Felfedeztünk egy pirinykó fekete-fehér foltot az erdő szélén, nem messze a kutya kennelsor kifutótól. Ketrecbe kapott pici kaját, vizet, ez el is fogyott. Rendszerint ott várt minket a ketrec mellett etetési időben, gyorsan beletanult a dolgokba. De eléggé aggasztó volt, hogy bárhol befér, nehogy gond legyen. Szerencsére nem lett. Csütörtök reggel már ott csücsült a ketrec mellett, és annak rendje és módja szerint, pillanatok alatt eltűnt, mint a kámfor, mikor megindultunk arra. Felállítottuk a csapdát, és pici májkrémet kentünk a billenőre. Pehely súlyától tartva, nehogy ne érzékelje a rendszer, hogy le kell csapódnia, a májkrémet időigényesebb lenyalogatni. Bevált a taktika! Szinte pillanatok alatt meglett a kis gézengúz, aki nem más, mint a Májkrém nevet kapta. Körülbelül két hónapos fiúcska, fogalmunk sincs hogy került oda. Kicsit koszos volt, és igencsak vékonyka, valamint nem is annyira boldog eleinte. De mikor rájött, hogy nem ártó szándékkal közeledünk, abba hagyta a fújást, és bár tartózkodott, azért a simogatás sem volt olyan rossz érzés számára.
Hozzászólások