Nagyon nehéz hónap volt számunkra az október. Voltak ugyan szép pillanatok, de ezeket tragédiák sorozata árnyékolta be.
Ebben a hónapban 15 cica ivartalanítása történhetett meg ingyenesen, vagy kedvezményes műtéti lehetőség biztosításával. Közülük hét cicát (három nőstényt és négy kandúrkát) a megtalálóik vagy örökbefogadóik hoztak műtétre, mindannyian utcán talált cicák voltak.
Rögtön október elején érkezett a segítségkérés Helgától, miszerint egy hete kidobtak egy nagyon sovány, szelíd nőstény cicát Franciahögyön, akit etetni kezdtek, de kérték, nézzem meg, mert valami nem stimmel vele. A soványságán kívül először nem láttam rajta semmilyen problémát, miután azonban jobban szemügyre vettem, azonnal láttam, hogy gennyes méhgyulladása van, ugyanis folyt a hüvelyéből a genny, pont úgy, mint egy évvel ezelőtt Léna cicánknak. A gennyes méhgyulladás kezeletlenül könnyen a cicák életébe kerülhet, ezért gyorsan el kellett kezdeni a kezelését, mivel péntek este volt és a hétvégének nem vághattunk neki így. Hétvégére Helgáék becsukták Liát a saját garázsukba, hogy ne fázzon és ne essen baja, valamint antibiotikumot és DMGuard immunerősítőt kezdtünk el neki adni, hogy csökkenjen a gyulladás és erősödjön a műtéthez. Hétfőn este pedig eltávolításra került a méhe (amelynek az egyik szarva tele volt gennyel) valamint a cisztás petefészkei is. Hasáról és hátáról további két ciszta került eltávolításra, valamint átesett egy fogkőleszedésen is. FIV/FeLV (macska-AIDS és leukózis) tesztjei szerencsére negatívak lettek, így jó esélye volt a gyógyulásra, még úgy is, hogy nem túl fiatal már, körülbelül 6 éves lehet. Rettentően sovány volt szegény, alig volt több mint 2 kg, az oldala teljesen be volt esve. Teljesen szelíd, így gazdás lehetett valamikor, de szokás szerint senkinek sem hiányzott, a beteg állatka már nem szokott kelleni, majd az utca "elintézi", úgy vannak vele. A műtétet jól viselte, parazitamentesítettük és a műtét után még kapta az antibiotikumot és az immunerősítőt. Óriási szerencséje volt, hogy Helga és édesanyja nem mentek el mellette és segítséget kértek számára, mert az utcán, ilyen állapotban gennyes méhgyulladással talán csak pár hete lett volna hátra, vagy még annyi sem. A története végül a lehető legjobban alakult, ugyanis Helga édesanyja annyira megszerette a pár nap alatt, amíg gondozta őt a műtétje előtt (valamint a garázsunkban is látogatta őt a műtétje után), hogy úgy döntött, végleg befogadja és a műtéti költségeket is térítette.
Egy éven belül ő volt a második cica, aki egyszer csak megjelent az utcán gennyes méhgyulladással. Mivel Léna és Lia is teljesen szelídek voltak és nagyon keresték az ember társaságát, ezért biztosan gazdásak voltak, csak a kedves gazdiknak egyszerűbb volt a beteg állattól megszabadulni, mint elvinni orvoshoz és megműttetni. A szomorú az, hogy egy egyszerű ivartalanítással megelőzhető lett volna a probléma és nem kellett volna életveszélyes állapotban az utcán könyörögniük segítségért. Szerencsére Léna és Lia is meggyógyult és szerencsésen gazdisodott, de könnyen történhetett volna tragédia is velük.
Mindkét cicának az volt a szerencséje, hogy a méhnyak nyitva maradt annyira, hogy a genny távozni tudott a testükből. Zárt méhnyak esetén ugyanis gennyes méhgyulladás során a méh a gennytől kitágul, a has megnő, a méh fala pedig megfeszül, bármikor elpattanhat és a genny a hasüregbe ürülése során a méreganyagok nagyon gyorsan feszívódnak, amely az állat elhullását okozhatja pár órán belül. Ha a cicák méhnyaka zárva lett volna, valószínűleg már azelőtt meghaltak volna az utcán, hogy találkoztunk volna!
A kedves gazdik, akik nem ivartalaníttatják a cicáikat mindig azt gondolják, az ő cicájuk úgysem lesz beteg soha. Aztán a cica vagy szüli a semmibe folyamatosan a felesleges almokat, vagy ha olyan helyen tartják, ahol nem tud vemhesülni, akkor folyamatosan tüzel. Tüzeléskor azonban, amikor a méhnyak nyitott állapotban van, a méh jobban ki van téve a fertőzéseknek. A rendszeres ivarzás során megvastagszik a méh nyálkahártyája, és ha a nőstény nem vemhesül az ivarzás során, a nyálkahártya egyre vastagabb lesz (nem ürül ki) és szerkezetében ciszták alakulhatnak ki. A cisztás, megvastagodott nyálkahártya pedig kedvező körülményeket teremt a baktériumok elszaporodásához. A megfertőződött méhnyálkahártya termeli a nagy mennyiségű gennyet, amelynek jelenléte nagy veszéllyel jár.
A kór tehát olyan (főleg idősebb) nőstényeknél fordul elő, amelyek nincsenek ivartalanítva!
Nem véletlenül mondjuk mindig, hogy ivartalanítani kell a cicákat!
Lássuk, mivel jár, ha a cica nincs ivartalanítva:
- Ha a cica párosodni tud, akkor évente akár háromszor is világra hozhatja a kölykeit, akiknek képtelenség felelős gazdit keresni, így csak növeljük az amúgy is több millió kóbor macska létszámot teljesen feleslegesen! A legtöbben a megszületett kölyköket elosztogatják boldog-boldogtalannak, mindegy hova kerül, csak vigye el valaki, így jó eséllyel az utódok is csak szülni fognak folyamatosan. Ne tedd, semmi szükség nincs erre, cicák tízezrei halnak meg az utcákon, mert senki nem győzi már őket menteni és nincs annyi felelős gazdi, ahány kidobott, felesleges cica van!
- Párosodás során a cica megfertőződhet a macska-AIDS vírusával. A macska-AIDS egy gyógyíthatatlan, halálos betegség, védőoltás nincs ellene. Rengeteg AIDS-es cica van az utcákon, valamint a gazdis kijárós cicák jó része is fertőzött, így ne gondolja senki, hogy az ő cicája majd biztosan nem kapja el. De elkaphatja!
- Ha a cica lakásban él, akkor a fentiek elkerülhetők, azonban a folyamatos tüzelés miatt kialakulhat gennyes méhgyulladás, valamint emlődaganat is. Mindkét betegség esetén a cica élete veszélybe kerül, továbbá csak igen költséges és nehéz műtétekkel menthetjük meg a cica életét, ha egyáltalán sikerül. Nem egyszerűbb elvégeztetni a rutinműtétnek számító ivartalanítást, amellyel megóvhatjuk cicáinkat a betegségektől? Ha valaki drágának tartja az ivartalanítást elárulom, hogy a macska-AIDS szinten tartó kezelése, valamint a gennyes méhgyulladás és emlődaganat műtéti és kezelési költségei sokkal-sokkal többe kerülnek az ivartalanításnál! Aki pedig nem tudja ezt vállalni, kidobja a cicát meghalni az utcára.
Az említett problémákat fogamzásgátló adásával sem előzhetjük meg.
A gyógyszer szedése ellenére is előfordulhat, hogy a cica vemhesül, ilyenkor nincs védve a párzás útján terjedő macska-AIDS betegségtől sem és a kölykök is fertőzötten születnek. Továbbá a fogamzásgátló adása csak fokozza a méhgyulladás és az emlődaganat kialakulásának veszélyét! Hosszú távon tehát semmivel sem költségkímélőbb a gyógyszer macskába tuszkolása, mint az ivartalanítás elvégzése.
Lénának és Liának szerencséje volt, hogy jókor voltak jó helyen, tudott ürülni a genny és idejében kaptak segítséget. Szolgáljon azonban az ő történetük tanulságként az ivaros cicák gazdijainak.
Nemcsak Lia esett át azonban egy nehéz műtéten ebben a hónapban. Dia, aki egymaga felszámolt egy Petőfi Sándor sugárúti kolóniát pár hónappal ezelőtt (befogta, elhozta műtétre a cicákat, akik lábadozhattak is nála, tőlünk csak anyagi segítséget kért) talált egy nőstény cicát, akinek úgy tűnt, hogy ökölnyi emlődaganata van. A műtét során derült ki, hogy valójában nem daganat, hanem folyadékkal telt ciszták vannak az emlőkön, amely egy hosszú és nehéz műtét során eltávolításra került. Hatalmas vágásra volt szükség, hogy az összes ciszta és az érintett emlők eltávolításra kerülhessenek, de a cica sebe egy kisebb gyulladástól eltekintve szépen meggyógyult, hála Dia gondoskodásának. A műtétet ebben az esetben is anyagilag segítettük.
Folytatódott a Veresács utcai kolónia csapdázása és ivartalaníttatása is. Ebben a hónapban újabb két cirmos kandúr esett át a műtéten, így már ők is nyugodtabban élhetik tovább az életüket, mert nem hajtja őket a párzási ösztön és védve lesznek a párzás és véres verekedés útján terjedő macska-AIDS betegséggel szemben.
Befejeződött a hajléktalan pár cicáinak ivartalanítási programja. Ennek a kolóniának az ivartalanítását augusztus elején kezdtük el, először a négy felnőtt, két kandúr és két nőstény esett át a műtéten, hogy a további szaporulatot megállítsuk, majd ahogy nőttek a kicsik a két alomból, úgy következtek ők is sorban (2 kandúrka és 3 kislány műtétje történt meg).
Augusztusban még 11 cica volt itt, mára már csak nyolcan maradtak, mert egy cicát elajándékoztak, egynek sajnos nyoma veszett, az egyik felnőtt kandúrt pedig a kiújuló füldaganata miatt el kellett altatni. Bence, Panni, Luca, Totó, Bizsu, Zokni, Peti és Kormos tehát már nem fognak ivarosan csavarogni, védve lesznek a párzás útján terjedő betegségektől és nem fognak hozzájárulni újabb felesleges kiscicák megszületéséhez sem. A gazdik végig nagyon együttműködőek voltak és nagyon hálásak, hiszen a nyolc cica etetése és orvosi költségei (parazitamentesítés, ivartalanítások és a macskanátha kezelése) értelemszerűen meghaladja a pénzügyi lehetőségeiket, ennek ellenére igyekeznek mindent megadni nekik és nagyon szeretik őket. Tisztában voltak azzal is, ha nem történik meg minden cica ivartalanítása, tavasszal itt megszámlálhatatlan mennyiségű kicsi született volna az öt nősténytől, na meg a két felnőtt még szült volna idén, inkább ki sem számolom.
Folyamatosan segítjük őket eledellel és parazitamentesítő szerekkel, ahogy a lehetőségeink engedik továbbra is.
Egy belvárosi társasház udvarán élő fekete cicamamával kapcsolatban kérte a segítségünket Ágnes, az etetőjük, ugyanis a cica augusztus elején nem kevesebb, mint nyolc fekete kicsinek adott életet! Ágnes gondozta a családot és gazdit is keresett nekik, de a mamacicát is ivartalaníttatni kellett, hogy ne szüljön több kiscicát a jövőben. Az etetőjük vállalta a cica fuvarját és kifizette a költségeit is, mi pedig a garázsunkban lábadoztattuk őt a műtétje után pár napig.
Maci tavaly télen jelent meg az egyik felsővárosi kolónia területén, ahonnan több cicának is sikerült szerető gazdit találni, valamint mindannyian ivartalanok régóta.
Nyár elején elkezdett erősen folyni az orra, így antibiotikumot kapott, de hidegebb, esős időben ezek a tünetek újra előjönnek. Teszteltettük, sajnos a gyanúnk beigazolódott, ugyanis szegény FIV pozitív, azaz macska-AIDS-es. Ez a betegség emberre és más állatra nem fertőző, kizárólag macskák között terjed párzással és véres verekedéssel.
Nagyon elszomorodtunk, mert hiába gyönyörű, tudtuk, hogy az örökbeadási esélyei így egyenlőek a nullával, mi pedig nem tudtuk őt elhelyezni sehol sem.
Hiába volt az összes eddigi örökbeadott cica negatív tesztes ebből a kolóniából, ő később csatlakozott és hozta magával már a vírust, még szerencse, hogy időben ivartalaníttattuk, így legalább nem tudta továbbadni a fertőzést a környéken esetlegesen előforduló ivaros macskáknak. Így hát megpróbáltuk a lehetetlent és készítettem neki egy gazdikereső posztot. Nyáron DMGuard immunerősítővel szinten tudtuk tartani az orrfolyását, de azt is tudtuk, hogy az utcán valószínűleg nem élte volna túl a telet. És megtörtént az, amire álmunkban sem gondoltunk volna: jelentkezett egy nagyon kedves srác, Bálint, aki befogadta őt az otthonába, habár még nem most tervezte a cicatartást, de megsajnálta Macit, így pár nap múlva már ágyban aludt. Maci, új nevén Don Gatto megpróbáltatásai sajnos azonban még nem értek véget, ugyanis ínygyulladása és fogköve volt, ami tipikus tünete a macska-AIDS-nek. Így antibiotikumos kezelésre szorult újra, hogy az enyhe orrfolyása és az ínygyulladása javuljon. Pár nap múlva enyhe bódításban át is esett a beavatkozáson, amelyet szerencsére jól viselt, nem volt semmi komplikáció. Nehéz napokon volt túl tehát Maci és bizony hiába teljesen szelíd cica, kicsit megviselte a környezetváltozás, de hála Bálintnak, pár nap alatt elfogadta az új lakhelyét és most már nem kell a hideg utcán fáznia.
A jó hírek után pedig következzen három nagyon szomorú esemény. Amikor azt mondja vagy érzi valaki, hogy kisírta az összes könnyét, ami csak létezik, akkor valami ilyesmit érezhetett, mint amit én októberben.
Stella és Bolygó megkapta a második kombinált oltását, majd Bolygóra végre rámosolygott a szerencse: a hosszú hetekig pincében lakó cica egy nagyon kedves családhoz került gazdihoz, oltva, ivartalanítva, FIV/FELV (macska-AIDS és leukózis) negatív tesztekkel, egészségesen. Pár hét múlva mégis halálának szomorú hírét kaptuk. A FIP, azaz az egyik legrettegettebb betegség miatt ment el. A FIP a koronavírus mutációjaként létrejövő gyógyíthatatlan betegség. A koronavírus a macskák 60-70%-ban megtalálható, tesztelésére van lehetőség, azonban a teszt megbízhatósága erősen kérdéses, tehát nagyjából nem sok értelme van. Ráadásul a koronavírus mutációjának bekövetkezése teljesen megjósolhatatlan és kiszámíthatatlan, a koronavírus hordozó egyedek 3-4%-ban következik be csupán, a kiváltó okok és a gyógymód a mai napig ismeretlen az állatorvosok számára is. A betegség bekövetkezése tehát kivédhetetlen és rettentően elkeserítő, hogy Bolygó ilyen fiatalon az áldozatául esett.
Gazdijai nagyon szerették őt és hálásan köszönjük nekik, hogy az alatt a pár hét alatt is szeretettel gondoskodtak róla, amíg náluk volt, kiszabadulva a pince fogságából egy szerető, meleg otthonba, olyanba, amilyenben minden cicának élnie kellene.
Ugyanez a betegség vitte el Szilvi cicát (eredeti nevén Szilvesztert) is. Őt egyik önkéntesünk találta még 2016 decemberében egy olyan kolónia területén, ahonnan az etetők segítségével sikerült minden cicát kimenteni, ugyanis az élőhelyüket, egy elhagyatott házat a következő év januárjától lebontásra ítélték. A gondozásunkba innen 7 cica került akkor, Szilvi volt az egyik. Nem tudtuk, hogy még ő is ott van, hiszen sosem láttuk őt, így csak a véletlennek volt köszönhető, hogy megmenekült két hónaposan a mínusz tizenvalahány fokban.
Szilvit végül megtartotta ideiglenes befogadója, csodaszép cica lett belőle.
Egyik héten hétfőn azonban kedvetlen, levert lett, de étvágya még volt, kedd reggelre viszont besárgult. Azonnal vért vettek tőle, amely azonban sem vese, sem májkárosodást nem mutatott, a fehérvérsejtszáma növekedett meg, tehát valamilyen vírus, gyulladás munkálkodott benne. A hétvégén súlyosbodott az állapota, szombat délután pedig örökre elaludt.
És a tragédiák sajnos még nem értek véget, ugyanis gazdis Jocikánk is átkelt a Szivárványhídon.
Jocika volt az a cica, akit februárban fogadott magához ideiglenesen Judit, miután az alapvetően hosszúszőrű cica oldaláról hiányzott a szőr, a többi pedig összecsomósodott, így az egész testéről le kellett nyírni a szőrt. Több hónapig volt Juditnál, mire az egyéb betegségeiből meggyógyult, majd tavasszal ivartalanítva, oltva, FIV/FELV (macska-AIDS és leukózis) negatív tesztekkel költözött gazdijához, Annához, aki nagyon-nagyon szerette őt. Mindig kaptuk a fotókat, hogy milyen szépen kinőtt a szőre, igazán szép cica lett belőle, nem győztünk gyönyörködni benne. Pár hete kezdődtek az egészségügyi problémái, nehezen evett és néha hányt, az ultrahang igazolta, hogy túl sok szőrt nyelhetett, ezért nagyobb mennyiségben kapta a szőroldó pasztát. Sajnos Jocika nem volt egy könnyű természetű cica, amely azért Juditnál sokat változott, de a szőrének megfelelő fésülését nem viselte, így újra le kellett nyírni, az ő érdekében, hogy biztosan megszűnjenek az ilyen jellegű problémái. A szőr elkezdett ürülni belőle szépen, jobban lett, újra volt étvágya is. Időközben több orvos is látta, hogy megbizonyosodjanak róla, csak a szőr a probléma, de úgy tűnt, nincs más gond. Egyik péntek estére azonban belázasodott, szombaton pedig alvadt vért találtunk a kakiban, így kétszer is megjártuk vele az ügyeletet, kapott infúziót, rengeteg gyógyszert, de mivel az állapota nem javult, visszamentünk még egyszer este, hátha tud még az orvos valamit segíteni rajta. Amit tudott, megtett, de azt mondta, hogy annyira rossz állapotban van (alig 1 nap alatt jutott idáig), hogy kevés remény van a felépülésre. Jómagam és Judit is egész éjjel virrasztottunk Annával és Jocival, figyeltük minden rezdülését és reménykedtünk benne, hogy az infúzió és a gyógyszerek hatására magához tér és eszik kicsit, de sajnos nem így lett. Éjjel 1 körül annyira rosszul lett, hogy tudtuk, itt az idő, így elkezdtünk telefonálgatni, mire az egyik állatorvosunk, akinek örök hálával tartozunk fogadott bennünket és hajnali 2-kor átsegítette Jocit oda, ahol már nem fáj semmi. Borzasztó éjszaka volt, átélni a tehetetlenséget, hogy nem tudunk rajta többet segíteni, így simogattuk, melegítettük, hogy könnyebbé tegyük az utolsó óráit.
Egyszerűen felfoghatatlan, hogy a drága ex-kóborkáink mit vétettek, hogy sorban betegednek meg és hiába minden küzdelem, vizsgálat, gyógyszer, nem sikerül megnyerni a csatát sosem.
Vigasztalhatatlanok vagyunk Annával együtt, aki tiszta szívéből szerette Jocit és gondoskodott róla. Ezúton köszönjük neki és Juditnak is, hogy otthont adtak neki és nem kellett az utcán maradnia még akkor is, ha összesen 8 hónap adatott meg szegénynek szerető otthonban.
Minimális önkéntes létszámmal, fuvarossal és ideiglenes befogadóval rendelkezünk, így ha szeretnél akár csak egy utcamacska életén javítani, a sorsát jobb irányba terelni, akkor jelentkezésed várjuk az oldalunkon üzenetben: https://www.facebook.com/UtcamacskaSzeged/
Nem baj, ha csak részfolyamatokba tudsz becsatlakozni, vagy ritkábban érsz rá, minden lelkes segítőre nagy szükségünk van.
Kitti
Hozzászólások