Buksikát még 2017. augusztusban fogadtuk örökbe.
Nagyon jól van, imádják egymást a mamával, pont összeillenek. Buksi szépen megszokta a helyet, tudja, hogy mikor mi van, mintha mindig is együtt lettek volna. Mama nagyon boldog a Buksival, de szerintünk a Buksi is boldog a mamával.
A menhelyen azt mondták, hogy nem szereti, ha felveszik, mert félős. Amikor autóval hazavittük, kiszálláskor félhetett az ismeretlentől, vagy magas volt neki az ülés. Szóval csak nézett ki a nyitott ajtó mögül és nem mozdult. Szépen átöleltem, és kivettem az autóból. Semmi baj nem volt vele, nem félt, hagyta nekem. Nagyon büszke voltam.
A következő héten mama elment pár órára velem ügyeket intézni. Buksi egyedül maradt otthon. Hazaérkezéskor ennyire örült neki, a kis képeken ez látható.
Bent alszik a házban, egyébként meg mindig ott van, ahol a mama. Nagyon szereti a mamát, ő meg Buksit. Pillanatok alatt egymásra találtak.
Már vigyáz a mamára, őrzi a házat, otthon érzi magát.
A kozmetikusnál egy kicsit félt, de nagyon gyorsan rájött, hogy ott is szeretik.
Krisztina
Hozzászólások