Kutyamesék 2023. okt. 16-22.

Kutyás blog | 2023. október 31.

Ez a hét ismét egy olyan hét volt, ami nem tette lehetővé a bevezető írását. Nem azért, mert nem volt miről írni, sokkal inkább azért, mert képtelen voltam egyetlen történetet kiemelni.

Nem tudom, hogy mi a szomorúbb. Egy idős menhelyi kutya távozása a földi létből, akinek sohasem adatott meg a család érzése? Vagy egy frissen beérkező kutya lelki traumája, akit elhagy a gazdája? Talán ezekre a kérdésekre nincsenek is válaszok.

Hétfő
Elkezdtünk felkészülni a hidegre, és mivel az éjszakák már igen csípősek, így elkezdtük a hátakat beszalmázni. Sikan kérdezik, hogy miért nem rongyokat, kabátokat, plédeket használunk. Ezek a ruhadarabok átnedvesednek,így a kutyák még jobban fáznak ha ráfekszenek. A szalma azonban meleget ad, és a kutyák is nagyon szeretik. A nagy hidegekben egyébként a kutyaajtójat plédekkel, törölközőkkel el szoktuk fedni, hogy a szél se jusson be, de sajnos nagyon sok esetben ezeknek a plédeknek is az a sorsa, hogy a kutyák lecibálják őket. A szalma sikere azonban évek óta töretlen. Természetesen ilyenkor minden beszalmázott házat egyenként szemügyre vesznek és kipróbálnak, még akkor is, ha egyébként nem is használják mindet.

Gregor a minőségügyi ellenőr

Kedd
Ma dr. Sebő Ottó rendelőjébe igyekeztünk vizsgálatokra.
Gerle lába szépen gyógyul, neki úgy két hete műtötték a térdét. Még nehezen használja, de azt mondták, hogy ez még teljesen normális, a műtét még frissnek tekinthető.
Maya friss szívféregtesztre utazott, az új tesztje negatív lett. Vicuska pedig általános vizsgálatra, hiszen korából fakadóan már lehetnek problémák.

Ez a nap nagyon sok megrendítő esetet tartogatott a számunkra.

Hattyason például a semmiben találtak egy kutyát kikötve. Mivel a kutyák nem tudják önmagukat kikötni, így feltételezhető, hogy valaki más tette ezt vele. Mondjuk az, akinél eddig a kutya élt. Szándékosan nem használom a gazda szót!

Ilyenkor mindig elgondolkodom, hogy aki ilyet tesz-azon kívül, hogy bűncselekményt követ el-képes arra, hogy felfogja a tettét?

A kóbor kutyákat rendkívül sok veszély fenyegeti, de nagyon sokan hihetetlen jól alkalmazkodnak. Viszont olyan kutya számára, aki eddig csak egy udvarban élt, szinte minden potenciális veszélyforrás. 

Arra viszont nincsenek szavak, amikor valaki a saját kutyáját egy kietlen helyen kikötve sorsára hagyja. Ez egyenlő a kutya halálos ítéletével. Valaki mégis megtette. Egy érző lénnyel, egy állattal, akinek a teljes bizalmát élvezte. Mit érezhetett ott egyedül, magára hagyva?

Keve szerencsés, mert megtalálták, és nem fog éhen vagy szomjan halni rettegve, de ez mindössze a szerencsén múlott. Mikrochipet nem találtunk benne, mától a menhelyen keresi lelkiismeretes, szerető gazdáját, aki többé nem fogja ilyennek kitenni!

Keve


Mazsola, ahogy a neve is mutatja-némi túlzással-akkora mint egy szőlőszem. Ezt a pár hetes kis szépséget az Üllést Forráskúttal összekötő úton lévő telephelynél találták. Ez a pöttöm kiskutya érthető módon nem tud magára vigyázni, és egyébként sem a legkönnyebb évszak következik így segítséget kértek a számára. Mazsola mától tehát a menhely lakója. Figyelem! A képek nagyon csalósak, ez a kiskutya valóban ici-pici.

Mazsola


A mai nap megpróbáltatásai itt még nem értek véget. Rendőri segítségkérés is érkezett ma. Márpedig ha ők kérnek segítséget, az nem sima, hétköznapi ügy szokott lenni. Sajnos most sem így volt.

Láttunk már sokat, hallottunk már sokfélét, olyan dolgokat is, amit egy jóérzésű ember gyomra nehezen vesz be. Sajnos mi kénytelenek vagyunk hozzáedződni a szörnyű történetekhez, és kénytelenek vagyunk elfogadni azokat, hogy segíteni tudjunk. A mostani eset azonban erősen felkavart minket. A rendőrök ugyanis Zákányszéken egy elhagyatott tanyán egy csonttá aszalodott pici testet találtak, aki az utolsó erejével küzdött a természet kegyetlen törvénye ellen. Az életösztön mindenkiben megvan, és sok esetben minden mást felülír. Ez a picike lény arra kényszerült, hogy a halott testvére testéből táplálkozzon, hogy életben maradhasson. És megérkezett Ő, Csillag. 
A napokban láttam egy természetfilmet, ahol egy felnőtt elefánt több oroszlánnal harcolt, akik az ínséges időkben rákényszerültek arra, hogy kockázatos zsákmányt ejtsenek. Ott hallottam azt a mondatot, hogy pontosan lehet látni, amikor egy élet feladja a küzdelmet. A szeme mögött már nem lehet semmit látni, csak az ürességet. Egyszerűen kialszik a fény. Ezért kaptad ezt a nevet tőlünk, hogy a Te fényed még nagyon sokáig ragyoghasson drága kis Csillag!

Csillag


Szerda
Ma dr. Tímár Endre rendelőjébe igyekeztünk Tessával, Lettivel, Vándorral, Hunorral és Csepával. A műtétek komplikációmentesen zajlottak.
Már régen számoltam be Sissi kutyánk állapotáról, aki még mindig Icu kolléganőmnél gyógyul. Noha állapota szépen javul, ma ismét a Vezér Állatorvosi Központba kötött ki, mert sétakor olyan erős fájdalmai lettek, hogy fel kellett függesztni. A vizsgálatok semmi komolyabb bajt nem mutattak. Sajnos idős kora miatt az ízületi problémák most felerősödtek nála. Sissi már úgy jár oda, mintha hazamenne...

Sissi újra orvosnál


Csütörtök
Már semmi sem a régi!
Melinda önkéntesünk otthon gyógyul, míg mi folyamatosan hiányoljuk.
A tegnapi szokásos kutyaoltás is mára tolódott, ráadásul ellátó állatorvosunk, dr. Farkas Attila szabadságon van. Most dr. Bárkányi Pál osztotta ki a heti vakcinákat.

A mai állatorvosi vizit azonban nem csak egészségügyi ellátásról, vakcinázásról szólt.
Félénk kutyánktól is végső búcsút kellett vennünk. Ő 2010 óta él a menhelyünkön. Gazdira sohasem talált, az embereket sohasem engedte magához túl közel. Egészségügyi gondjai, pár apróbb gyengélkedésen kívül nem voltak. Talán ő volt az a kutya, aki 20-30 évvel ezelőtt ideális kutyának számított. Idegenektől védte a területét, de azoktól nem, akit ismer. Nem volt az a fajta, aki a figyelemért, a simogatásért küzd. 

Bármilyen kutyával kijött, korra, nemre, méretre való tekintet nélkül. Ez a hely jelentette a biztonságot a számára, tőle aztán egész nap nyitva lehetett volna hagyni a kaput, még a vonalát sem hagyta volna el. Jó étvágyú, nem túl válogatós kutya volt. Rövid szőrű, nagytestű, szépszőrű, csillogó szemű. Imádta a vizet, a lételeme a fürdés volt. Egész nyáron lubickolt a nagy kék kagylóban. Nekem valahogy mindig az a kép ugrik be róla.

Az idő azonban mindenkin fogást talál, és sajnos ez alól ő sem volt kivétel. Ahogy ebben az évben sok öreg kutyánktól kellett búcsút vennünk, úgy most tőle is búcsúzunk. Közel egykorú társaival sorra adják fel a földi létet valami szebbért, jobbért. Legalábbis reméljük, hogy tényleg így van. Valóban lezárul egy korszak, és talán nekem ez azért annyira fájó, mert én ezekkel a kutyákkal kezdtem!
Ők akkor voltak fiatal felnőttek amikor én önkéntesként elkeztem kijárni. És velük kezdtem el a munkát itt a menhelyen. Nekem ők valamiféle állandóságot jelentettek. Akik mindig vannak. Mint a reklámban, amikor azt mondják, hogy van ami sohasem változik. Sajnos minden változik  fájóan gyorsan, visszavonhatatlanul!
Légy boldog odaát, Félénk!

Félénk


Ha ez a nap önmagában még nem tartogatott volna elég csapást, akkor itt van mindjárt legfrissebb lakónk, Hope esete. Őt a bordányi úton látták meg egy buszmegállóban feküdni. Jelezték, hogy balesetes. Két kollégám el is indult érte, és először azt hitték nem is él. Rohantuk vele a Vezér Állatorvosi Központba, ahol ismét soron kívül fogadtak minket, amiért nem tudunk elég hálásak lenni!
Hope nagyon rossz állapotban van, az sem biztos, hogy a reggelt megéri, így benn tartották a kórházban.

Hope


Péntek
Reggel rettegve vártuk a hívást a kórházból, és hihetetlen kő esett le a szívünkről, amikor azt a tájékoztatást kaptuk, hogy Hope annyira jól van, hogy ma hazaengedik!
Délután éppen mentünk volna érte, amikor a Rókusi körútról jelentettek egy balesetes csivavát akit nem tudnak megfogni. Természetesen elmentünk érte, és vittük is rögtön a Vezér Állatorvosi Központba. Természetesen D-t, a csivavát is profin ellátták. Ahogy sejtettük, eltörött a lába. Kedden meg is fogják műteni. Addig szigorú ketrecnyugalom, fájdalomcsillapítás.
D egyébként chipes, nem mi adtuk neki ezt az elmés nevet. A döbbenet, hogy a megadott cím Kecskemét mellett van. Nem tudjuk hogy került ez a pici kutya a Rókusi körúti forgatagba...
Tekintve, hogy telefonszámot nem adott meg a gazda, így értesíteni is csak levélben tudjuk, ami plusz időt és energiát igényel.

D


Hopeot is hazaengedték, így ők most D-vel egy-egy szobakennelben kaptak helyet az irodában, mivel a betegszobánk is fullon van a Csillag féle rossz állapotú kis borsszem méretű kutyákkal.

Szombat és Vasárnap
Ma Németországban már a gazdival hajtja álomra a fejét Mócz, Maya, Gerle, Dobbi, Csiki, Törpi, Tequila, Nara, Táltos, valamint Babóca Ausztriában.
Mindi kutyánk pedig idehaza, Szegedre gazdisodott.

Kozmetikus önkéntesünknek, és segítőjének Lilinek ma is volt dolga, amire már fel voltak készülve. Már amennyire lehet. Egy valamikor hófehér kiskutyát vártunk, aki a cserepes soron egy üres házban élt. A gazdája elhunyt, a gazda élettársa költözéskor pedig otthagyta a kutyát. Golyó büdösen, koszosan, elhanyagolva érkezett. Morgott, kapkodott, de nincs is min csodálkozni. A képek sajnos-már többször tapasztaltuk-nem tudják hűen tükrözni a valóságot. Azért egy előtte-utána képet mutatok.

Golyó kozmetika előtt
Kozmetika után


Fájdalmas nap-nap után szembesülni azzal, hogy ennyi megmentett kutya után még mindig olyan sok kutya él boldogtalanul, szeretet és törődés nélkül. Talán már múlt heti blogomban is említettem, hogy számomra az egyik legfeldolgozhatatlanabb dolog az, amikor valaki a saját kutyáját hagyja cserben, főleg ha még a kutya beteg is. Hogy ilyenkor mit érezhet az az állat, akivel ezt megteszik, nem tudom, de van róla sejtésem. 
Számomra az a normális, ha valaki úgy szereti a saját kutyáját, mint a gyerekét. Hiszen ők is úgy szeretnek minket-ez bizonyított tény- mintha mi a szüleik volnánk. A kutyák felmérések szerint egy 3 éves gyerek szintjén állnak. És hogymit éreznek amikor elhagyják őket? Valószínűleg ugyanazt, mint egy gyerek, akit elhagynak a szülei...

Köszönjük a 165 mentett kutyus nevében, hogy velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.

Linda

Hozzászólások