Ez alkalommal vidám híreket osztok meg Önökkel a bevezetőmben. Sokszor kapunk kedves képeket, élménydús beszámolókat védenceinkről. Ezek a levelek újra és újra feltöltenek bennünket, hiszen ezért érdemes dolgoznunk.
Árgusról és csodás gazdijairól már írtam korábban a blogomban. Egy nagyon kedves fiatal pár azzal a szándékkal jelentkezett, hogy idős kutyust szeretnének örökbefogadni. Az első kiszemeltjük már gazdijelöltes volt, ezért került a képbe Árgus, aki nem bízta a véletlenre a dolgot: ő lett a befutó. Azóta mindig kedves leveleket, folyamatos beszámolókat kapunk róla, és minden mondatból sugárzik, hogy mennyire imádják. Ők egy nagyon pozitív példa arra, hogy egy idős kutyában meg mekkora lehetőség rejlik, ha esélyt adunk neki.
Másik sikertörténetünk pedig Morzsáé, aki már két éve éli a gazdis kutyák boldog életét, és bizony ő sem volt fiatal, amikor rámosolygott a szerencse egy ifjú hölgy képében. Ha valaki, akkor ő volt az, aki nagyon sok évet várt arra, hogy valaki örökbefogadja, de viharfélős természete miatt mindenki meghátrált. Aztán peregtek az évek, és Morzsa hosszú-hosszú évekig a menhelyünk oszlopos tagja volt. Aztán vele is megtörtént a csoda.
Gazdijának a magánéletében is rengeteg változás történt, de egyszer sem merült fel benne, hogy Morzsa nélkül folytassa az életét. Pedig már Morzsa felett is eljárt az idő, már nem igényli a hosszú sétákat, ellenben mindenhová követi szerető gazdiját. Abban biztos vagyok, hogy Morzsa élete utolsó percéig vigyázni fog rá.
Nehéz a sikertörténetek közül választani, de valahogy az idősebb, elesettebb kutyusok befogadása mindig is a szívünk csücske lesz. Viszont ma még szeretnék kiemelni egy másik örökbefogadást is, ami szintén két évvel ezelőtt történt. Igaz nem idős kutyus, de neki sem indult jól a menhelyi élete, hiszen szívférges, fekete kutyaként nem olyan egyszerű gazdira találni.
Apropó, szívférgesség: még mindig havi egyetlen kezeléssel megelőzhető a kialakulása. Lehet tablettában, rácsepegtető oldatban, mindenféle megoldásban kapni, csupán megvásárolni, és beadni szükséges. Ezzel elejét lehet venni a megbetegedésnek, hiszen ez a betegség is olyan, amilyen az összes többi, megelőzni sokkal könnyebb, mint kezelni.
Itt a menhelyen a megelőzésre és kezelésre egyaránt nagy hangsúlyt fektetünk, de valahogy az emberek még mindig idegenkednek a szívférges kutyáktól, noha sokan azt sem tudják sajnos, hogy mit jelent ez a betegség, vagy mivel jár.
Ha meghallják, hogy a kutya szívférges, sokaknak már rögtön nem is érdekes, holott elképzelhető, hogy nem is hallottak még a betegségről.
De térjünk csak vissza Bütyökre, akinek gazdijai a szívférgessége ellenére is vállalták őt. Ahogy említettem, ő már két éve éli a gazdis kutyák gondtalan életét. Eközben a gazdik rendszeresen beadták neki a gyógyszert amit az állatorvos előírt, valamint tesztre vitték, betartották a szükséges utasításokat. Tehát több állatorvosi felügyelettel, mint egy egészséges kutya esetében, de megoldották Bütyök orvosi kezelését. Eközben pedig Bütyök úgy élt, mint egy egészséges, átlagos kutya, tehát nem kellett a fél életét kórházban töltenie.
Jókat evett, játszott, kirándult, boldog volt a családjával. Ő észre sem vette, hogy beteg. Mert egy szívférges kutya csak akkor érzékeli ha baj van, amikor már tényleg erős tünetei vannak. Sajnos sok esetben a gazdi is. A szívféreg ugyanis sokáig teljesen "láthatatlan", tünetek nélkül évekig elélhet a kutya. Sok esetben mire a gazdi elkezdi komolyan venni a tüneteket, a betegséget, akkor már késő. Jellemzően egyébként a kint tartott kutyusoknál fordul elő, hogy a gazdái nem veszik észre a kezdeti enyhébb, intő jeleket. Kissé étvágytalan, kicsit levertebb, néha köhög. Bizony, ezt egy udvari kutyánál sokkal nehezebb észre venni.
Sok gazdi nem is tud a betegség létezéséről, tehát nem is gondol rá, hogy a kutyának ilyen gondjai vannak. Egy állatorvosi vizsgálat, szívféregteszt segít a betegség felderítésében, a kezelési terv felállításában.
Minél később jut egy kutya ezzel a betegséggel állatorvoshoz, annál kevesebb esélye van a gyógyulásra, már ha egyáltalán a gazda belevág a gyógykezelésbe.
Visszatérve Bütyökre, nálunk a beérkező kutyák pár héten belül túlesnek a szívféreg szűrésen, tehát rengetegen tünetmentesek, amikor a kezelést kapják, tehát sokkal könnyebben átvészelik, van aki észre sem veszi.
Bütyök a gazdinál oly tartalmas életet él, hogy napi kétszer viszik sétálni, sőt még a keresztszagját is sikerült elszakítania, de már a műtéten is sikeresen túl van. Ahogy említik, náluk a kutya vacsorája a legbiztosabb pont a napi rutinban.
Imád a kanapén és a kiságyában feküdni, enni, sétálni.
És mi az amit nem szeret? Kint egyedül lenni az udvaron, ahogy a kis társa, Guszti sem szokott, igaz ő már a kora miatt sem. Tehát leginkább a gazdikat felügyelik, ebédidőben pedig mindenféle színészi alakitással, akrobatikus mozdulatokkal próbálnak maguknak falatokat csenni.
Mi minden védencünknek ilyen életet képzelünk el!
Hétfő
A múlt heti blogomat ott fejeztem be, hogy váratlan új lakó költözött a menhelyre, akinek mi a Cingár nevet adtuk. Szegény Cingár azért kapta ezt a nevet, mert sajnos szinte át lehet látni a testén. Vagyis inkább csak lehetne, a rengeteg bolhától nem lehet. Talán még a súlyához is hozzátesznek több kilónyit. Ennyi bolhát még nem nagyon láttunk kutyában, pedig azért mi is szoktunk furcsaságokat látni.
Ma Cingár menhelyünk ellátó állatorvosánál járt, dr. Farkas Attilánal, de természetesen a rendelőben, hiszen ott tudja kellőképpen megvizsgálni. Biokémiai vizsgálatokat is készített, hogy meglássuk milyen állapotban vannak a belső szervei. A legnagyobb gond a súlyos alultápláltság (az étvágya kiváló!) valamint a vérszegénység. A vérszegénységnek viszont egyrészt a nem megfelelő táplálás, másrészt pedig a rengeteg bolha az oka. Itt nálunk természetesen megkapja a bolha elleni kezelést, és a megfelelő mennyiségű élelmet is, úgyhogy bízunk benne, hogy ez hamarosan előre lendíti az állapotát. Egy alapos kozmetika után látszódik, hogy mennyire elhanyagolt, és csontsovány szegény kutyus. Köszönet dolgozónknak, Lilinek, és önkéntesünknek, Vandának, hogy rendberakták az elhanyagolt bundát.
Kedd
Ma ivartalanításra utazott dr. Timár Endre rendelőjébe Haver, Tapi, Rex, Balhé és Beka. Az ivartalanítást mindenki jól viselte, bár Rex szívféregtesztje pozitív lett.
Akik rendszeres blogolvasók, ők biztosan látják, hogy azért a két-három hetet meg szoktuk várni a bekerülő kutyusok ivartalanításával, Beka esetében azonban nem. Ő múlt héten szombaton érkezett.
Természetesen vannak esetek, amikor az ivartalanítás valamilyen okból nem tűr halasztást. Ilyen amikor egy állat mondjuk vemhes, vagy ha egészségügyi problémái vannak. Beka épp az utóbbi, hiszen gennyes méhgyulladás gyanújával került be hozzánk. Illetve itt felmerült a cukorbetegség gondolata is, hiszen a nagy tálból a vizet pillanatok alatt kiszippantotta. Azért fejezem ki így magam, mert az ivásnak aligha lehet nevezni. Szerencsére a vízivás csak a lázas állapot következménye volt, Beka nem cukorbeteg. Viszont a gennyes méhgyulladás sajnos nagyon is valós probléma volt, amit természetesen az ivartalanítással sikerült is orvosolni.
Szerda
Ma Ásotthalomról érkezett egy komplett kutyacsalád. Őket egy hölgy találta, állítólag egy dobozban voltak kirakva.
Az 55-ös út 33 kilóméterkőnél lett rájuk figyelmes. A picik heten vannak, 4 fiú és három lány.
Fel nem foghatom, hogy az anyakutya hogy tudott a dobozban maradni, hiszen nálunk helyből rögtön felugrik a kutyaház tetőre amikor már kezdik idegesíteni a kicsinyei. A kölykök mindegyike az anyuka klónja, pici fehér hólabdák mindannyian. Jó kedvűek, jó étvágyúak, csak csajnos csupa- csupa féreg mindegyik, úgyhogy csak győzzük őket féregteleníteni....
Végre Albin kutyánkra is rámosolygott a szerencse. Ő mától Kiskundorozsmán fog élni lakásban, kettő cicával és a családdal együtt.
Csütörtök
Jól indult ez a reggel is: Jucikát vemhes gyanúsnak ítéltük meg, ezért még most, gyorsan az ünnepek előtt elutazott ivartalanításra.
Közben menhelyünk állatorvosa, dr. Farkas Attila kért segítséget egy páciensének, pontosabban annak kutyájának, akit altatni vittek a rendelőbe, de az állatorvos ezt egyáltalán nem tartotta indokoltnak.
A gazdák ugyan rendszeresen hordták állatorvoshoz a kis szaporított mopszot, de nehéz légzése miatt egyre feszültebbé váltak. Ugyan a kutya állapota javult, felvetődött cukorbetegség gyanúja is, úgyhogy a gazdáknál végleg elszakadt a cérna.
Szegény Bíborkának elég szövevényes élete volt, amit nem is sikerült kibogozni, de ez az ő története szempontjából mindegy is. Ha jól tudjuk jelenlegi gazdájánál úgy 2-3 hónapja lehet a kutyus, akik elmondásuk alapján " örökbefogadták" valakitől, aki nem mondta el, hogy Bíborkának egészségügyi problémái vannak... Talán a következő blogomban részletesen fogok foglalkozni a problémával, itt most nem fogok kitérni hosszan arra, hogy miért nagyon fontos körültekintően kutyafajtát választani, és körüljárni, hogy honnan szerezzük be.
Bíborka nálunk megkapta a szükséges gyógyszereket, jó általános állapotban van és nagyon vidám. Sajnos súlyosan elhízott, így nem ártana neki egy alapos fogyókúra sem.
Természetesen dr. Farkas Attila nem csak egykori betege miatt érkezett a menhelyre, hanem a heti kutyaoltást is elvégezte.
Péntek
Két nappal korábban dr. Tímár Endre rendelőjébe utazott ivartalanításra Rex. Eddig teljesen rendben mentek nála a dolgok, viszont ma reggel véres vizelettel volt tele a kelye. Rögtön hívtuk is az állatorvost, aki fájdalomcsillapítót és antibiotikumot írt fel neki, ugyanis hólyaggyulladásra gyanakodott.
Szombat és Vasárnap
Sajnos Rex szombat délutánra még sokkal rosszabbul lett, így felvetődött a babézia gyanúja, bár szinte pár pillanat volt, amikor kullanccsal találkozhatott. A babézia gyanú nem volt alaptalan, valahogy egy kullancs mégis odaügyeskedte magát Rexhez és megcsípte. A kezelés hatására már néhány órán belül rengeteget javult az állapota.
Tücsök mama pedig idős kora miatt kényszerült szteroidos kezelésre. Sajnos már többször meggyűlt a baja az ízületeivel, amelyek a kora miatt már nem úgy teszik a dolgukat, ahogy kellene.
Egyik dolgozónk pedig Józsi önkéntesünk segítségével felpakolta a menhelyen a kutyák kennelére a téli ajtókat. Ezek az ajtók a hideg és a szél ellen védik a lakóinkat, de az egész éves igénybevételt nem bírják. A téli szezon kezdetén felrakjuk őket, és amíg a hűvösebb idő tart, addig fenn is maradnak.
Ezen a héten is szeretnék köszönetet mondani Melindának, Józsinak és Tominak, akik most is több napot szántak arra, hogy a kutyáink életét szebbé tegyék!
Köszönjük a 170 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.
Linda
Hozzászólások