Kutyamesék 2022. ápr. 11-17.

Kutyás blog | 2022. április 28.

Sokak számára talán nem jelent új információt, hogy az itthoni gyepmesteri telepekre bekerülő kutyák nem mindegyike olyan szerencsés, hogy gazdira találjon. Bizonyos idő letelte után a legrégebbi kutyus altatható, abban az esetben, ha a helyére egy másik kutyának szüksége volna.
Sok kutya leli így értelmetlen halálát az emberi felelőtlenség miatt. Ez nem a gyepmesteri telep, és nem az ott dolgozó hibája!

A menhelyeken ezzel szemben a bekerülő kutyus akár egy életet leélhet biztonságban, nem ketyeg az óra a feje felett. 

2013 óta kötelező a mikrochip beültetése a kutyákba, és ennek a segítségével elvileg minden kutya hazajuttatható, hiszen ha jobban megnézzük, lassan egy évtizede törvény szerint ez a módja a kutyatartásnak.

Sajnos azonban az a tapasztalat, hogy nem minden kutya rendelkezik mikrochippel. 
A legnagyobb baj az, hogy nagyon sok olyan gazdájával élő kutya is van, akiknek nincs chipjük, holott törvény írja elő. 

És ami még nagyon szomorú, hogy az emberek fejében, sok esetben a tulajdonosok fejében is sok a kérdőjel a chippel kapcsolatban. Ezért íródott ez a bevezető.

A mikrochip egy 15 számjegyből álló kód, ami rizsszem méretű, és a kutyák nyakának bal oldalába szokás nálunk beültetni. Ennek ellenére érdemes leolvasáskor az egész kutyát megnézni, mert előfordulhat, hogy beültetéskor, vagy utána elmozdul, esetleg véletlen rossz helyre rakják. A beültetés helye országonként egyébként eltérhet.

Tehát ha a kutyánkat szeretnénk chipeztetni, akkor kapni fogunk egy oltási könyvet.benne pedig ott lesz beragasztva a kutya adatai mellé egy vonalkódos szám, ami a kutyánk chipszáma. Emellett az orvos bélyegzője, aláírása, valamint a mikrochip beültetés dátuma is jelen kell, hogy legyen az oltási könyvben. Az oltási könyv voltaképpen a kutya személyi igazolványa, aminek van egy digitális formája is, de erről később.

Ebben az oltási könyvben lesz vezetve minden kötelező oltás, ha elvész pótoltatni kell. Ezt minden kutyaoltáskor vinni kell magunkkal, sőt, ezzel együtt kellene igazság szerint kutyát sétáltatni is.

Tehát a chipezést követően az orvos kiállít egy oltási könyvet, benne a chipszámmal, a kutya oltásával, és a kutya adataival. Ekkor a beadott chipszámot aktiválja egy rendszerben, ide csak állatorvosok léphetnek be.
Ilyenkor felkerül a rendszerbe Buksi neve, születési dátuma, színe,chipszáma, és az oltásai, továbbá a gazdi neve, címe, telefonszáma. Sajnos a telefonszám megadása nem kötelező, és sokan nem is adják meg, pedig ez sok baj okozója lehet.

Az állatorvos a chipszám regisztrálásával feltölti az adatokat, innentől kezdve a kutya adatai elérhetőek lesznek, ezt mindenki ellenőrizheti a petvetdata.hu oldalon, ha beírja a kutyája chipszámát.
Ha az állatorvos elfelejti a kutyát felregisztrálni a rendszerbe, akkor nem jelenik meg semmilyen adat. Ha regisztrált a kutya, akkor a kutyus nevét, fajtáját, ivarát, és utolsó oltását minden földi halandó láthatja. Ekkor van a kutya regisztrálva. Ez az, amit érdemes ellenőrizni, mert az állatorvos is felejthet, tévedhet.

Ha elveszik a kutyánk, valaki megtalálja, és leolvassa a chipszámot, akkor kizárólag ezeket az adatokat láthatja, de így megtudhatjuk, hogy regisztrált-e a kutya. Amennyiben igen, akkor egy állatorvos tud segíteni a gazdi felkutatásában, mert a személyes adatokat (lásd: gazdi neve, címe, telefonszáma) csak az állatorvos láthatja.

Itt kezdődik a gubanc, ha a kutya regisztrált, csakhogy időközben vagy húsz tulajdonos váltáson átesett a szerencsétlen blöki, de egynek sem jutott eszébe, hogy a chipet átírassa a saját nevére. Így sok esetben azért nem jut haza a chipes kutya, mert senki nem tudja kié. A petvetdata szerinti tulajdonost tudja mindenki értesíteni, aki sokszor nem veszi a fáradságot, hogy szóljon annak, akinek továbbadta. Már ha tudja ki az, vagy az illető nem passzolta-e még tovább szegényt.

Egyébként egy kutyát oltási könyvvel, ajándékozási vagy örökbefogadási szerződéssel lehet(ne) csak tovább adni. Persze a gyakorlat nem ez, de azért jogilag ebből igen kacifántos ügyek kerekedhetnek. Képzeljük csak el, ha egyszerre többen állítják, hogy övék a kutya, vagy éppen mindenki azt állítja, hogy neki ugyan semmi köze az adott kutyához. Mondjuk az említett blöki csinált valakinél egy több százezer forintra rúgó csirkeállomány tizedelést....

Talán éppen ezen okok miatt valójában a chip önmagában nem igazol tulajdonjogot. Tulajdonjogot az ajándékozási/örökbefogadási szerződés igazol, valamint tanúk, esetleg fényképek a kutyáról. Hozzátenném azért azt is, hogy míg egyes embereknek (közöttük jómagam is ilyen vagyok) egy tárhely megtelik a kutyájuk fotójával, addig másoknak a tízéves, eddig hűséges kutyájukról egyetlenegy valamire való fotót nem sikerül prezentálni. És ennek nem az okostelefon hiánya az oka, hanem az, hogy mindenki a számára legfontosabb dolgokat örökíti meg. Aztán ha eltűnik az eb, akkor ott állnak leforrázva, hogy van róla egy kölyökkori kép még valamikor 2008-ból, de az egy olyan számítógépen van, ami már nem is működik. Így általában Buksiról feltesznek egy elmosódott képet amint az udvar végében rohan, mert ugye eredetileg a jól sikerült bográcsozás lett volna fotózva, csak a kutya pont beleugrott a képbe. Aztán erről a fotóról kellene a segítőkész népnek felismernie, amikor a tulajdon gazdája nem ismerné meg a kép alapján.

Tanulság tehát mindenkinek, hogy az orvos is felejthet, tévedhet. A petvetdata.hu oldalon mindenki ellenőrizheti, hogy a kutyája regisztrált-e. Ha pedig valahonnan/valakitől kutyát hoztunk, akkor érdemes róla papírt írni, azzal elvonulni állatorvoshoz, és átíratni a kutyát a saját nevünkre. És persze érdemes telefonszámot is megadni, mert ha lelép a blöki, akkor könnyebb telefonálni, mint országosan körözni a gazdit, vagy félóránként bezörgetni, hogy hazaért-e.

És ha telefonszámot változtatnak, elköltöznek, akkor jusson eszükbe, hogy az új adatok miatt fel kell keresni az állatorvost, mert néhány kutya esetében már-már magánnyomozót kell fogadni, hogy felgöngyölíthessük az ügyet.

Az éves oltásoknál pedig mindössze egy pillanat ezeket az adatokat újra egyeztetni. Ezeken a kutya élete is múlhat. És csak egy példa a bevezetőm végére:

Elvileg 45 napig kötelező a kutyát a gyepmesteri telepen tartani, utána altatható.
Gergőke régóta sír egy kutyáért, meg is kapja, olyan kis udvari kutya, aki a házba nem jöhet be, nyaralni nem visszük. csak úgy van, mert Gergőke ugye nagyon akarta. 
Buksi elszökik otthonról, amikor a szomszéd néni jár etetni, míg mi a Balatonon nyaralunk. Persze a szomszéd néni nem szól, mert nem akarja tönkretenni a nyaralást, meg egyébként rá ne legyünk mérgesek. Majd visszajön...
Csakhogy befogja a gyepmester, a chip regisztrált, de nincs megadva telefonszám. Kimennek a címre, de sehol senki. Hagynak értesítőt, vagy éppen nem. Vagy hagynak értesítőt, de véletlenül a szomszéd néni kidobja a szóróanyagokkal. Véget ér a nyaralás, előtte egy nappal szól a szomszéd néni, hogy bizony Buksi nem jött haza.

Gergőke akkor szembesül vele, hogy nincs Buksi, amikor hazaérnek. Naná, hogy nem az első dolguk az, hogy elkezdjék keresni Buksit. 
Pár nap múlva elindul a keresés, és ha szerencsések vagyunk akkor némi várakozási idő után Buksi előkerül, mert eszünkbe jut a gyepmestert felhívni. De erre nincs garancia. És ha az idő telik, a gazdinak nem jut eszébe a gyepmesteri telep, nem lesz örökbefogadó, akkor bizony Buksi szomorú véget érhet. Pusztán a balszerencse meg a telefonszám hiánya miatt.

De az is lehet, hogy Buksi több napot csatangol, majd valaki felveszi az úton, és három várossal odébb lerakja, mert rájön, hogy nem tud vele mit kezdeni. Sajnos láttunk már ilyet. És minden nappal csökken annak a valószínűsége, hogy előkerül, főleg ha az embernek nem jut eszébe mondjuk 4 várossal messzebb keresni a kutyát.

Egy érvényes telefonszámmal pedig nagy valószínűséggel már a Balatonon a vizibiciklin értesültünk volna róla, hogy Buksi megvan, biztonságban van, és Gergőke sem sírta volna tele a párnáját jónéhány éjjelen keresztül.

Persze egy ideális világban a kutyát nem a szomszéd néni eteti, hanem velünk sütteti a hasát, vagy valaki otthon vigyáz rá. Egy ideális világban minden kutya rendelkezik mikrochippel, és nem csak a kötelező, de az ajánlott védőoltásokat is mindig időben megkapja.
Egy ideális világban Buksi nem szökik el. És egy ideális világban nincs szükség gyepmesteri telepre sem....

Hétfő
A múlt heti blogomat ott hagytam abba, hogy Doroti és Véder a parvóval küzd, bár Dorotit úgy tűnik sokkal jobban megviseli a betegség. A reggeli ellenőrzéskor csalódottan láttuk, hogy Hippy kutyánk is megkapta a kórt, így már három kutyáért is aggódhatunk. Ráadásul Véder egyre rosszabbul néz ki, Doroti azért tartja magát.
Hippy miatt pedig azért aggódunk különösen, mert ő nagyon elhanyagolt állapotban érkezett hozzánk, szinte nem is volt meglepő, hogy ő is lebetegedett. Mindhárman kapják a szükséges kezelést, sajnos Védernek is egyre több gyógyszert kell kapnia a tünetei enyhítésére. Sajnos minden esetben, amikor egy kutya megbetegszik parvóvírus miatt, kizárólag tüneti kezelést kaphatnak, mert hatékony gyógymód a betegség kezelésére nincs. Az egyetlen és teljesen hatékony megoldás, ahogy már többször is említettem, a vakcinázás.

Hippy elhanyagoltan érkezett, meg is betegedett


Kedd
Sajnos Hippyt reggel már holtan találtuk az elkülönítőben, így nagyon elkeseredtünk. Némi vigaszra az ad okot, hogy a kis Doroti kedve ma már egészen jó az eddigiekhez képest. 
Délelőtt dr. Tímár Endre rendelőjébe utazott Bendő, Mojo, Gamma, Prücsök és Omega ivartalanításra. Havas pedig egy újabb kontrollvizsgálaton járt, nála úgy tűnik, hogy minden rendben van végre. Hihetetlen, hogy ezt is kimondhatjuk annyi hónap gyógyszeres kezelés és bizonytalanság után. 
Havas egyébként az elhúzódó betegsége miatt több gazdijelöltről is lecsúszott, hiszen a rossz vérképe, a bizonytalan állapota miatt nem mertük senkinek sem megígérni, hogy hazaviheti őt.

Ásotthalomról ma két kutya érkezett hozzánk, Gregor és Molly. Molly ráadásul chipes, és a veszettségi oltása pont néhány nappal ezelőtt járt le, így elvileg 2 hét megfigyelés után lehetne kiadni a gazdinak. A hatósági állatorvosunk ezúttal eltekintett ettől a néhány naptól, a gazdi hazaviheti Mollyt. Ha ez ilyen egyszerű lenne, de persze a chiphez tartozó telefonszám nem kapcsolható, így kénytelenek voltunk ismét levélben felvenni a kapcsolatot a tulajdonossal, aki vagy válaszol, vagy nem. Ez rendkívül kellemetlen, hiszen a menhely nem panzió, ráadásul sok esetben a gazdák még csak válaszra sem méltatnak minket, mi pedig ilyenkor azt sem tudjuk, hogy óhajtják-e visszakapni a kutyát, vagy nekünk kell a számára új gazdit keresni.

Molly
Gregor


Szerda
Ma ismét dr. Tímár Endréhez igyekeztünk időpontra: Bálvány, Light, Lenor, Borsó és Vénusz most esett át az ivartalanításon, Mázlit pedig vizsgálatra küldtük. Ő az a labrador jellegű, barátságos kutyus, aki szintén rendelkezik mikrochippel, már több, mint két hete várja, hogy a levélben értesített gazdája végre felvegye velünk a kapcsolatot. Mindez a mai napig nem történt meg.
Mázlit egyébként azért vittük orvoshoz, mert egyik mellső lábát nehezen használja. Úgy tűnik, hogy egy korábbi sérülés, vagy törés miatt ilyen bicegős a járása.

Mázli hiába gazdis, a mai napig várjuk, hogy jelentkezzenek érte


Csütörtök
Múlt héten kijárós állatorvosunk gyengélkedése okán elmaradt a kutyaoltás, így ezen a héten volt mit bepótolnunk.
Jó hír továbbá, hogy parvósaink is kezdenek javulni, ma már Doroti el is fogadott egy falat ételt. Ugyan Véder ezt még visszautasította, de ő is határozottan javult az elmúlt napokhoz képest.

Péntek
Merlin kutyánknak is megérte egy picit tovább várakozni a menhelyen, hiszen ma olyan otthonba költözhetett, amelyet mindig is álmodtunk neki: Kinti benti kutyus lesz egy aktív életet élő fiatal hölgy mellett. 
Merlin elköltözésével kicsit a menhelyet is átrendeztük, Wolf ugyanis megörökli Merlin helyét. Wolf egyébként eddig is udvarban élt, így sokak számára talán érthetetlen lesz ez a lépés, de megsúgom, hogy ennek bizony súlyos okai vannak.
Indul a strandszezon a menhelyen, ami azt jelenti, hogy elkezdtük feltölteni a fürdetőket vízzel, a csapokra felszereltük a slagokat.
Wolf eddig a nagyudvaron élte a kutyák boldog, gondtalan életét, csakhogy már többször rajtakaptuk, hogy locsolókat semmisít meg, illetve egy alkalommal már a slagot is terrorizálta.
Mivel minden pillanatban nem tudunk ott lenni, hogy slagot megmentsük, így Wolfnak egy slagmentes udvarra kell költöznie, mert úgy látszik, hogy egyik életcélja a világ összes slagját ártalmatlanná tenni....

Wolfnak költöznie kell, de Rex a helyén marad


Szombat és Vasárnap
Kicsi Mirtillünk is révbe ért, ő mától Cegléden fog élni gazdis kutyaként. 
A hosszú hétvége ugyan már tegnap megkezdődött, és egészen a jövő hétig tart, de a menhelyi munka ilyenkor sem áll meg, hiszen ezen a területen nincsen ünnepnap. Önkénteseink is minden héten kilátogatnak, hogy a menhelyi kutyák sétálhassanak.
Ezen a héten egy kedves gazdijelölt nem csak a kutyusokra, hanem a gondozókra is gondolt, sütivel kedveskedett azoknak, akik aznap dolgoztak. Önkéntesünk, Attila pedig rendszeresen meglepi a csapatunkat valami finomsággal, most éppen egy hidegtálat és egy sültes tálat kaptak a gondozók Húsvét alkalmából. Ezek a figyelmességek nagyon lélekmelegítőek a stresszes hétköznapok után. Köszönjük szépen!

Ahogy említettem Mázliért sem jelentkezett a gazdája, a megfigyelési ideje pedig letelt. Mivel lába fájós, és sokkal öregebbnek néz ki, mint az adatbázisban szereplő kora, ezért úgy döntöttünk, hogy ő fogja megörökölni Wolf helyét a nagyudvarban. Még csak az ismerkedésnél tart, de nagyon élvezi a szabadságot. Olyan öröm a számunkra ilyen boldognak, elégedettnek látni egy kutyát az új helyén. Persze ez egy átmeneti otthon a számukra, de ki tudja mennyi időt kell itt a menhelyen töltenie, mielőtt gazdihoz kerül. Mi ezt az időt szeretnénk nekik kellemessé, tartalmassá tenni. 

Mázli ismerkedik


Köszönjük a 181 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.

Linda
 

Hozzászólások