Kutyamesék 2021. nov. 15-21.

Kutyás blog | 2021. november 27.

Ugyan már sokszor írtam erről a blogomban, mégis az emberek újra és újra előhúzzák ezt a kártyát a kalapból.
A minap egy elég feszült hangulatú idős asszony hívta a menhelyet, még jóformán bele sem szóltunk a vonalba már elkezdte a dolgozónk kiosztását.

Az első mondata az volt, hogy csak nagy nehézségek árán találta meg a telefonszámunkat, hozzánk be sem lehet jutni, továbbá 5 kutya van a honlapunkon.

A kolléganőm elmagyarázta hogyan nézheti meg a honlapot. Mikor megtalálta a kutyákat a honlapon, akkor jött a következő probléma, hogy "azt hallotta",hogy ő örökbe sem fogadhat, mert idős.

Igen, valóban nem fogadhat örökbe 4 hónapos kölyköt, hiszen jócskán van tapasztalatunk abban, hogy ezek az együttélések mennyire működésképtelenek. De idősebb, korban hozzá passzoló kutyát örökbefogadhat, mire a hölgy felháborodva közli, hogy mit kezdjen egy 8 évessel, azt magához sem tudja szoktatni.

Milyen igaza van! Az összes 2 év feletti kutya élje le az életét a menhelyen, mert azok már semmire sem jók. Ő meg elvisz egy kölyköt, akit vagy lesz ereje nevelni, vagy nem.
Még szerencse, hogy az emberek, sőt nagyon sok fiatal család van elég felvilágosult ahhoz, hogy 9-10 éves kutyát vigyen haza. Gondolok itt Morzsa vagy Árgus gazdijaira. Ők mindketten a tizediket tapossák. Gazdáik pedig 20-25 éves fiatalok. És hogy mennyire szoktak össze ezek a kutyák a gazdikkal. Rendszeresen kapunk jobbnál jobb fotókat, és biztosan állíthatom, a jót könnyű megszokni!

Azonban nem csak telefonos reklamációk vannak, szép számmal. Akadnak olyanok, akik messengeren akarnak kutyát "intézni" maguknak, sőt meg is rendelik a kutyát, szállítást igényelve. 

A Tappancs Állatvédő Alapítvány nem webáruház, az itt élő állatok pedig nem fogyasztási cikkek, akiket tetszőlegesen megrendelhetünk, lemondhatunk, ha nem tetszik visszaküldhetünk!

Biztosan csodálatos gazdiról maradnak le a kutyák, de az ismeretlenbe nem küldjük őket. Mindenki azt mesél magáról amit szeretne, bármilyen profilt létrehozhat, nekünk ez kevés! Bocsánat!

Ha valaki innen szeretne örökbefogadni, akkor tiszteletben kell tartania a szabályainkat. Semmi teljesíthetetlent nem kérünk. Ha valaki úgy érzi, hogy neki ez túl nagy elvárás, mi elfogadjuk. Más gazdit keresünk a kutyánknak, de elvárjuk, hogy ő is ennek megfelelően olyan helyről próbáljon társat keresni magának, ahol tudja teljesíteni a feltételeket.

Ha valahol nem vagyunk megelégedve valamivel, akkor tovább keresünk. 
Sütit enni sem olyan helyre megyünk, ahol nem ízlik, csak azért hogy utána reklamáljunk. Ez senkinek nem jó. 
Viszont egy másik cukrászdában lehet hogy megtaláljuk az ízlésünknek megfelelőt. Ott érdemes sütit enni. 
De ha ott sem ízlik a süti, akkor lehet a mi ízlésünk más. Erről azonban nem biztos, hogy a cukrászda tehet.
Akkor nem cukrászdába kell menni. Próbálkozni kell más alternatívával. De ha az sem megfelelő, arról továbbra sem a cukrászda tehet. Kár odamenni, hogy őket hibáztassuk azért mert nekünk semmilyen süti nem ízlik...


Hétfő
Akik rendszeresen olvassák a blogot, tudják, hogy múlt héten szinte minden nap érkezett egy új bajba jutott kutya.
Ez ma sem volt másképp. Egy szomszédos tanyáról érkezett egy kétségbeesett hívás, miszerint egy nagyobb testű kutyus kitartóan próbálkozik a kerítésük lebontásával, hogy bejuthasson az udvarra. Nem is annyira a kerítésük, sokkal inkább a kutya testi épsége miatt aggódtak, hiszen nekik a tanyán belül több, hozzá hasonló méretekkel rendelkező kutya él, akik nem épp barátságosak.
A kutya viszont egyre kitartóbban próbálkozott, míg végül beugrott az udvarra. A tulajdonosok egyeztettek velünk, autóba tették a merénylőt, és elhozták a menhelyre. Természetesen chipje nem volt a fiatal, barátságos szukának,így mi Milkának neveztük el.

Milka


Kedd
Van a menhelyünkön egy olyan kutya, aki igen megosztó személyiségű. Azokkal, akiket ő szeret, egy igazi tündér: bújik, szótfogad, kedveskedik. Viszont ha valaki nem szimpatikus neki, azzal agresszív, támadó. Tekintve, hogy egy igen szép termetű kutyáról van szó, fele sem tréfa, amikor azzal fenyeget valakit, hogy nekitámad. Kétfajta ember létezik: aki nagyon kedveli, és szereti, és van, aki mindent megtesz, hogy elkerülje.
Ő Harcos, aki 2016 óta él a menhelyen, és nagyon sokminden történt vele. 
Már a bekerülése is sokat elmond: az autópályán rémisztgette az embereket, altatólövedékkel kellett őt kiiaktatni. Kezdetben nem volt valami kedves, de aztán szépen lassan elfogadott minket. Oltásra, orvosi vizsgálatra ugyan hisztis maradt, és nehezen kezelhető, de a mindennapokban cuki és együttműködő volt. 
2020-ban kezdődtek vele a problémák. Egyik séta közben lett rosszul, hirtelen felfújódott, elkékült a nyelve, rohanni kellett vele állatorvoshoz. Ki kellett vezetni a levegőt a gyomrából. Nem sokon múlott az élete. 
Aztán ez még kétszer megismétlődött, de nevéhez híven nem adta fel. Végül már a levegő eltávolítás kevés lett, gyomorcsavarodás miatt megműtötték, kivarrták a gyomrát. Akkor nagyon közel voltunk ahhoz, hogy elveszítsük, végül mégis rendbejött. 
Aztán mozgásszervi problémái lettek, a combcsont feje elkezdett kopni, műtétre volt szüksége, ami nagyon jól sikerült, Harcos újra lábra állt. Sejthető, hogy a sok műtét és lábadozás miatt sokat volt benn, fűtött helyen, és bizony annyira rákapott erre, hogy úgy gondolta, hogy neki ez jár. Úgyhogy minden napunk úgy működik, hogy reggel kiengedjük Harcost az udvarra, este visszaengedjük. Több, mint egy éve a betegszobában alszik, minden délután pucol vissza az alvóhelyére, bármi legyen, ő kinn nem marad. A betegeket nem zavarja, hiszen ők betegszoba kennelben vannak. De egyébként is jól kijön kicsivel, naggyal, mindenkivel, csak az emberekkel szemben válogatós.
Mostanában napközben az átadó udvarába szoktuk kitenni, ahol ugyan elvan, de jönnek a hidegek, és Harcos utálja a hideget. Úgyhogy elkezdte az átadó ajtaját verni, sikítozni, így nem volt mit tenni, beengedtük. Azóta menetrend szerint érkezik a betegszobából az irodába, mert ő ugyan nem marad kinn ilyen hidegben! Úgyhogy kitesszük levegőzni, majd az egészségügyi 5 perc után kezdődik a hiszti, hogy engedjük be az irodakonténerbe. Természetesen már fekhelye is van. Úgy napi kétszer kikéredzkedik, elvégzi a dolgát, aztán sipirc vissza, és estére visszamegy a betegszobába, mint aki jól végezte dolgát.
Hát ilyen kutya a mi Harcosunk, és mivel új kolléga itt az irodában, úgy gondolom, hogy bemutatom őt...

Harcos 


Szerda
Dr. Tímár Endre rendelőjébe tartottunk ivartalanításra, műtétekre várakozó kutyákkal. Szalma farkaskarom eltávolítás miatt érkezett. Karma, Karib, Délceg és Bogyó átestek az ivartalanításon, szívféregteszten, mindenki negatív lett.
Havas, a múlt héten érkezett csontsovány, sérült lábú kiskutya pedig vizsgálatra ment, mert hiába eszik, valahogy olyan aszott. Szívféregtesztet is csináltattunk, biztos, ami biztos, de negatív lett. Azt beszéltük meg az állatorvosunkkal, hogy vért vesz, aminek néhány nap múlva lesz eredménye. Ő arra gyanakszik, hogy valami szerve nem működik megfelelően. Ha megérkezik az eredmény, akkor tudunk célzott terápiát alkalmazni.

Havas 


Csütörtök
Ma menhelyünk állatorvosa, dr. Farkas Attila érkezett hozzánk a szokásos heti kutyaoltásra. Most 4 szívféregteszt elvégzése mellett 6 kombinált oltást és 3 veszettség elleni oltást osztott ki az állatorvosunk.
Ásotthalomról két kutya érkezett a gondozásunkba, akiket mi Petyának és Palinak neveztünk el. Mindketten barátságos, kedves kutyák, mondanom sem kell, hogy chip nélkül. Ráadásul a történetük is felháborító. 
Mindketten egy gazdához tatoznak, aki egyszerűen nem foglalkozott vele, hogy a kutyái állandóan az utcán vannak. Az ottani lakosok felháborodva a tényen bejelentést tettek az önkormányzatnál, az önkormányzat pedig, ahogy azt kell, mindig összeszedte a kutyákat, visszajuttatta a gazdának, és felhívta rá a tulajdonos figyelmét, hogy a kutyatartás kötelezettségekkel is jár. A gazda azonban kijelentette, hogy nem áll szándékában a kutyákról gondoskodni, vihetik, ahová akarják. Így kerültek a gondozásunkba.
Bízom benne, hogy azért a "gazdi" elnyeri a méltó büntetését.

Petya és Pali


Péntek
Ma két tonna szárazedel érkezett a menhelyre, amit a dolgozóink betalicskáztak biztonságos helyre. Ez ismét pár hétre teljes biztonságot ad.

Az adományba kapott táp


Kincső kutyánktól ma búcsúztunk, ugyanis ő mától városi kutyus lesz. Szegedre vitték a gazdijelöltek.

Egy ápolatlan, loncsos bundájú kutyát hoztak a menhelyre, aki ráadásul igen soványka is. Egy hölgy szíve esett meg rajta. Elmondta, hogy tegnap is látta már őt, de azt hitte, hogy ahhoz a tanyához tartozik, aminek a kapujában feküdt, csak épp kiszökött. Mivel másnap is ott találta, és abban sem volt biztos, hogy a tanyát lakják, így felnyalábolta és elhozta a menhelyre.
Fürtösnek neveztük el a kutyust, akinek első ránézésre nehéz megállapítani, hogy hol van az eleje....

Fürtös


Szombat és Vasárnap
A hétvége nálunk szinte mindig a gazdijelölteké, hiszen az emberek többsége ilyenkor ér rá meglátogatni leendő kedvencét.
Egy új kutyával bővült a menhelyi létszám, mégpedig Lottival. Ő a Délép ipari parkhoz sétált be, egyik önkéntesünk ellenőrizte a mikrochipet, és mivel nem volt, így esélye sem volt hazajutni. Néhány napot a Délép telepen töltött, hiszen fel kellett készülni a fogadására, ugyanis eléggé helyszűkében vagyunk.
Lotti tehát ma megérkezett a menhelyre, és biztos vagyok benne, hogy könnyen fog gazdit találni, hiszen ez a kutya a megtestesült jóság: kedves az emberekkel, kutyákkal, gyerekekkel és cicákkal egyaránt.

Lotti


Köszönjük a 183 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.

Linda
 

Hozzászólások