Kutyamesék 2021. júl. 5-11.

Kutyás blog | 2021. július 19.

A kiskertekben, tanyákon ilyenkor megélénkül az élet. Habár nagyon sokan már életvitelszerűen élnek kinn a kiskertekben, üdülőkben, azért mégis nyáron indul el az igazi élet.

Minden tavasszal óriási igény van a kiskutyákra, ami a házi szaporítók álma, hiszen megszabadulhatnak a nem kívánt alomtól. A kiskutyák egy nagyobb része kiskertbe költözik, ahol a feladata a ház őrzése és társaság szolgáltatása, hogy az ember ne legyen egyedül. 

Persze a kerítés ritkán makulátlan, a kapu is nyitva marad néha, meg a kutya is keresi a kijáratot, az ivarérettek meg persze meg a tüzelő szukát is. Így aztán ilyenkor az állatbaratok, önkéntesek nem győzik a kiskertek utcáiból begyűjteni a kutyákat, chipet olvasni, hazajuttatni. 

Már ha ugye chipes a kutya. Sok esetben azonban másnap ismét utcán van a kutya, és a gazda sem nagyon vergődik vele, hogy merrefelé kószál a kutyája. Hiszen megszokja, hogy minden nap kóborol. Számára ez válik normálissá. Közben nagyon sok kutya haza sem kerül, hiszen a forgalmas úton a száguldó autók között nem boldogulnak. Nagyon sok baleset történik.

Sokan azonban nem tudják, de ilyenkor a gazda felel a saját kutyájáért. A keletkezett anyagi kárért, az esetleges személyi sérülésért. Azt hogy a kutyával mi történik, azt nem részletezem, egy autóval való ütközés az esetek nagy százalékában a kutya halálát, vagy maradandó testi fogyatékosságát okozza.

Persze a gazdát ez nem különösebben izgatja. Szerez másikat, vagy ha már jön az ősz, akkor elhalasztja tavaszig az új jövevény beszerzését, hiszen télen ki fog minden nap kijárni a bolhás kutya miatt a kiskertbe, hogy etesse?!

Ha a kutya mégis megkerül, és nem érte baleset, akkor teljesen egyedül marad a kiskertben, a gazdája egy héten egyszer ha rányitja a kapuajtót. Azt is azért, hogy ellenőrizze, minden rendben van-e a házzal. 

Persze akiben munkálkodik némi lelkiismeret, az beszél a kinn élő szomszédokkal, és megbízza hogy napi egyszer legalább valaki ránézzen a kutyára, élelmet és friss vizet vigyen neki. Ez persze nem jó megoldás, de legalább nincs magára hagyatva napokig. 

Sajnos az emberek egy része a kutyát még mindig a kertes ház kötelező kellékeként tartja számon. Büdösek, ápolatlanok, férgesek, bolhásak, ki tudja mennyi kórságot terjesztenek, ahogy mondani szokás. Persze ezek a "kórságok" nem csak úgy jönnek, nem kötelező velejárói a kutyának. Pusztán a jó gazda gondosságának értékmérői, amit ezen tulajdonosok hajlamosak a kutyának felróni, mint saját maguknak...

Hétfő
Miminek és Bocinak lejárt a karanténi ideje, így végre kiköltözhettek a karanténból. Mimi az előkészítőbe került, hiszen ott vannak a legidősebb, legbetegebb kutyák, akiknek a legtöbb figyelemre van szükségük.
Boci a nagyudvarba költözött, neki a járása nehézkes, illetve a szeme miatt valószínűleg műtétre szorul. Ő teljesen felszabadulnak érzi magát a nagyudvarban a többiekkel: egész nap lubickol a kihelyezett medencékbe, majd elterül az árnyékba. Mivel a két kutya nem hiányolja egyáltalán egymás társaságát, így a szeparáció semmilyen gondot nem okozott nekik.

Boci

Kedd
Ma egy újabb Mázli névre hallgató kutya érkezett a menhelyre, az egyszerűség kedvéért mi kis Mázlinak hívjuk, hogy könnyebb legyen az azonosításuk. Kis Mázli chippel, oltva, ivartalanítva érkezett hozzánk, mert hőn szeretett gazdija otthonba került. Rajta egyértelműen észrevehető, hogy nagyon jó kapcsolata volt a gazdájával és sokat foglalkoztak vele. Nagyon igényli az emberi közelséget és a foglalkozást. Egyelőre nagyon sokat sírdogál.

Mázli

Szerda
Ma ismét egy váratlan, szomorú esemény árnyékolta be a napunkat. Ivartalanításon volt Florina és a négy kan csivavánk, akik közül Furfangnál komplikációk léptek fel, és nem sikerült újraéleszteni.
Halánának oka nem az ivartalanítás, hanem a sok szervi probléma volt. Ez pedig annak köszönhető, hogy ezek a csivavák egymással szoros rokoni kapcsolatban álltak, és úgy szaporodtak. 
Az emberek közül sokan sajnos abban a tévhitben vannak, hogy a rokon kutyák, például testvérek, egymással nem szaporodhatnak. Hát sajnos a kutyáknál nem egészen így működik a biológia. Párzási időszakban csak tüzelő szuka és kan létezik, teljesen mindegy milyen szoros a családi kötelék.

Csütörtök
Bigének és Csillagnak is letelt a megfigyelése. Habár ők oltva, chippelve érkeztek, azért a megfigyelés minden esetben szükséges. Mivel ők elválaszthatatlan pajtások, ezért a menhelyen belül is egy helyre költöztek, sőt társat is kaptak maguk mellé Jockey személyében. 
Bige és Csillag közös álma egyébként az, hogy egy helyre sikerüljön gazdisodniuk.

Menhelyünk állatorvosa, dr Farkas Attila megérkezett a szokásos heti oltásra. 
Most volt dolgunk bőven, hiszen a múlt heti oltások elmaradtak, amire mi abszolút nem számítottunk.
Most 21 veszettségi oltás mellett 24 kombinált oltás és 9 mikrochip fogyott.

Bige és Csillag

Péntek
A tavalyi évhez hasonlóan ismét tiszteletét tette nálunk az Innomedio Kft. Amellett, hogy magánszemélyként is adományoztak, a cég még ugyanennyi összeget tett az adomány mellé, így arra tudjuk fordítani, amire leginkább szükség van.
Az adományozás mellett azonban azért is érkeztek hozzánk, hogy kétkezi munkával is segíthessenek. Az udvarok takarítása mellett a menhelyi padokat, asztalokat csiszolták le, és festették újra. Egész más külsőt kaptak a kerti bútorok. Ez nálunk hosszú idő óta húzódó project. Nagyon hálásak vagyunk az adományért és a munkájukért! 
Reméljük, hogy jövőre újból találkozunk!

A kiülők újrafestése

Szombat és Vasárnap 
Igen mozgalmas hétvégét zártunk, egy pillanatra nem volt időnk unatkozni:
Németországba gazdisodott Leó, Morti, Tina, Albi, Ausztriába pedig Rudi, Kender, Kotta, Junior és Kada.
Hazai örökbefogadás is történt, kozmetikusunk, Vanda Pipacsot fogadta örökbe, akibe a menhelyen töltött idő és közös séták alkalmával szeretett bele. Pipacsot otthon már egy másik Tappancsos kutya, Einstein várta.

Talált kiskutyák érkeztek: Szöszit, Szultánt, Szimatot, Szépit, Szütyőt és Szepit az út mentén találták. Ők még egyelőre nagyon gyengék és picik, egészségi állapotuk koruk miatt elég labilis. Képeket is kesőbb hozunk. Ennek egyszerű oka, hogy mindenki ilyen korú pici kutyát szeretne, de mire az oltásaik elkészülnek, addig a leendő gazdik sajnos mindig köddé vàlnak...

Megunt felnőtt kutyákból sem volt hiány...
Maya például aligha nevezhetné magát gazdás kutyának, hiszen jog szerinti gazdája évekkel ezelőtt külföldre ment 2 hónapra. Akkor ismerőseire bízta átmenetileg őt, csakhogy azóta évek teltek el. Maya pedig új gondviselőjével maradt. Ő azonban új szokása rabjává vált, rendszeresen elszökött és zsákmányokkal tért haza. Régi gazdája már nem volt partner a megoldás keresésében, azt javasolta altattassák el a kutyát, mert ő nem tudja magához venni. Maya gondviselői azonban nagyon megszerették őt, megoldásra törekedtek, ezért került hozzánk...

Maya


Long története is elég kacifántos, neki ugyanis állítólag semmi gondja nem volt a gazdikkal. Nem úgy a szomszédokkal, akikkel Long viszonya nem volt épp felhőtlen, ráadásul az udvar közös tulajdonú volt. Ez okozta a bajt, ugyanis Long nem akart a territóriumán más családdal osztozni. Noha nézeteltérése a másik családdal évekkel ezelőtt történt, azóta örök konfliktusforrás a kutya. 
Talán féltették a kutyát, talán a mérgesedő viszonyt próbálták így rendezni, de egyetlen megoldásnak azt látták, ha Long megy el a háztól. Mátől ő is menhelyünk lakója.

Long

 

Köszönjük a 165 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.

Linda

Hozzászólások