Kutyamesék 2020. okt. 12-18.

Kutyás blog | 2020. október 25.

Drága Fürgi!
Mindannyian tudtuk, hogy előbb, vagy utóbb, de eljön az a nap, amikor végső búcsút kell vennünk Tőled. Mégis, mindannyian megdöbbenve, hitetlenkedve fogadtuk az utolsó orvosi diagnózist, miszerint vége van, többé már nem élhetsz normális életet.

Mitöbb, talán egy heted van hátra, de az már nem volna élet, így elengedtünk. Még méltóságos teljében, úgy, ahogy mindig ismertünk.

Drága Vörikénk, Fürgi, Fürci! Hat évet töltöttünk együtt, és az elején aligha hittük, hogy valaha Te leszel az egyik legnépszerűbb tagja népes csapatunknak.
Idős gazdád halála miatt érkeztél hozzánk, de gondozó hozott be, mert Téged ugyan senki meg nem érinthetett, állítólag a gazdidat sem szeretted...

Nálunk nagyon sokat küzdöttél, hogy mindenkinek borsózzon a háta a neved hallatán. Utáltak a kutyák, ki is közösítettek, és állandóan megharaptad a gondozóidat. Volt akit nekifutából hason haraptál...

Állandóan vicsorogtál, kötekedtél, de ha valami baj volt, akkor rögtön farkast kiáltottál. Hosszú szőrödbe sokszor beleragadt a hátsó fertájadon a khmmm... Így aztán bekötöttük mindig a szádat, és a szebbik feledet csinin tartottuk. Ehhez elég gyorsan hozzászoktál, és némiképp ugyan ütközött az egóddal a cselekmény, de együttműködtél. 

Senki a pályafutásom alatt annyi önkéntest, dolgozót, állatorvost meg nem harapott, mint Te! Mégis, mindenki kedvence voltál a zsörtölődős, vicsorgós, foghíjas kis pofiddal és nagy szemeiddel. Egy szuperkategóriás egyéniség voltál, aki imádta a meleget és a kényelmet.

Annak ellenére, hogy állandóan házsártos voltál, óriási befolyásodvolt a többi kutyára: mindig ugattál, vicsorogtál, de valódi konfliktusod nem volt a többiekkel. A szájkaratét azt kegyetlenül tudtad, és azt, hogy állítsd magad mellé azokat, akikkel lehet keménykedni: volt egy bandád, akinek Te voltál a vezére!

Ha Te kürtöltél, hogy jött az állatorvos, vagy aki Neked nem tetszett, akkor mindig ott volt a Banda, hogy együtt jól elrendezzétek: Fürgi, Said, Bikatavi Totó és Sáska, bár őt már örökbefogaták...

Mindig be kellett titeket zárni a főzőkonyhába, ha jött az orvos, vagy valaki aki nem tetszett Neked. Persze oda is úgy mentél be, hogy közben dünnyögtél... Most csütörtökön csak Said és Totó nélküled ment, de néma csendben, nem úgy, ahogy eddig. Kegyetlen volt!

És a séták... Te az utóbbi időben már csak néhány métert sétáltál, de azt mindig módfelett élvezted, Csak szimatoltál, és jelöltél, és közben kihúzott háttal, kunkori farokkal, méltóségteljesen billegtél. És mindig Rád került a hám, mert a sáta fontos szertartása volt! Az kellett, hogy egy jó tíz percig feszítsél a hámban, és járkálhass nagy peckesen!

Jajj, drága Vöri! Reggeltől-estig, estétől-reggeli folytathatnám a közös élményeinket, vicces történeteinket, a meséket Rólad! Amióta elmentél óriási űrt hagytál magad után, de nincs nap, hogy egy-egy vicces történet ne jutna eszünkbe Rólad, és ne elevenítenénk fel.

Elmesélni nem lehet milyen voltál, Téged ismerni kellett. 
Most a világ egy jóval szegényebb hely lett nélküled. De köszönöm, hogy ismerhettünk, köszönöm, hogy szerethettünk! És köszönöm, hogy szerettél minket!

Tudom, hogy ha van Mennyország, Te most ott vagy! És ugyanúgy néz ki, mint a mi előkészítőnk, ahol annyira szerettél. Azokkal a társakkal, akiket szerettél, és zsémbeskedtél. És tudom, hogy vicsorogva vársz odafenn minket!

Hétfő
Reggel dr. Sebő Ottó rendelőjébe igyekeztünk Szilivel vizsgálatra, mert nem állt rá a lábára, amit furcsának tartunk, és attól féltünk, esetleg mégis eltörött valamije. Őt az előző héten szombaton szállítottuk be, elütötte egy autó, így állatorvosnál töltött egy fél napot.
Sajnos gyanúnk beigazolódott: a lába eltörött, csípőcsontja pedig megsérült. Ha megerősödik egy picit, akkor sor kerülhet a műtétre.
Fürge pedig a hétvégén nagyon sokat köhögött, de eddig a szívgyógyszerek korrekciójával mindig jobban lett. Sajnos most a tüdő adta fel a szolgálatot, így nem volt választásunk...

Fürgi egy nappal korábban


Kedd
Ma önkéntesünk. Adri ismét Tímár Endre rendelője készülődött a menhelyi kutyákkal. Ezúttal Marcipán, Bella, Dzsini, Cseles és Csini voltak sorosak. A szívféregteszten is átestek: Marcipán sajnos szívférges.
A menhely környékén eközben egy pici kutya kóborolt, akit Adri beszállított. Ugye nem kell mondanom, hogy nem találtunk a kutyusban chipet?

Szikra


Szerda
Újra dr. Sebő Ottó rendelőjébe volt időpontunk, Joshinak egy fogkőeltávolításra, Harcosnak pedig műtétre volt szüksége. Őt már vizsgáltattuk korábban nehézkes járása miatt, akkor derült ki, hogy műtétre van szüksége, ugyanis a combcsontja eldeformálódott. 
A műtéten átesett, most minimum két hétig meleg, fűtött helyen kell pihennie.

Harcos túl van a műtéten


Csütörtök
Menhelyünk állatorvosa, dr. Farkas Attila ezúttal mindenféle felhajtás nélkül jött be az előkészítőbe, hogy elvégezzük az adminisztrációt. Fürge nem hergelte a többieket...
Ma 4 veszettségi oltást, 6 kombináltat és 1 mikrochipet oszott ki az állatorvosunk.
Egy volt Tappancsos kutyáért kellett autóval mennünk, akit még sok-sok évvel ezelőtt fogadtak örökbe.
Szandinak időközben vizelettartási problémái lettek, és a gazda ezt úgy akarta megoldani, hogy el akarta altattatni, de szerencsére egy kedves szomszéd révén értesültünk erről.
Először azt gondoltuk, hogy Szandi lakásban él (nem mintha ez felmentené a gazdát!). Amikor kiment a munkatársam, akkor szembesült vele, hogy nem! Szandi kerti kutya, aki a problémájából adódóan a teraszra is ürít, persze nem tudatosan. Hát ez zavarta a kedves jó gazdáját.

Szandit megviselte a változás


Péntek
A két hete bekerült, puli jellegű kutyának,Pityunak ma járt le a veszettségi megfigyelése, így hazakerülhetett eredeti gazdájához. Nos, szerencsére most is arról számolhatok be, hogy Pityu és a gazdi nagyon-nagyon örültek egymásnak! Ilyenkor nekünk öröm, hogy tudtunk segíteni, és boldog befejezése lett a történetnek.

Szombat és Vasárnap
A hétvége a kutyasétáltatásról szól, illetve sok-sok gazdijelöltről, akik leginkább ilyenkor tudják látogatni jövőbeli kedvencüket. Ma azonban nem csak látogatóba érkeztek hozzánk, hanem például Dorinát most haza is vitték.

Nagyon sok boldog gazdis éveket együtt!

Elzáról, a pár hónapja befogott, nagyon fiatal, mégis végső stádiumos, daganatos kutyáról már régen nem esett szó. Néhány hete a blogomban azt írtam, hogy remélhetőleg szebbé tudjuk tenni Elza utolsó hónapjait, ha még annyi van neki hátra.
Nos, Elza azóta felköltözött egy udvarba, ahol egyre inkább kezd nyitni. Bár nem barátkozik, de sokat napozik, már nem zavarja a jelenlétünk, és láthatóan jól is érzi magát. Egyelőre ezek is nagyszerű hírek.

Elza



Köszönjük a 138 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.

Linda

Hozzászólások