Kutyamesék 2020. márc. 16-22.

Kutyás blog | 2020. március 29.

A múlt heti blogomat ott hagytam abba, hogy a menhely bezárta bizonytalan ideig a kapuit, avagy zárva tartunk. 

A folyamatban lévő örökbefogadások még megtörténnek, de bizonytalan ideig nem látogatható a menhely olyanok számára, akik most gondolkodnak örökbefogadásban. A kutyák és cicák befogadása a higiéniai szabályok maximális betartása mellett továbbra is működik. 

Csakhogy jelen pillanatban nagyobb az örökbefogadási kedv, mint ahogy gondolnánk: mindenki cicát, kutyát akar, és sokaknak megdöbbentő, mi több felháborító a hozzáállásunk. 
Ahogy már írtam a menhelyet maroknyi csapatunk tartja fenn, és már egy munkatárs kiesése is beláthatatlan következményekkel járna, hát még akkor ha többen is betegek lennének. 

Az önkéntes karanténba, home officeba kényszerült emberek azonban unatkoznak, és bizonyára jobban telne az idő a szabadban, vagy egy olyan helyen, ahol kedvükre kutyázhatnak. A kutya örökbefogadás pedig ilyenkor igazán kecsegtető program. Az örökbefogadás nálunk azonban szigorú szabályokhoz kötött, a személyes elbeszélgetés mellett a kutyus többszöri látogatása is feltétel, és egyiktől sem tudunk eltekinteni, hiszen felelősséggel tartozunk azért, hogy milyen gazdinak adjuk örökbe egykori védencünket. Ez azonban a jelenlegi helyzetben kivitelezhetetlen, mindenki beláthatja.

Nagyon sokan azonban egy könnyed szórakozás kedvéért szeretnének kijönni a gyerekkkel kutyát simogatni, sétáltatni, etetgetni.  Ez még normál körülmények között is lehetetlen, hiszen a menhely, ahogy mi mondjuk "veszélyes üzem". Itt idegenek számára ismeretlen kutyák sétálnak, játszanak, esznek, napoznak, élik az életüket, akik egyértelműen saját magukénak érzik a területet, és bizony sokan vannak, akik menhelyi dolgozókon, régi önkénteseken kívül senkit nem engednek be a területre. Az ételt, jutalomfalatot nem mindenki veszi el finoman, vannak akik habzsolnak, és olyanok akik törtetőbbek másoknál, és már kész is van a baj.  

A menhelyi örökbefogadás, látogatás általában hétvégére tolódik az emberek munkarendje miatt, de ilyenkor annyi a látogató sokszor, hogy kolléganőmmel ketten nem bírjuk a látogatók kiváncsiságát kiszolgálni, így aztán tényleg nem jut idő arra, hogy az emberek kutyát simogatni, játszani jöjjenek ki, vadidegen kutyák közé.

Felnőtt emberek számára ilyen esetben az önkénteskedés jelenthet megoldást, de ez rendszeres kilátogatást igényel, hogy az új ember beletanulhasson a menhelyi életbe. A kutyasétáltatás szintén tapasztalatot, rálátást igényel, amit csak hetek, hónapok kemény munkájával lehet elérni.

Természetesen a menhely látogatása nem tartozik menhelyen belüli elfoglaltságnak, normál körülmények között hétvégén bejelentkezés nélkül, hétköznapokon időpontegyeztetéssel bárki számára nyitva álltunk, viszont a gondozói kíséret nem mellőzhető, éppen emaitt jelenleg az összes látogatási forma felfüggesztésre került.

Sokszor kisgyermekkel szeretnének jönni etetgetni, simogatni, ez is a fentebb említett okok miatt kivitelezhetetlen, sőt fokozottan veszélyes. Jó hír azonban a gyermekeknek, hogy nyaranta több menhelyi tábor is rendelkezésre áll, a korosztálynak megfelelőt kell kiválasztani, és ilyenkor sok-sok időt tölthetnek a kicsik olyan menhelyi kutyák között, akik erre teljes mértékben alkalmasak.

Mindezeket azért tartottam fontosnak kiemelni, hogy akik egy kicsit jobban ráérnek most olvasgatni, esetleg új követői a blogomnak, azoknak némi segítséget, és magyarázatot is nyújtsak a mostani "zárkózott" viselkedésünkre.

Természetesen amint visszaáll az eddig megszokott élet, akkor új lendülettel várjuk Önöket.

Addig is legyünk türelmesek, és figyeljünk egymásra!

Hétfő 
El kell árulnom, hogy a menhelyen élő idős kutyák, vagy egy frissen beérkezett idős kutya az, ami leginkább meg tudja dobogtatni a gondozók szívét. Talán azért, mert ők a legsajnálatraméltóbb, legsebezhetőbb kutyák, akik a legapróbb jónak is örülni tudnak, vagy éppen eszméletlen makacsok, akiknek ki kell érdemelni a figyelmét, vagy a kedvességét.
Most Szatymazról fogadtunk egy nagyon idős, vak, matuzsálemi korban lévő pincsit, akinek a gazdája elhalálozott. Hogy volt-e valaha neve, azt nem tudjuk, de mivel chipje nem volt, így mi csodaszép színe miatt Répának neveztük el.
A tüneményes kisöreg egy igazi szeretetgombóc!

1. kép Répa


Kedd
Kófic éppen hogy kezdte magát otthon érezni a menhelyen, máris látszik, hogy valami nem stimmel vele. Elesett, étvágytalan, kedvetlen, és mivel beérkezésekor nem győzte egy gondozónk szedegetni a kullancsot, így még akkor, frissen rácsepegtető oldatot kapott a kullancsok ellen, csakhogy ennek ellenére Kófic babéziás lett. Természetesen nem késlekedtünk, azonnal állatorvosi ellátásban részesült.

2. kép Kófic babéziás lett


Szerda
Reggel aggódva Kófichoz siettünk, aki a tegnapi elesett, bágyadt állapotához képest máris sokkal jobb bőrben van. Noha látszik, hogy még nem teljesen a régi, máris a gyógyulás útjára lépett.

Jó hír, hogy a mi Gréta Garbónk, akinek a daganatműtét után nagyon nehezen akartak összeforrni a varratai, végre valahára jobban van, és hosszú hetek után végre a gallér is lekerülhetett róla, aki kimondhatatlanul idegesítette már. Gréta a rengeteg babusgatás, napi szintű kezelés és ápolásnak köszönhetően rengeteget alakult mentálisan is, és egy igazi dámává, egy csodálatos, és kedves kutyává érett a kezeink alatt. Nem halaszt el egyetlen pillanatot sem, hogy odabújjon valakihez.

3. kép Gréta megszabadult a gallérjától


Csütörtök
Ha valami a régi mederben zajlik. az a csütörtöki állatorvosos nap. A kutyák vakcinázása mellett állatorvosunk megvizsgálta Kóficot, aki szerencsére már újra a régi, bár a vakcinázása a korábbi babéziája miatt elmaradt.
Sajnos azonban más miatt is aggódhatunk, a szintén nem régen érkezett "Cs" alomból Csipit lázasan, besárgulva találtuk, egyértelműen rajta is a babézia tüneteit láthatjuk. Rögtön kezelést is kapott, de mivel ő nagyon fiatal, így az életkilátásai is sokkal rosszabbak, mint Kóficé.

4. kép Csipi a betegszobában


Új kutya is érkezett hozzánk, a kis "harcitacsi" Benitó, akiről gazdája már nem tudott tovább gondoskodni. Benitó aranyos pofija azonban így elsőre csak álca, mindannyiunkat befenyített, amint lehetősége volt rá.

5. kép Benitó a harcitacsi


Eközben dr. Tímár Endrénél ivartalanításon járt X, Menyus, Indigó és Mini. Sajnos egyedül Indigónak lett negatív a szívféregtesztje.

Péntek 
A menhely azon helyek közé tartozik, ahol sohasem lehet unatkozni, akkor sem ha nagyon csendes a napunk. Ezt kihasználva ma ünnepélyesen megnyitottuk a havi szívféregkezelés időpontját, avagy mindenki megkapta a szívférgesség elleni gyógyszert.
Ahogy azt a bevezetőmben említettem, nem minden kutya egyforma, így a tablettákat beadni sem olyan egyszerű a tolongó kutyáknak, továbbá sokan egyszerűen vérszemet kapnak, hogy minél több falatot megszerezzenek a májasból, vagy szalámiból, így sokszor valódi oroszrulett a gyógyszerek kiosztása

6. kép Mazsi a mohóbb kutyák közé tartozik


Szombat és Vasárnap
Az utóbbi pár év legkihaltabb hétvégéjén vagyunk túl, sem kutyasétáltatás, sem önkéntesek, sem látogatók. Persze mi nem unatkoztunk, rendet raktunk a raktárkonténerbe, és rengeteg játékot, labdát szétosztottunk vigaszdíjként, az elmaradt kutyasétáltatásért.
Mint ahogy említettem a még folyamatban lévő örökbefogadásokat természetesen nem gátoljuk, így ma Hercegúr is elköltözött gazdijához Budapestre.
Csipi állapota szerencsére javuló tendenciát mutat, a gyógyszereit kapja, és étvágya is kezd visszatérni, azonban a nyálkahártyája még mindig eszméletlenül sárga, így továbbra sem nyugodhatunk meg.
És hogy megfelelő gyomorgörccsel indíthassuk a jövő hetet, ezt a mostani hétvégét sem úsztuk meg baj, és állatorvos nélkül:
Lujza az idősebb kutyák népes táborát erősíti, eddig kitűnő egészségi állapotban volt, most azonban szédül, nehezen, bizonytalanul áll fel. Rögtön felkerestük az állatorvost, szurikat kapott, és elkülönítettük a betegszobába, ahol egyedül, csendes környezetben lábadozhat. A kezelés megtette a hatását, vasárnap délután már sokkal jobban volt, nehezen tűrte a bezártságot, d járása még meglehetősen bizonytalan, így egyelőre biztos nem mehet vissza a társai közé, akiknek a hiánya láthatóan megviseli őt.

 

Köszönjük a 139 mentett kutyus nevében hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel
 

Linda
 

Hozzászólások