Idős embernek nem való kölyökkutya. A legtöbb ember nem érti miért, és ha elkezdjük sorolni az okokat, akkor csak legyintenek. Hiszen kinek is lenne nagyobb rutinja egy kutya nevelésében, mint annak, aki már sok-sok kutyát felnevelt.
Én is rendszeresen mondom ezt a családtagjaimnak, és mivel menhelyen dolgozom, gondoltam, hogy a megannyi történet majd okulásul szolgál a a famíliám tagjainak.
Mondanom sem kell, hogy nem így lett. Egy közeli hozzátartozóm nem régen veszítette el szeretett kutyáját, és hamar megvígasztalta egy másik idős ember a nála született kiskutyák egyikével. Nem is mondok inkább semmit!
Azon felbuzdulva, hogy a hozzátartozóm jól ismeri a kutyáimat, ő is ilyen aranyos, cuki, szófogadó, rendes kutyát kívánt maga mellé, és hát úgy tartja a régi mondás, hogy a kölyök kutyát könnyű "magunkhoz szoktatni".
Persze a kiskutya gyorsan nagykutya lett, aki szétrombolt mindent, amit el lehet képzelni. Termetéből adódóan boldog-boldogtalant felborított, mert mindennél jobban vágyódott a figyelemre, és hamar rájött, hogy ezt ugrálással, rombolással, egyre nagyobb csínyekkel lehet a legjobban megvalósítani.
Miután már a családtagom a sokadik esésén túl volt, és miután bevallotta, hogy minden intelmem ellenére csak elfogadta azt a kölyköt, aki bizony óriásira nőtt, segítséget kért. Így került várólistára, s most a menhelyre egy családtagom szeretett kutyája, mert annak ellenére sem értette, hogy mit jelent egy kölyökkutya, hogy rendszeresen rémtörténeteket meséltem, és óva intettem...
Természetesen ez nekem a legkellemetlenebb, de én is kevésnek érzem magam egy ilyen kutyához, pláne, hogy itthon négy csodaklassz kutyám várja a hazajöttömet, akiktől nem tudok, és nem is akarok időt elvenni.
Ők egy nagyon jól összeszokott, nyugis csapat, és ezt az idillt nem borítanám fel, főleg nem egy nagytestű, heves kutya jelenlétével.
Amikor a kicsi Hollit tavaly hazahoztam munka után, mert mi, dolgozók neveltük fel, hat hetes korában már az én kicsi családom (a kutyáimra gondolok) jelezték felém, hogy ők már nagyon unják az ötödik kutya jelenlétét. Leginkább velem voltak utálatosak: angolosan bevonultak a hálószobámba, amikor meglátták, hogy Holli is itt van.
Azóta tudom, hogy nekik ebben a felállásban kerek a világ, és nekem az ő nyugalmuk mindennél fontosabb.
De térjünk csak vissza előző témámhoz, és remélem, hogy ebből a példából végre mások is tanulhatnak, ahogy az én hozzátartozóm is kijelentette, hogy többé nem vesz magához kutyát. Ő még időset sem akar ezek után, és ez a legjobb döntés.
Tehát lássuk csak, milyen probléma leselkedik az idősekre, ha kölyökkutyát választanak maguk mellé:
- a kutya túl nagy lesz, és állandóan felugrál, ami könnyen az idős ember testi épségébe kerül (ne is beszéljünk a télről, amikor ez fokozott)
-kistestű kutya esetben könnyen a lába alá kerülhet, amitől szintén könnyen eleshet
-mivel nem rendelkezik megfelelő tekintéllyel, akkor egy agresszióra hajlamos kutya könnyen átveheti a főnök szerepét
-nincs energia lemozgatni, ettől a kutya frusztrálttá válik. hiába viszi el egy családtag sétálni, attól még nincs meg a közös gazdi-kutya élmény...
-a kutya unatkozni fog: rombol a házban, az udvaron, a virágoskertben, mindenhol
- unatkozik, és szökik
- ha az idős ember kórházba kerül, esetleg eltávozik, akkor a kutya teljesen magára marad, esetleg a szomszédok, vagy más családtagok etetik, de az nagyban különbözik attól, mintha saját gazdija lenne
-ha a kutya sokszor magányos, akkor könnyen előjöhetnek nála viselkedés zavarok, vagy lehet teljesen depressziós
-az idősek gyakran nem mérik fel, hogy a kutyák igényei nagyban különböznek, nekik az a lényeg, hogy a kutya társaság legyen, vagy őrizze a házat, a fajtajelleget nem nagyon veszik figyelembe
Tehát aki most gondolkodik kiskutya beszerzésen/vásárláson, és elolvassa a blogot, akkor mérlegeljen, hogy van-e elég energiája, elég fiatalnak érzi-e magát ahhoz, hogy egy másik életért felelősséget vállaljon. Mert itt a tapasztalat, a régi rutin kevés. Egy kölyökkutya senki korát nem tiszteli, mert nem ismeri. Ez nemcsak a kutyának, hanem az idős személynek is nagyon megterhelő lehet fizikailag, és lelkileg is. Mert a kutya az időseknek valódi társ lehet, akihez foggal-körömmel ragaszkodnak, de néha egy meggondolatlan döntéssel a saját testi épségüket is veszélyeztetik...
Hétfő
Ma négy tündéri kiskutya érkezett a menhelyre, akik 6 hetesek, és azért kerültek menhelyre, mert a gazdinak otthon egy ivaros szuka és kan él együtt, akiket elfelejtett ivartalanításra vinni a koronavírus miatt. Ebből a hibából tanult, a kutyák ivartalanítva lesznek, viszont a kicsiknek nem sikerült gazdit találni. A vizsla jellegű szépségek mindannyian lányok, a nevük pedig Kókusz, Keri, Kefír és Karma lett.
Egy nem mindennapi felajánlás érkezett a menhelyre, Vezsenyi László személyesen hozta el az interneten elhíresült vasalódeszkát egy árverésre, és a teljes befolyt összeget a menhelyen élő állatoknak szánja. Ebből a felajánlásból aztán egy jó kis médiavisszhang kerekedett, úgyhogy elég mozgalmas hétnek nézhettünk elébe.
Egy Makón talált kutyus elhelyezésében kérték a segítségünket, akit elvileg egy autóból dobtak ki. Amikor behozták akkor kiderült, hogy chipes, és érvényes az oltása, nagyon örült a család, mert 2 hónapja keresik. Meg is beszéltük, hogy jönnek érte, de a lelkesedés tovaszállt, így pár nap múlva ismét felhívtam őket, mert kezdett gyanús lenni a dolog.
Hát, a család aludt rá néhányat... Nem tudják mi történt a kutyával ennyi idő alatt, féltik a gyerekeket, akik eleve féltek a kutyától, meg sokat is dolgoznak, így hát mégis itthagynák a kutyát, aki állításuk szerint meddő, és nagyon jól fogja a pockokat, ennél a családnál is ez volt a fő feladat. Igen, rögtön meggyőztek, hogy nálunk ennél jobb helye lesz. Úgyhogy Liza, aki átmenetileg menhelyre került, végleg beköltözött. Legalábbis addig, amíg egy igazi gazdit nem találunk neki.
Kedd
Régen nem látott ősi ellenségünk, a paróvírusos bélgyulladás tette nálunk tiszteletét. Aki nem ismerné: ez egy gyorsan terjedő agresszív vírus, ami bélgyulladást okoz a kölyökkutyáknak, és a fiatal felnőtteknek, ami sajnos az életüket veszélyezteti. Mandulán már reggel látszódtak a tünetek, úgyhogy az orvosi kezelése el is kezdődött.
Eközben Rex és Dáriusz már el is foglalta helyét a nyóckerben, ahol csak átmenetileg lesznek, mert pár nap múlva csatlakozik a csapatukhoz Silver, így a nagyházba fognak költözni egy nagyobb helyre. Mondanom sem kell, hogy Rexi, aki eddigi életét láncon töltötte, most szárnyal a szabadságtól, és Dáriusszal óriási játékkal ünnepelték a szabadságukat.
Szerda
Makóról egy újabb kutya érkezett a menhelyre, mi Bütyöknek neveztük el. Ő egy utcában állt, ott volt mindenki kutyája, vagyis úgy mindenki, hogy senkié. Nem bántották, mindenki etetgette, de befogadni senki nem akarta. Egy állatbarát hölgy kezdett miatta aggódni, és kérte a segítségünket, hiszen a hónapok repülnek, és ha eljön a tél, neki nincs fedél a feje felett.
Csütörtök
A szokásos állatorvosi vizit mellett ma Gizi napját sikerült bearanyozni, aki kiköltözhetett a nagyudvarra, és bizony úszott a boldogságban. Hozzátenném, hogy egyáltalán nem zavarta a többi kutya társasága, ahogy a többiek is rögtön befogadták.
Sajnos Mandula mellett immár Lizát is a parvóvírus miatt kell kezelnünk. Mandula továbbra is nagyon elesett és kedvetlen, csak fekszik, és borzasztó elesett.
Péntek
Mandula állapota továbbra is változatlan, míg Liza hihetetlen jól reagált a kezelésre, neki szinte kutya baja, de ettől függetlenül nem ússza meg a szurikat.
Ma is igen mozgalmas volt a napunk, lezárult a licit a vasalódeszkára, és annyira szerencsések vagyunk, hogy a licit második helyezettje is felajánlotta a licit összegét a menhelyi állatoknak. Hálás szívvel köszönjük mindenkinek, akik úgy döntöttek, hogy segítenek.
Újabb két kutyával bővült a menhelyi létszám:
Pajkos a nevéből adódóan, túlzott pajkossága miatt került menhelyre, de az ő történetét már bemutattam a bevezetőmben.
A másik kutyus pedig ideiglenes befogadónknál töltött egy éjszakát, ő a Mol kúthoz sétált be még csütörtökön, de nem volt chipje, valami megoldást kellett számára kitalálni, hiszen ott nem maradhatott. A menhely péntekre tudott neki szállást előkészíteni, így délelőtt o is megérkezett.
Önkéntesünk, Adri ismét ivartalanításra vitte kutyáinkat dr. Tímár Endre rendelőjébe. Axel, Bogyó, Miki és Szanka esett át a műtéten.
A tesztek azonban okoztak meglepetéseket. Szanka idős kora ellenére negatív teszttel jött vissza, Bogyó sem volt szívférges, Axel azonban szívféregre pozitív lett, Mikinek pedig az anaplazmózis tesztje lett pozitív. Nekik meg is kezdtük a kezelésüket.
Szombat és Vasárnap
Liza már teljesen jól van, és végre Mandula állapota is elkezdett javulni. Ma már érdeklődő volt, és nagyon lassan újra elkezdett enni is.
Rossz hír viszont, hogy ennyivel nem tudtuk le a parvóvírust, hiába az óvatosság, a folyamatos fertőtlenítés, a sok új, oltással nem rendelkező kutya, az ismeretlentől adódó stressz azért megteszi a hatását: Talpi is lebetegedett, és az N alomból is lebetegedett egy kölyök, akiknek ráadásul már van egy oltása, csak sajnos, mint tudjuk egy oltás, az nem oltás.
Sajnos mindketten nagyon rosszul vannak, ugyan a szurikat, gyógyszereket ők is megkapták, de a kimenetel megjósolhatatlan, és a fülledt meleg sem kedvez a közérzetüknek.
Állatorvosunk különösen a kölyök miatt aggódik, hiszen ilyen fiatal korban gyakran a szövődmények ugyanakkora problémát okoznak, mint maga a vírus.
Köszönjük a 143 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.
Linda
Hozzászólások