Kutyamesék 2020. aug. 31. - szept. 6.

Kutyás blog | 2020. szeptember 14.

Az ember bizony egy önző lény, és be kell valljuk, hogy sok esetben elsősorban magunkat nézzük, nem a környezetünket. Sokszor mások kárára cselekszünk, és most nem arról szeretnék írni, hogy miként viselkedünk embertársainkkal. Ez a blog szempontjából teljesen lényegtelen.

A mostani blogom nem azokról szól, akik kóbor kutyáknak kérnek segítséget, vagy olyanokról, akik maguk is átmeneti otthont biztosítanak bajba jutott négylábúaknak, hiszen őket a segíteni akarás, az önzetlenség vezérli.

A menhelyre bekerülő kutyák csaknem teljes egészében azért élnek nálunk, mert valamilyen formában a gazdájuk, vagy örökölt gazdájuk számára terhes lett a jelenlétük. 

Nézzük csak:
Leadnám az állatot, mert megörököltem, de nekem nincs rá szükségem. Hogy a kutya mit szeretne, neki mi lenne a jó, az lényegtelen.
Leadnám a kutyámat, mert felborította a gyerekemet, vagy mert a gyerekem fél tőle.
Leadnám, mert nem olyan amilyennek elképzeltem: szökök, nem őrzi a házat, legyilkolja a baromfit, bosszúságot okoz nekem.
Leadnám mert beteg, én meg nem akarok rá költeni.
Feljelentettek a szomszédok, és nem akarok magamnak bajt
Elköltözök, és nem vihetem magammal (sokan mások úgy költöznek, hogy vihessék).

A teljesség igénye nélkül soroltam fel ezeket a példákat, amelyek azért mindig jó kifogások. Áthárítom másra a felelősséget. A lényeg, hogy én megszabaduljak a kutyától, hogy utána mi lesz vele az a legtöbb embert nem is érdekli. Néhányan azért pár alkalommal visszatelefonálnak, enyhíteni szeretnék a lelkiismeret furdalásukat, majd a telefonok megszűnnek.

Sokan látogatni szeretnék a leadott kutyát, ami szintén nem a kutya lelkének ápolásáról szól, hanem arról, hogy miként nyugtathatom a lelkiismeretemet.

És vannak azok az emberek, bár igen kevesen, akik azért kérnek segítséget, mert belátják, hogy kutyájuknak talán jobb lesz, ha elengedik őt.

A héten érkezett hozzánk Májli, a vemhes  kutya, aki azóta már túlesett az ivartalanításon. Ő is befogadott kutya volt valamikor, de a család maga is rossz körülmények között él, így nem tudták megadni neki mindazt, amire szüksége lett volna. 

Hiába szerették a kutyát, be kell látnunk, a szeretet önmagában nagyon kevés. Ha még ez nem is volna elég, a környéken élők nem jó szemmel nézték a kutyát, szinte vadásztak rá, hogy frusztrációjukat kiélhessék. Ha lehetett megkergették, vagy bántalmazták is. Mindenáron el akarták a kutyát tüntetni, aki egyébként semmit sem ártott nekik, sőt benn élt a családdal a házban.

Mivel a gazdáik féltették Májlit,és belátták, hogy a vemhesség is igen nagy probléma, segítséget kértek. Nem maguk miatt, hanem kizárólag a kutya miatt. Mert neki ez volt az érdeke, a menhely jelentette a biztonságot.

Végtelenül nehéz lehetett meghozni egy ilyen döntést, és remélem, hogy én sohasem kerülök ilyen helyzetbe. Őszintén sajnálom a családot, de cselekedetük talán másnak is követendő példa. 

Saját önzőségünkön felülkerekedve azt nézni, hogy egy általunk szeretett élőlénynek mi az érdeke, igenis óriási dolog. Sokkal kevesebb bajba jutott állat lenne, ha egy kicsit az ő érdekeiket is előtérbe tudnánk helyezni.

Hétfő
Idős Borisz kutyánknak már kijárt a nagyudvar szabadsága, mivel ízületes, és nagyon öreg. Őt, és társát, Brendit nemrégiben adták menhelyre, mert gazdájuk elhunyt.
Borisz múlt héten költözött az udvarra, és szabályosan megfiatalodott. Kiválóan összebarátkozott mindenkivel,és mindenhol ott volt, ahol emberek közelségét érezte. Boldogok voltunk, hogy utolsó éveit itt boldogan leélheti.

Borisz a nagyudvarban


Kedd
Elkezdődött a téli felkészülés a menhelyen: nádat vásároltunk, hogy a huzatosabb helyeket ezzel körbevehessük. Karbantartónk, Gábor pedig az elhasználódott kutyaházakat kezdte felújítani a tengernyi teendője mellett.
Hozzáteszem, hogy nagyon szép munkát végez, a kutyházak úgy néznek ki, mintha újak lennének!

Kutyaház felújítás


Szerda
Sajnos Elzánál az elmúlt pár napban hányást láttunk a kennelben, így újra elküldtük dr. Sebő Ottó rendelőjébe.Gyógyszereket kapott a tüneteire. Ha nem enyhülnek, akkor sajnos nála is itt az idő.

Elza mellett Bütyök utazott a megbeszélt keresztszalag szakadás műtétre, valamint túlesett az ivartalanításon. Szegény Bütyök most két hétig szigorú ketrecnyugalomra van ítélve, nem sétálhat, nem mozoghat,és még gallért is kell viselnie...

Bütyök nem túl vidám


A blogom bevezetőjében bemutatott Májli pedig ma menhelyre került. Íme, ilyen bájos pofija van:

Májli


Csütörtök
A feje tetejére állt a világ! Borisznak nem sok boldogság jutott a menhelyen. Reggel az ellenőrzéskor a gondozók azt hitték először, hogy túl mélyen alszik, hiszen nyugodt arccal, kényelmes pózban feküdt, de amikor hozzáértek, hogy felébresszék, már tudták: Borisz már az örök álmát alussza. Hát ennyi jutott neki nálunk, pár hét boldogság. Ég Veled, Borisz!

Egy másik kutyánk is végleg elhagyta a menhelyet, de ő a létező legpozitívabb értelemben. Cuncor gazdijával utazott haza Budapestre. Ráadásul neki egy másik volt Tappancsos kutya, Tempó lesz a társa. Abban biztos vagyok, hogy Cuncornak is csudajó élete lesz!

Dodit nemrégiben borzasztó állapotban mentették ki a csatornából. Roppant elhanyagolt állapotban volt, ideiglenes befogadói orvoshoz vitték, Adri önkéntesünk pedig kozmetikushoz. Úgy tűnt, hogy a család megtartja, de végül rájöttek, hogy nem engedhetik meg maguknak anyagilag, hogy egy idősebb kutyust kivizsgáltassanak, megfelelően ellássanak, így Adri beszállította a menhelyre.

Dodi


És Adri nem csak a kutya beszállításában volt segítségünkre: ivartalanításra vitte dr. Tímár Endre rendelőjébe Májlit, Lizát, Durcit és Klauszt. Liza szívféregtesztje pozitív lett, a többieké negatív.
Keri pedig túlesett a köldksérv műtéten, és ismét megvizsgálták, hogy múlt héthez képest mennyire köhög. Még egy hétig kell szednie a gyógyszert.

Természetesen a kutyaoltás sem maradt el a menhelyen. Most egy veszettségi-kombinált oltás, 5 kombinált oltás, 3 veszettségi oltás, valamint 3 gomba elleni vakcina került kiosztásra.

Péntek
Az Innomedio Kft dolgozói érkeztek ma hozzánk segíteni, és óriási csalódás ért minket, de pozitív értelemben!
Ennyi lelkes, dolgozni akaró, állatbarát emberrel ritkán találkozni! Hihetetlen gyorsasággal vetették bele magukat a munkába: felszerelték a nádat, mosogattak, rendet tettek az udvarokban, lombseprűztek, ágvágóztak. Nem tudom elmondani micsoda segítséget nyújtottak! Emellett szerszámokat is hoztak, amit odaajándékoztak a menhelynek, és pénzt is gyűjtöttek a dolgozók, melyhez a cég ugyanennyit hozzárakott. 
Mozgásában korlátozott munkatársuk pedig csodás pórázokat készített nekünk, amit ezúton is nagyon köszönünk!
Nem tudok a munkájukról egyetlen fotót kiválasztani, így az adományátadós, csapatfotós képet választottam. Remélem ők is élményekkel gazdagodva tértek haza!

Innomedio Kft dolgozói


Szombat és Vasárnap
Két csodás örökbefogadásról is beszámolhatok: idős, szívférges Árgusunkat egy fiatal pár választotta ki, ők Szegeden fognak élni. Mandulát pedig egy gödi család vitte haza, és olyannyira figyelmesek voltak, hogy gondozóinknak saját készítésű sütivel kedveskedtek, ami mennyei volt! Természetesen ez abszolút nem elvárás, de az ilyen gesztus végtelenül jól tud esni nekünk!

Rendszeres olvasónk bizonyára emlékeznek Csipke és testvéreinek történetére, akiket bezárva éltek egy magánházban, majd a szomszédok feljelentései, és a ház eladása okán menhelyre kerültek. Négy testvérkutya érkezett hozzánk korábban, és most az utolsó kettőnek is sikerült helyet biztosítani. Egyikük,Artúr idősebb, ő ivartalanított, és chipes, a másik kutyus Csipkéék tesója. Ő a Csinos nevet kapta tőlünk. Jelentem, így mindenki a menhelyen van! Nem kis feladat volt hat felnőtt kutya elhelyezése. Remélem, hogy ez többé nem fog előfordulni, hiszen így is rengeteg kutya szorul segítségre. Hat kutya már valóságos kolónia. Mindez pedig megoldható lett volna ivartalanítással...

Csinos és Artúr


Köszönjük a 158 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb hírekkel.
 

Linda

Hozzászólások