Minden hónap második szombatján lelkes önkénteseink segítségével eledelt gyűjtünk a szegedi Napfény Parkban, a Fressnapf állateledel boltban. Hosszú évek óta várjuk ide az érdeklődőket, adományozókat. A havi adománygyűjtés nagyon fontos szerepet tölt be az életünkben, hiszen a menhelyi állatok nap mint nap 60 kg körüli eledelt fogyasztanak el. Ez persze a létszám, és a testméret függvényében változik. Mindig nagy várakozás előzi meg az adománygyűjtést, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy mennyi eledel gyűlik össze, főleg úgy, hogy jelenleg egyáltalán nincs lehetőségünk más helyeken is gyűjteni. Sokan gyűjtenek még állateledelt más bevásárlóközpontokban, de a Tappancs Állatvédő Alapítvány állatai javára kizárólag a Fressnapfban tudnak adományozni, illetve személyesen a menhelyen.
Ilyenkor tavasszal kezdjük felhasználni a télen összegyűjtött száraztápot, mert a főtt étel ilyenkor könnyen tönkremegy, és nagyon nehezen és drágán tárolható a hús. Emiatt csak a hideg hónapokban kapnak főtt ételt a kutyák, az év többi részében az összegyűjtött táp a napi eleség. Sajnos azonban idén télen nagyon kevés szárazeledel gyűlt össze, a készleteink mostanra teljesen kiürültek, olyannyira, hogy mindössze néhány napra való élelem maradt, így partnerszervezetünk segítségét kellett kérnünk, hiszen rengeteg a kiadásunk. Szerencsére több hétre elegendő száraztápot kaptunk, de folyamatosan szükségünk van az utánpótlásra. Bizakodóan vártuk a hétvégi eledelgyűjtést, de önkénteseinknek összesen 5 kg macskaeledelt sikerült összegyűjteni 141 kutya, valamint 28 cica ellátására. A menhelyre sem érkezett a héten állateledel a látogatóktól, viszont vasárnap egyetlen család 78 kg száraztápot adományozott nekünk, ami több, mint egy napra való élelmiszert jelent az állatoknak. Ez óriási segítség a számunkra. Természetesen nem minden család engedhet meg magának ekkora adományt, viszont akinek van lehetősége akár csak néhány kiló szárazeledelt is vásárolni a hontalan állatoknak, azt nagy köszönettel, szívesen fogadjuk, hiszen minden héten 420 kg eledellel kevesebb van a raktárunkban. A menhelyre pedig gyakran érkeznek vékony, beteg, vagy épp allergiás állatok, akiknek gyakran speciális étrendre van szüksége, ami teljesen leterheli a költségvetésünket. Kérjük, ha teheti támogassa a munkánkat, a menhelyen élő állatok ellátását! Segítségét hálásan köszönjük!
Hétfő
Ahogyan Odi az előkészítőben, úgy Renzó a "Nyóckerben" végre kezd feloldódni. Mindkettejükre igaz, hogy igen rosszul szocializáltak, de szépen lassan megtalálják a helyüket nálunk. Odinak leginkább a férfiakkal szembeni ellenszenvét kell leküzdenie, Renzónak pedig azt kell megtanulni, hogy nem csak ő egyedül létezik a világon, és bizony vannak menhelyi szabályok, amiket mindenkinek be kell tartania, még neki is. Azért senki ne gondolja, hogy Renzó azért gondolja magáról, hogy ő a világ közepe, mert a gazdája elkényeztette. Ő amolyan saját szabályok szerint élő udvari kutya volt. Azóta persze már sokat változott, igényli a törődést, a heti sétákat, de azért vannak dolgok, amiket egész egyszerűen nem akar megtenni, ellenáll, és morog. Tehát van még mit fejlődnie, de jó úton halad.
Kedd
Egy bajban lévő, napok óta utcán csatangoló kutya miatt kértek segítséget tőlünk, mielőtt baleset éri. Egyik önkéntesünk ment ki befogni a kutyust, s mint kiderült, nekik már volt egymással egy rövid ismertségük: a kutya Huszár névre hallgat, chipes, de a regisztrált tulajdonos ajándékozási szerződéssel tovább adta valakinek, aki persze nem íratta át a chipet. A kutya novemberben az önkéntesünknél átesett egy kozmetikán, mert jégdarabok csüngtek a szőréről, majd rendezett bundával visszaadta a második gazdának, aki megígérte, hogy jobban fog rá vigyázni. Hogy miért adta vissza? Mert a törvény erre kötelezi. A tulajdonos az tulajdonos, nincs vita!
Persze a gazda jól megfogadta a tanácsot, a kutya ismét utcán van, és állítólag a férfi egyszer el is ment érte, mert megtudta, hogy merre találja. Huszár pedig nem volt hajlandó vele menni, így otthagyta, állítólag korábban sem tudta megfogni.
Ekkor az önkéntesünk befogta, és behozta a menhelyre, ahol most a veszettségi megfigyelését tölti. Természetesen tele volt kullancsokkal, így rögtön beérkezése után megkapta a kullancs elleni cseppeket. Próbáltuk értesíteni a gazdát, de a telefonja nem elérhető, lakcíme pedig nem ismert, úgyhogy egyelőre várjuk a jelentkezését. Sajnos mi sem tehetünk egyebet, ha igényt tart a kutyára, akkor a költségek kifizetése után hazaviheti. Nemcsak akkor ha chipes, hanem akkor is, ha nem. Mert a törvény ezt diktálja...
Szerda
Ma a munkatársammal a karantén betegszoba nagytakarítására adtuk a fejünket, ami szinte a fél délutánunkat elvitte, annak ellenére is, hogy nem volt káosz a szobában. Néha-néha azonban megálltunk, és az ablakból kémleltük a kutyákat. Mancs és Buckó óriási játékát is végignézhettük, sőt! Az sem zavarta őket, hogy kisettenkedtem a kapu mellé lefényképezni őket. Ők nyugodtan folytatták a játékot, és látszólag nem is voltak lámpalázasak a fotózkodástól.
Csütörtök
Korán reggel, a menhelyi kutyák ellenőrzésénél Morgó nevettette meg a menhelyi csapatot. Ő korábban telepőr kutya volt, majd öregségére megszökött, és a Pláza mellett egy önkéntesünknek sikerült megfogni. Bekerült a menhelyre, és értesítettük a telephelyet, hogy megtaláltuk Morgót, de ők nemhogy nem tartottak rá igényt, még el is akarták altattatni, így maradt Morgó a gondozásunkban. Azóta átesett az ivartalanításon, szívféregszűrésen, megműttettük a száját, mert fogai gyakorlatilag belerothadtak az állkapcsába, s most az idős kutyák gondtalan, és boldog életét éli nálunk. Folyamatosan rendezkedik, azt hiszi ő az úr az udvarban, mindenhol ott van, ugat és fülig ér a szája. Imád nálunk élni, kicsit még feszeng a sétától, nem szívesen hagyja el újdonsült otthonát. Szóval reggel mindig végigkísér minket az udvaron, mint az udvar fő felelőse, és begyűjti a napi simogatást. A reggeli ellenőrzésénél ma is végig jelen volt, és fontoskodva hallgatta Robi és Attila mondandóját, és alkalmanként bizony bele is szólt. Mi is mutatná jobban Morgó fontos pozícióját nálunk, mint a következő fénykép?! Lehet őt nem imádni?!
A menhelyi kutyák napi szintű etetése 60 kg száraztápot jelent a hét minden napján. Adomány viszont alig érkezik a menhelyre, sajnos van olyan hét, hogy egyetlen gramm szárazeledel sem érkezik, a raktárunk pedig kong az ürességtől. Ezért kértünk segítséget német partnerszervezetünktől, akiknek köszönhetően néhány hétre ismét megoldódik a kutyák élelmezése. A két tonna élelmiszer azonban nagyon gyorsan fogy, így óriási szükségünk van az utánpótlásra!
Péntek
Helyettesítő állatorvos, dr. Herceg István érkezett a menhelyre, aki ezúttal 1 veszettség elleni oltást, és 4 kombinált oltást osztott ki a soron következő kutyák számára.
Dr. Sebő Ottó rendelőjében is várták ma az érkezésünket: Minikét, a csivavát általános vizsgálatra küldtük, hogy holnap gyorsan megkaphassa a veszettség elleni védőoltást és a mikrochipet, utána pedig gazdái hazavihessék. Igen, sajnos abban az esetben is vissza kell adnunk a kutyust, ha a gazda nyilvánvalóan elmulasztotta a kötelességét, vagyis az oltás és mikrochip beadatását. Attól, mert ők nem tartják be a szabályokat, nekünk be kell őket tartanunk.
Minike mellett Ribizli is elutazott, ő túlesett az ivartalanításon és a szívféregszűrésen. A műtétet jól viselte, a tesztje negatív lett.
Szombat és vasárnap
Korán reggel nyargaltunk az állatorvoshoz Minikével, hogy a veszettségi oltását és chipjét megkaphassa. Délután pedig érkeztek is érte a nem éppen hálás, de annál arrogánsabb gazdái, hogy hazavihessék. Ez alaposan rányomta a bélyegét az egész napunkra.
Személy szerint engem az önkénteseinknek sikerült felvidítania, 2 régi, problémás kutyánk csatlakozott a sétálós kutyák népes táborába, Stefán és Csontos. Az ő boldogságuk enyhítette a mai nap megpróbáltatásait.
A szombati nagyon rosszul sikerült adománygyűjtésünket némiképp ellensúlyozta egy külföldi család, akik vasárnap 78 kg száraztápot adományoztak a menhelynek, amiért nem lehetünk elég hálásak. A család mindenképpen szeretett volna egy hazai menhelyet megnézni, de senkit nem találtak nyitva a környéken.
Végezetül pedig két barátságos, életvidám kutyával, Csikivel és Mikivel bővült a menhelyi létszám. A gazdáik lakásba költöznek, ezért szeretnének a két kutyustól megválni. Becsületükre legyen mondva, hogy frissen beoltatták leadás előtt a kutyákat, akik egyébként chipesek és ivartalanítottak. A gazdáiktól azt is megtudtuk, hogy többé-kevésbé a nevükre is hallgatnak. Az új élethelyzetet egyébként meglehetősen könnyen vették, ugyan az elején meg voltak rémülve, de pillanatok alatt feloldódtak, és mindenre kíváncsiak lettek.
Köszönjük a 141 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.
Linda
Hozzászólások