Kutyamesék 2018. szept. 10-16.

Kutyás blog | 2018. szeptember 19.

Hetek óta összeszorított foggal, remegő szívvel várjuk az értesítőt, hogy miként alakul az elkövetkező időkben a sorsunk. Elkezdték kiértesíteni a civil szervezeteket, hogy kinek mit hoz a jövő, azt az adó 1% összege fogja megsúgni. Az új adózási törvények miatt mindenki erős hanyatlásra számít, és ezt támasztják alá az előző évek is. Követőink, olvasóink jól tudják, hogy idén nagyon nehéz helyzetbe kerültünk, és ahogy lehet gyűjtöttünk, próbáltunk fenn maradni, hiszen nekünk is sokat esett az 1% összege az utóbbi években. Tavaly ilyenkor részben saját erőből, részben pályázati pénzből nekifogtunk a romos első és hátsó négyes felújításához, mert a kutyákat nem hagyhattuk egy számukra nem biztonságos kennelsorban élni. Tudtuk, hogy ez az összeg év végén óriási hiányként fog jelentkezni, de nem volt más választásunk, bele kellett vágni. Most minden nappal egyre erősebben érezzük ennek a pénznek a hiányát, de a támogatóinknak köszönhetően az óriási pénzhiányt sikerült valamennyire lecsökkenteni. Rettegve, de mégis bizakodva vártuk az értesítőt, hogy lesz-e jövőnk, hogy fenn tudunk-e maradni. Rengetegen jöttek ki idén a menhelyre, legtöbben szétnézni, tájékozódni, de voltak rendszeres adományozók, és örökbefogadók is, annak ellenére, hogy rengeteget szigorodtak az örökbefogadási feltételek. Sok ember felháborítónak, mások kimondottan jónak mondták a mostani feltételeinket, és nagyon sok pozitív szót, biztatást kaptunk, így bíztunk a csodában.

Néhány napja meg is érkezett az értesítő, hogy idén nem kevesebb, mint 24 millió forintból gazdálkodhatunk. A tavalyi összeghez képest igen nagyot nőtt az összeg, és az idei pénzhiánynak köszönhetően ugyan nagyon szűken, de ismét biztosíthatjuk a kutyáink számára egy éven keresztül az életet. Ez ugyanakkor egy hatalmas pozitív visszajelzés Önöktől, hogy igenis szükség van a munkánkra, hogy az irány, amit követünk egy jó irány, és hogy van helyünk az állatvédelemben. Hatalmas köszönet illeti a munkatársakat is, akik mindvégig kiálltak a menhely mellett a nehéz időkben, az önkénteseknek, akik hétről hétre bizonyítják az elhivatottságukat, de legfőképpen Önnek köszönöm, hiszen adója 1%-a nélkül hiába minden elhivatottság, a létünk került volna veszélybe. Most néhány napig próbáljuk feldolgozni a rengeteg idegességet, és várjuk, hogy ez a szép összeg megérkezzen a számlánkra, hogy tovább tudjuk biztosítani kutyánk számára mindazt, amit eddig megszokhattak. Picit megnyugodhatunk, de hátra nem dőlhetünk, hiszen egész éves kiadásink óriási összegre rúgnak, s ha nem akarjuk hogy az utolsó néhány hónapot fogcsikorgatva várjuk, akkor nem állhatunk meg. A mérhetetlen segítsége mellett most ismét Önhöz fordulok: év közben is, amikor úgy érzi, hogy teheti, gondoljon védenceinkre, és ránk. Akár száraztáppal, tárgyi adománnyal, akár pár száz forinttal járuljon hozzá a kiadásinkhoz, hogy a jövő év vége ne legyen olyan bizonytalan, mint a mostani, hiszen nekünk minden év szeptembertől szeptemberig tart.

Mielőtt belefognék a heti menhelyi történetekbe, engedje meg, hogy még egyszer megköszönjem a menhely dolgozói, és minden kutyánk nevében, hogy újra bizalmat szavaztak nekünk!

 

Hétfő

Ahogy azt már megszokhatták az olvasóink, szinte nincs olyan nap, amikor ne történne valami. Ez a mai nap sem volt kivétel ez alól: akik követik a menhelyi életet, ők bizonyára emlékeznek Boxira, az idős fekete kutyánkra, aki az előkészítőben csetlik-botlik, és menhelyi pályafutását egy szájdaganat eltávolítással, a fogai nagy részének kihúzásával és egy pozitív szívféregteszttel kezdte, s már akkor sem volt fiatal. Boxinak azóta szinte védjegyévé vált a két alsó foga, ami megmaradt, hiszen így azok még nagyobbnak tűnnek, hiszen a többi hiányzik. Boxival hosszú hónapok óta nem történt semmi különös, leszámítva, hogy mindig éhes, és hogy bármiben felbotlik. Aztán néhány hete nagyon megrémültünk, mert agyvérzése volt, és azt hittük elveszítjük, de a gyógyszerek meghozták végül a várt eredményt, és sokkal jobban lett. A héten azonban ismét gyengélkedik, levert, beteg, úgyhogy feszülten várjuk, hogy jobban legyen. Nem ő az egyetlen, akit a napközbeni hőség, és az éjszakai hűvös erős váltakozása megvisel. Szívbeteg Demi kutyánk egészségi állapota szintén napról napra változik.

 

Boxi

 

Kedd 

Kivi ivartalanításra és szívféregtesztre készülődött dr. Sebő Ottó rendelőjébe. A műtétet jól viselte, a tesztje pedig negatív lett.

Ha már beszámoltam Boxiról, akkor az előkészítő kakukktojását is bemutatnám pár szóval, nem titkoltan gazdikeresés céljából: Ő Lütyő, akinek igazából semmi keresnivalója nincs az előkészítőben, de apró termete miatt nem igazán tudtunk neki más helyet kitalálni. Ő a maga vehemenciájával, energiájával, fiatal korával nem épp az öregek közé való, de ő az a fajta, aki bárhol feltalálja magát: módszeresen felpofátlankodik mindenki ölébe, ha nem simogatják bököd az orrával, állandóan játszik, felmászik a tápos asztalra, leszedi a tápokat zacskóstól, amit aztán szétcincálnak az udvaron, és közösen kieszik a tartalmát. Állandóan a labdájával közlekedik, vagy a szomszéd udvarban élő kutyákat hergeli. Jön-megy rendezkedik, felborít mindent, és még csak nem is érzi, hogy pofátlan.

Az angyali arc tehát ne tévesszen meg senkit! Aki őt szeretné, annak nem árt számolni vele, hogy Lütyő egy igazi katasztrófa, bár erényei közé sorolható, hogy terrier vére ellenére jól kijön a többi kutyával.

 

Lütyő

 

Szerda

Mostanában igen sok segítségünk akad egy friss nyugdíjas hölgy, Ilike személyében, aki nem régiben költözött egy közeli kisvárosba, s szinte a hét minden napját a menhelyen tölti, és segít amiben tud: mosogat, takarít, bármilyen munkát elvégez, amit rábízunk. Igazi kincs egy ilyen önkéntes a menhelyen!

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a szigorú örökbefogadási feltételek a rengeteg rossz tapasztalat miatt alakultak ki, és sajnos az idő már nagyon sokszor minket igazolt. Floki, a fiatal németjuhász jellegű kutya gazdája a minap emailt küldött minden elérhetőség nélkül, hogy vissza szeretné juttatni a kutyát a menhelyre, a már-már szokásosnak mondható költözés, és egyéb családi események miatt. Mivel régi lakónk, így előnyt élvez, csakhogy a gazdi nem válaszolt a következő emailre, amit küldtünk, hanem egy munkatársunk számát megszerezve próbálta megtudakolni, hogy miként juttathatja be a menhelyre, vagy altathatja el szegény kutyát. Jócskán felpaprikázta a kedélyeket nálunk, hiszen egyre gyakrabban látják a felelőtlen gazdák a kutyák megöletésében a saját bajuk megoldását. Azt ugye mondanom sem kell, hogy a gazda szerint rendben voltak az oltások, és ebben igaza is volt: a menhelyen régen minden oltást megkapott, azóta viszont lehet, hogy még állatorvos sem látta!

 

Menhelyünk legújabb lakója, Floki

 

Csütörtök

Végre valahára fiatal Sapi kutyánk is gazdihoz került! Nem mondom alaposan megváratta őt az élet, fiatal kora ellenére igen sok időt itt töltött nálunk. Gazdijelöltek hada, majd folyamatos visszalépések után üres ígéretek sok-sok gazdijelölt részéről, mígnem egy család végre mellette döntött, és Sapi a találkozások alkalmával mindinkább közelebb és közelebb férkőzött a szívükhöz.

Amíg Boxi és Demi egészségi állapota napról napra változik, addig a néhány hete bekerült gerincsérült Topi a gyógyszereknek is hála, valósággal szárnyal: nap nap után nyeri vissza életerejét, erősödik a lába, és ma már szinte egész nap jön-megy, és még ugyan járásán látszik, hogy nem egészséges, fájdalmai láthatóan elmúltak.

 

Topi

 

Péntek

Egy igen rövid állatorvosi vizit történt a menhelyen. A betegek vizsgálata mellett dr. Farkas Attila 1 veszettségi-kombinált, és egy kombinált oltást osztott ki, valamint a jövő héten Németországba utazó kutyák gyorstesztjeit készítette el, és minden eredményük negatív lett.

 

Szombat és vasárnap 

A hétvégén két család is hazavihette szíve választottját. Zétényt bizony Ajkára vitték, és ők is látogatták a kiválasztott kedvencet. Ezért annyira hihetetlen számunkra, hogy néhány szomszédos településről az örökbefogadni vágyók valósággal megátkoznak minket az örökbefogadási szabályok, a többszöri látogatás miatt, mondván, erre senki nem ér rá. Ha viszont látogatni nem érnek rá, vajon mennyit foglalkoznának otthon a kiválasztott kedvenccel?!

Blacky kutyánk menhelyi pályafutása igen rövidre sikerült, épp hogy lelkerült a megfigyelés után, már ki is választották, többször meglátogatták, s Blacky már csomagolhatott is, egy szegedi lakásba. Neki azért volt ilyen könnyű, mert mindamellett, hogy nagyon dekoratív, kedves kutya, ideiglenes befogadója még menhelyre kerülése előtt ivartalaníttatta, oltásai nagy részét, és mikrochipjét beadatta, szívféregtesztjét megcsináltatta, így egyetlen oltást kellett már csak a menhelyen megkapnia.

 

Blackynek nem volt alkalma a menhelyi sétába belelendülni

 

A hétvégi kutyasétáltatáson ismét rekord született: 15 önkéntes segítségével 110 kutya sétálhatott. Újonc sétálónk, a régóta menhelyen élő, problémás viselkedésű Zsemle lassan teljesen belelendül a szombati sétálós programba.

 

Zsemle

 

Köszönjük a 156 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.

Linda

Hozzászólások