Kutyamesék 2018. márc. 26. - ápr. 1.

Kutyás blog | 2018. április 4.

Sokat tanakodtam, hogy mi legyen a heti bevezetőm, aztán végül az élet hozta, hogy a héten nem is annyira menhelyi téma kerül a fókuszba. Olvastam az egyik közösségi oldalon egy hosszabb írást arról, hogy egy sétáltató kutyáját megtámadta egy bull típusú kutya, és majdnem tragédia lett a vége. Ez a téma engem is nagyon érzékenyen érint, mert őszintén megvallom, hogy én is félek sétáltatni. Világ életemben nagytestű, keverék kutya párti voltam, de mindig ügyeltem rá, hogy a saját kutyáimat úgy neveljem, hogy végtelenül toleránsak legyenek másokkal, különös tekintettel a kistestűekre. Bármikor hozhattam haza vérmes kistestű kutyát, az itthoniak mindent toleráltak, egyszer egy Cuki nevű kis pincser jól meg is támadta szegény itthoni óriásomat, aki kétségbeesve nézett rám, hogy végre cselekedjek.

Akkoriban ügyeltünk rá, hogy a sétánál legyen nálunk valami eszköz, amit használhatunk ha baj van, de szerencsére soha semmi nem történt. Aztán Sziporka és Csuporka felnevelésével kezdtem átérezni, hogy miért félnek a kiskutya tartók. Ezek az apró testű kutyák olykor túlzásokba esnek, de egy normális nevelésben részesült kutyának igenis tudnia kell, hogy ezek a minikutyák is fajtársak, és fel is tudják mérni a méretbeli különbségeket. Az itthoni minikutyáim nagyon szeretnek más kutyákkal ismerkedni, hiszen csak jó tapasztalatokat szereztek. Ennek ellenére nem merünk utcán sétálni, mert egyre több kutya képes minden nehézség nélkül elhagyni az otthonát, és vadászni járni, nemcsak kistestű kutyára, hanem a tapasztalat azt mutatja, hogy bármilyenre. A normálisan kutyát sétáltató emberek pedig félnek, és nem ok nélkül. Tele a média ehhez hasonló balesetekkel, de megannyi ismerősöm is mesélt már horrorfilmbe illő támadásokról, amiről hallott, vagy épp átélte.

Gyerekkorom óta van egy pici körbekerített telkem Szegeden, ami évekig csak állt. Azóta mi odamegyünk kirándulni a kutyákkal, mert máshová nem merünk.

Sajnos a hatóság hiába ellenőrizgeti a kutyákat, csak az oltás és chip hiánya az, amit pótolni kell, esetleg a kerítést kell megcsináltatni az illetőnek. Egy esetleges kutyatámadás, harapás, vagy akár egy másik kutya megölése megtorlatlan marad, bár az az igazság, hogy az a szerencsétlenül járt kutyát már nem hozhatja vissza. 

Sajnos bárki tarthat bármilyen fajtájú kutyát, bármennyit, semmi nem szabályozza. A bull típusú kutyák piaca egyébként is virágzik, boldog-boldogtalan szaporítja őket, és adják tovább mindenféle szörnyű célra, vagy csak egy rövid vastag láncra, hogy ha jönnek a haverok, akkor lehessen heccelni, meg felvágni vele, hogy olyan kutyám van, akit bárkire ráuszíthatok. Ezek a kutyák is ugyanúgy áldozatok, de ugyanakkor fegyverek olyan emberek kezében, akiknek a kutyatartásra még csak gondolniuk sem lenne szabad. Azonban nemcsak, hogy gondolnak, tartanak is, akár többet, minden kontroll nélkül, és emiatt sokak már az utcára sem mernek menni kutyával. Most egy újabb támadás történt, ahol a bull típusú kutya gazdája csak szemlélődő volt, mert nem tudta, mit kell tennie. A másik kutyás gazdi lélekjelenlétének köszönhető, hogy nem lett tragédia, és sikerült megmenteni a kutyát.

Talán a megoldás felé vezetne, ha a bull típusú kutyák szaporítói és tulajdonosai egyetemlegesen felelnének a az általuk létrehozott és tartott állatok tetteinek következményeiért, ha a gyakorlatban működne az ilyen egyedek veszélyessé nyilvánítása, ha a kutyás társadalom elfogadná és elismerné, hogy a bull típusú kutyák - akaratuk ellenére töltött fegyverekként léteznek körülöttünk. Kezdetnek, ha egyáltalán be lennének chipezve...

A blog bevezetőjét ez a hír ihlette (megnyitás csak erős idegzetűeknek): https://bit.ly/2JjgEXk

 

Hétfő

Két árván maradt kutya útját szerveztük meg. Egyikük korábban tappancsos kutya volt, most azonban elhunyt a gazdájuk. A történet különösen szomorú, hiszen a kutyákat a gyepmesternek kellett elszállítania, mert akadályozták az intézkedő hatóságokat, egyikük védte a gazdi holttestét. 

A két kutyusnak nem volt olyan egyszerű helyet varázsolni, de épp a napokban tudtuk meg, hogy az október óta húzódó Hidor ügynek is végre pontot tehetünk a végére. Az állatkínzással vádolt férfi lemondott Hidorról (akit korábban megkísérelt agyonverni), így a kutya végre a miénk. Elkezdődhet a gazdikeresés, az ivartalanítás, és minden más egészségügyi beavatkozás, amit eddig nem tehettünk, hiszen Hidor csak alapellátást kaphatott. A hiányzó veszettség elleni védőoltást, mikrochipet, és az élelmezés volt a feladatunk, amíg az eljárás folyt.

 

Végre Hidor ügye is lezárult, gazdikeresővé vált.

 

Kedd

Megérkezett a Buksi ebrendészeti telepről Gizi és Gyula, a két elárvult kutya. Gyula sokkal közvetlenebb, bújósabb, Gizi tartózkodó, ő volt az, aki védte a gazdi holttestét. Az ebrendészeti telepen azonban Gizivel is gyorsan össze sikerült barátkozunk, így minden ellenvetés nélkül sétált ki velünk a telephelyről. Ezúton is köszönjük a telep vezetőjének a korrekt, segítőkész hozzáállását!

Sajnos Gizinek az emlőjén egy csúnya csomót vettünk észre, ezt vélhetően később műteni kell. A menhelyen a kezdeti rémület gyorsan elmúlt, és hamarosan befészkelték magukat a helyükre, látszott, hogy sikerült megnyugodniuk, és kellemesen érezték magukat.

 

Gizi végre megnyugodott.

 

Szerda

Nagyon rosszul indult a reggelünk: Totót, az idős labrador keveréket holtan találtuk a helyén. Valahol persze tudtuk, hogy minden nap ajándék, amit velünk tölt, hiszen beérkezése óta tudjuk, hogy sok súlyos betegséggel is küzd, de élni akarása, pozitív hozzáállása könnyűvé tette a beilleszkedést, és a megannyi gond ellenére jól volt. Persze egy súlyos szívbetegség semmire nem garancia, de tegnap a rosszullét leghalványabb jelét sem mutatta. Gyorsan, fájdalom nélkül, hirtelen ment el, látszott rajta. Halála rányomta bélyegét az egész napunkra.

 

Totó a karanténból egyenesen udvarra került, ahol boldogan élhetett.

 

Új lakónk, a meglehetősen karakteres Dzseni ideiglenes befogadónktól került hozzánk. Őt Röszkéről mentette a befogadónk, kölykeivel együtt, de szerencsére minden kölyöknek sikerült gazdit találni.

 

Csütörtök

A múlt héten érkezett komondor, Huba sajnos nincs jól. Bekerülése óta állandó vizelési  ingerrel küzd. Mivel állapota romlik, így sürgősen megvizsgáltattuk őt. Dr. Sebő Ottó fogadta Makón. Felfázásgyanús a kutya, nem értjük a gazdi miért nem jelezte, vagy hogy nem vette észre, hogy folyton kínlódik. Ultrahangozták, a vizelete kémhatását vizsgálták, és meg is katéterezték. Most Hubának gyógyszereket kell szednie. Sajnos étvágya sem a legjobb, az pedig a szívférgességének köszönhető.

 

Huba vizsgálaton.

 

Totó sajnálatos halálával társa, Rudi egyedül maradt, aki most csatlakozott a többi idős kutyánkhoz, és hogy úgy mondjam össze is bútoroztak. Mivel Rudinak gyorsan sikerült a beilleszkedés, így a legújabb lakóinknak, a nyusziknak is szerencséjük volt, bővíthetjük az ő helyüket is. 

 

Rudi gyorsan megtalálta a helyét az új csapatban.

 

Készül a nyuszik nyári kifutójának egy része. A cél a zavartalan élet.

 

Menetrend szerinti ivartalanításra is készülődtünk Makóra: Dagi, Bonbon és Tücsök utazott. A műtétet mindenki jól viselte. Sajnos Tücsök szívféregtesztje pozitív lett. Lotti újra vizsgálatra utazott. Ő továbbra sincs túl jól. Szívbetegsége megviseli, keveset mozog. Egyelőre sajnos sokat nem tehetünk érte, betegségére nincs gyógyszer. Lehetséges, hogy a mostani erős hőmérséklet ingadozás, az erős fronthatás az, ami ennyire megviseli őt. Vizsgálat után egyelőre külön tettük társától, a menhely egyik csendes részébe, hátha a pihenés elősegíti a gyógyulását.

Menhelyünk állatorvosa, dr. Farkas Attila is megérkezett a heti kutyaoltásra. Ezúttal 14 kombinált oltást, 6 mikrochipet és egy veszettség elleni oltást osztott ki a soron következőknek.

 

Péntek

A hosszúhétvége miatt az önkénteseink a mai napot szánták a sétáltatásra. Most 60 kutya sétálhatott 7 önkéntessel. 

Két kutyánk is gazdisodhatott a hétvégén: Szodoma Baktóra került, Kutya pedig Újszegedre. Azt hiszem mindkét kutyának fantasztikus családot sikerült találnunk.

 

Szodoma mától gazdis kutyaként élheti az életét.

 

Szombat és vasárnap

A hétvégén ismét megannyi látogató érkezett hozzánk a jó időnek köszönhetően. A napi teendők mellett a hétvégén nekifogtunk a szívféreg elleni kezelésnek, hiszen itt a jó idő, kezdődik a szúnyogszezon, a betegség pedig senkit nem kímél. A hangsúly a megelőzésen van. Mi a hétvégén 157  kutyának készítettük el a falatkát, amit egyenként begyógyszereztünk, és kiosztottunk. Sajnos nem sikerült az egész menhely legyógyszerezése, a kimaradt kutyákat a jövő héten pótoljuk.

 

Köszönjük a 157 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.

Linda

Hozzászólások