Kutyamesék: 2017. okt. 30. - nov. 5.

Kutyás blog | 2017. november 5.

A menhelyen hamarosan felújítási munkálatok kezdődnek, ami azt jelenti, hogy a használatban lévő kenneleket ki kell üríteni, az ott élő kutyáinkat pedig át kell költöztetni máshová. Ez nem kis feladat lesz, hiszen nagyon fontos, hogy biztonságba tudjuk őket elhelyezni, amíg tartanak a munkálatok. Ezt meg is hirdettük, hiszen ez idő alatt, de előtte sem tudunk az utcáról, otthonról, bárhonnan megunt, talált kedvenceket fogadni, hiszen a már menhelyen élő kutyák elhelyezése is nehézséget okoz. Ha valaki elolvassa a blogot, akkor ráébred, hogy ezen a héten ismét nem várt kutyákkal (ráadásul nem kevéssel!) kellett a helyet feltölteni, a saját kutyáinknak viszont nincs hová menniük, mert elfoglalták a helyüket. Egy kutyát a gázcsonkhoz kötöttek ki, de a másik két kutya története egyenesen felháborító!

Szegeden talált, bull típusú kutyákról van szó, és láttam megosztásokat azzal kapcsolatban, hogy az ott élők mennyire féltik a kutyáikat tőlük. Az egyik egyébként bőrbeteg, de nem emiatt tartanak tőlük, hanem a fajtájuk miatt. Aztán szombat délelőtt valaki felnyalábolta őket, kihozta a menhelyre, ahol munkatársam elmondta, hogy miért nem tudja a menhely fogadni őket, miközben látogatók is érkeztek a menhelyre, akikkel szintén foglalkoznia kellett. Mivel a megtaláló nem talált telefonon sem senkit, aki segítene - a szegedi gyepmester, akinek meg feladata volna a kutyák befogása, hétvégén nem dolgozik -, hát a kedves megtalálók megoldották: szélnek eresztették a menhely előtt a kutyát sétáltató önkéntesek között a talált kutyákat. Szerencsére a két kutya nem volt agresszív, az önkéntesekkel és a menhelyi kutyákkal sétáltak egy kört, a megtalálók meg szépen eltűntek. Micsoda helyzetmegoldás, kérem! Legalább nem Szeged utcáin rontják a levegőt ezek a kutyák mindenki szeme láttára, úgyhogy a helyzet megoldva. Kit érdekel, hogy a menhely mit kezd velük, vagy mi lesz a sorsuk! És már megbocsássanak, de a menhelyen is vannak pici testű kutyák, akik sétálnak. Ha őket esetleg megtámadják, akkor az nem számít, mert menhelyi kutyák? És ha a védelmükre kelő önkéntest harapják meg? Hogy számolna el kedves hölgyem a fiatal önkéntes szüleivel?! Nem önön múlott, hogy nem lett baj, hanem a két kutyán, akik szerencsére nem mutattak agressziót. És hogy mi lesz velük, vagy a többi kutyával, akik a helyükre költöztek volna? Az gondolom szintén nem érdekli a becsületes megtalálót. Probléma megoldva, kutyák eltüntetve, a menhely meg oldja meg, ahogy tudja. Köszönjük szépen! Nagy emberségről tettek tanúbizonyságot. Ha esetleg a menhelyen altatás lenne, akkor is ilyen nyugodtan szélnek eresztette volna a kutyákat? És akkor, ha esetleg az ön gyereke is kutyát sétáltatott volna akkor, ott?

Igen, indulatos vagyok, ugyanis a lakosság nagy részéről semmi együttműködést nem tapasztalunk, sőt néhányan még nehezebb helyzetbe sodornak minket. Nekünk pedig a felújítást el kell kezdeni, mert a jelenlegi kennelek már nem biztonságosak, és most egy pályázatból legalább részben sikerül a költségeket finanszírozni. A két, egyébként semmiről nem tehető kutyát Szodomának és Gomorának neveztük el, hiszen a Biblia szerint e két város a romlottság és megátalkodottság szinonimája volt.

És most, kedves hölgyem, engedje meg, hogy megmutassak egy képet egy menhelyi kutyáról. Nézzen kérem a szemébe! Neki most nincs hová mennie ön miatt!

Borának egyelőre nincs biztonságos helye a felújítás idejére, mert a tervezett helyét a menhely elé kidobott kutyák foglalták el

Hétfő

Az éjszakai viharkárok enyhítésével telt a délelőttünk a takarítás mellett. Óriási faágak szakadtak le az éjszaka, és a macskaházat el is torlaszolta az egyik fa, így akadt munka bőven: takarítás mellett kerítésjavítás, faágak, levelek elcipelése, a tűzifának való elraktározása.

Valóban egy perc megállás sem volt, délután még kutyaházért, és ládákért is mentünk, amit adományba kaptunk. Nagyon szépen köszönjük a nagylelkű felajánlást.

Kutyaházat és ládákat kaptunk adományba.

Idős Alink ismét alig tud felkelni, ő az, aki megérzi a korának köszönhetően a legkisebb frontokat is. Ma rá külön figyelmet kellett szentelni, mert esett-kelt, és nem egyszer segítségre volt szüksége, hogy feltápászkodjon.

Ali frontérzékeny, nagyon megviselte a mostani időjárás.

Kedd

A tegnapi szeles, hűvös, esős idő után üdítően hatott, hogy délutánra néhány órára kisütött a nap. A menhelyen mintha elszippantották volna a zajokat, az ugatást, mindenki csendben a nap melegét élvezte. Csendben aludt mindenki, hiszen talán ezek az ősz egyik utolsó napsugarai. Ilyenkor a védenceink igyekeznek minél több időt a napon tölteni, amíg lehet.

Rozi és Dodó fényfürdőzik.

Szerda

Ünnepnapon sincs megállás a menhelyen: a hétvége előtt elutazó kutyákat költöztettük az elkülönítő boxokba, valamint Cecília frizuráját hoztuk szalonképes állapotba a leendő gazdi kérésére. 

Cecília az új frizurájában.

Nem kis meglepetésünkre Máté érkezett délutáni látogatásra Dórival, az örökbefogadott Tappancsos kutyájával. A rendszeres olvasók már tudják, Máté régi dolgozónk, akinek sikerült a szakmájában, tanárként elhelyezkedni, s azóta mint önkéntes segíti a menhelyet.

Dóri igazi dámaként utazott. Mindenkivel kellő arroganciával tisztázta: Ő már gazdis!

Csütörtök

Csapnivalóan indult a reggelük: a gondozónk a menhellyel szembeni gázcsonkra kötve talált egy fiatal, sovány kutyát. Azonnal kiszabadította, és átmenetileg egy boxba helyeztük el. A Borsó nevet kapta. Egyelőre nagyon félős, de barátságos. Ezúton is gratulálunk a becsületes gazdának. Természetesen chipet nem találtunk benne.

Legújabb mentvényünk, a gázcsonkhoz kötött Borsó.

Helyettesítő állatorvosunk, dr. Bárkányi Pál érkezett a menhelyre, és kiosztott 12 kombinált oltást, 2 veszettség elleni oltást és 7 mikrochipet. Érdekesség, hogy Ali időközben annyira helyrejött újra, hogy állatorvosunk meg is jegyezte, hogy most igazán jó formában van.

Délután dr. Sebő Ottó rendelőjébe igyekeztünk. Gréta ivartalanításon esett át, és szívféregteszten. A műtét jól sikerült, a teszt negatív lett. A nemrégiben menhelyre került idős puli, Bogár vizsgálaton és szívféregteszten járt. A tesztje negatív lett, a vizsgálat pedig feltárta, hogy miért fekszik olyan sokat, és miért olyan passzív. Szívbetegségben szenved, így gyógyszert kapott.

Foltos pedig a várva várt vizsgálatra utazott. A lábán a seb egy granulóma, ami sajnos folyamatosan irritálja őt azzal, hogy viszket. Sajnos egyelőre az eltávolításával várni kell, mert a műtét egyelőre Foltosnak (illetve az egészségének) egy nagyon komoly beavatkozás lenne. Most egy újabb hónapot várni kell, addig bízunk benne, hogy hízni fog, és akkor következhet a műtét.

Foltosnak egy kis hízás után műtétre lesz szüksége.

Péntek

Több kutya életében elérkezett a nagy nap: Szuzi, Cecília, Gyerbó, Dumbó, Tupi és Tündér elutaztak Németországba, hogy végre saját gazdujuk legyen, Dzseni pedig idehaza gazdisodott, egy támogatónkhoz költözött.

Dzseni, az egykor étvágytalan, csontsovány kutya a menhelyen kényelmesen, fekve falatozik. Ma pedig gazdisodott.

Régi dolgozónk, Máté és barátnője, Alexa ma ismét kilátogattak a menhelyre, és besegítettek a napi munkába. Ezúttal Dóri, az örökbefogadott kutyájuk nem tartott velük. Köszönjük a segítséget, és hogy számíthatunk rátok!

Bajban lévő kutyához rohantunk segítséget nyújtani, ugyanis neki ma délután négykor meg kellett volna halnia. Egy tíz éves kutya felett mondta ki gazdája a halálos ítéletet, mert egyedül él a kutya egy nyaralóban. Csak teher a gazdának, aki itt sem lakik. Ráadásul megkapta a szomszédot, a veszettségi megfigyelése pedig lejárt, így a kutya altatható. Odaértünk, és a gazdáját sikerült jobb belátásra bírni, a halálos injekció helyett a kutya veszettség elleni oltást kapott, és mikrochipet. Most először életében, 10 évesen kapta első vakcináját. A gazdájának mindegy volt milyen injekciót kap, ő nem szeretett volna ebben az egészben részt venni. Becsukta maga mögött az ajtót. Nem sok híja volt Bobi életének, aki ebben a pillanatban már a negyedik, ugyanezzel a névvel futó kutya, így engedjék meg, hogy bemutassam Negyedik Bobit, aki életében egyszer be lett oltva. Mégpedig most! És akit egész életében egyszer kozmetikáztak meg! De legalább volt neve.

Negyedik Bobi egyelőre nem barátkozik. Tíz évesen kell új életet kezdenie.

Szombat és vasárnap

A kutyasétáltatás napján ezúttal 8 önkéntes 62 kutya napját tette boldogabbá azzal, hogy kijött, időt szánt rájuk, és sétálni vitte őket. Gyönyörű zárszó lenne ez, de az élet, vagyis más emberek máshogy rendezték a menhelyen élő kutyák sorsát.

Váratlanul újabb két kutyának kellett helyet biztosítanunk, a bevezetőmben említett Szodomának és Gomorának. Egyre nehezebb helyzetben vagyunk, hiszen a létszámstop ellenére nem várt kutyák tömkelege érkezik a menhelyre.

Szodoma
Gomora

Köszönjük a 148 mentett kutyánk nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.

Linda

Hozzászólások