Ami egyik kutyának áldás, az a másiknak bizony könnyen átok. A menhelyi kutyák élvezik a nyarat, a verőfényes napsütést, a kerti locsolók, hatalmás fák nyújtotta hűvöst, a tiszta, hideg vizet, amiben ha kedvük tartja, akkor csobbanhatnak. Amíg a menhelyet a héten valódi stranddá nyilvánítottuk (csak a jégkrémes kocsi hiányzik!), addig ebben a napsütésben egy kutya majdnem a halálát lelte. Ő Vili, az idős, vak, mihálytelki bokor alá tévedt apró termetű kutya. Mivel a menhelyen létszámhiánnyal dolgoztunk, így egy szabadnapját töltő gondozónkat riasztottuk, hogy segítsen, aki emiatt a családi programjáról késett pár órát, már nem először. Mégis sokszor minket támadnak az emberek, mert mi soha nem segítünk.
A kutya állapotáról annyit, hogy a bejelentő maga mondta, hogy nagyon sajnálja, de nem nyúl hozzá, mert a végletekig visszataszító, ezért nem tud segíteni a beszállításban.
Vili tehát hála egy szabadnapos dolgozónknak, megérkezett a menhelyre, ahonnan egyenesen állatorvoshoz küldtük, mert teljesen kiszáradt. Órái voltak hátra. A rendelőben rengeteg injekciót, infúziót kapott, a menhelyen pedig elláttuk a bundáját. Azt a bundát, amiből alig lehetett a kutyát kihámozni: bozontos, csapzott, hosszú, csimbókos szőre alatt a szeménél és a fenekénél mozogtak a légylárvák. A szokásos oldatban megfürösztöttük Vilit, de a víz a rengeteg bolhától és annak az ürülékétől rózsaszínre változott. Ahogyan pedig megszabadult kínzó élősködőitől, elhanyagolt koloncától, máris egy teljesen új kutya nézett ránk. Örömmel és hálával fogad minden falatot, minden simogatást, kötelességtudóan veszi be a gyógyszereit.
Súlyosan alultáplált, pici testén zongorázni lehet, amikor végigsimítjuk a csontjaira tapadt bőrét. Ő mégis elégedetten fekszik új frizurájában a karantén egyik kenneljében, és békésen szunyókál. Napok alatt felderítette az ideiglenes helyét, pontosan tudja hol van a vizes tál, és mikor érkezik a finom falat. Amikor épp nem alszik, vagy falatozik, akkor békésen napfürdőzik és élvezi a meleget. Milyen érdekes az a fényes sárga korong az égen, ami egyszerre az életet és halált jelenti ugyanannak a kutyának pár nap különbséggel. Az a sárga korong ugyanúgy világít a légylárvákkal teli, fekete csapzott szőrű kutyára is, mint fajtatiszta, dekoratív társaikra. Mégis, mintha utóbbira csak a fényesebb sugarait szórná, mert ők nem maradnak láthatatlanok. Csak azok a fekete keverék kutyák válnak azokká, akik a menhelyre kerülnek. Mert sajnos még mindig az a hír járja, hogy csak a szép, fajtatiszta kutyákon segítünk.
Hétfő
A bolha elleni védekezéssel telt el a napunk. Ezúttal nem a 12 hétig védelmet nyújtó, ízesített tablettát adtunk, hanem egy 4 hétig védelmet nyújtó terméket, amit volt szerencsénk akciós áron beszerezni. Habár már a vésztartalékainkhoz kellett nyúlnunk, mégsem maradhatnak a kutyák védelem nélkül.
Kedd
Vili ápolásával és mentésével telt a mai napunk, ahogy azt a blogom bevezetőjében is leírtam. Sokszor gondolkozunk azon, hogy megmutassuk-e a hozzánk érkező kutyák valódi arcát. Azt, ahogy bekerül, amilyen állapotban van, mégsem szoktuk gyakran megtenni, hiszen nem az emberek sokkolása a célunk, hanem az, hogy a hozzánk kerülő kutyákat minél hamarabb szalonképes, jó egészségi állapotba hozzuk.
Szerda
Önkénteseink jól tudják, hogy szinte mániákusan találunk ki beceneveket, új neveket a kutyáknak, ezért van, hogy Pemzli hallgat az Ecset megnevezésre is, Demi a Taki bácsi névre, Oszi az Osborne névre, Tóni a Bárdiházira, de még sorolhatnám a végtelenségig. Tündért, a miniatűr, apró testtel, staffordshire terrier fejjel megáldott kölyköt előszeretettel hívjuk apró termete miatt bonsai pitbullnak. A mai újságíróknak ő volt a sztár, ugyanis egy gyerekcumit zsákmányolt, amivel úgy szaladgált, és játszott, mint az igazi gyerek. Temérdek fotót készítettek, és a mai nap sztárja lett a mi kis bonsai pitbullunk.
Délután sem telt unalmasan a napunk. Amíg Samu búcsút mondott nekünk, és gazdis kutyaként a menhely mától csak emlék, addig mások dr. Sebő Ottónál izgulhattak, hogy mi fog velük történni.
Beka átesett az ivartalanításon és szívféregteszten. Az ivartalanítás komplikációmentes volt, de sajnos a szívféregtesztje pozitív lett.
A tegnap óta nálunk vendégeskedő Vilit vizsgálatra küldtük. Sajnos a vak, idős kutyának nagyon rosszak az értékei: súlyos vérszegénységben szenved, úgyhogy nagyon sok figyelmet, törődést fog igényelni, a gyógyulása jelenleg még kétséges.
Bogit a múlt heti megmagyarázhatatlan rosszulléte miatt küldtük vizsgálatra. Az egyébként teljesen életvidám, jó étvágyú kutya vélhetően lépdaganatban szenved, amit egy másik időpontban megpróbálnak feltárni. Addig nem tudnak semmi biztosat mondani, csak annyit, hogy műtét lesz a vége. Ettől eltekintve egyébként kiváló hangulatban és kondícióban van, tehát bizakodhatunk.
Mivel Pedró továbbra is vakarózik, így újra megvizsgáltattuk. Az ételallergia mellett bőrgyulladása is van, most injekciót kapott, gyógyszereket szed, reméljük most már tényleg enyhülnek a tünetei.
Lalit pedig rossz kedélyállapota miatt nézettük meg. Őt bekerülése óta emésztési problémák gyötrik, ami sajnos gyógyíthatatlan, erre most kiderült, hogy új betegség is felütötte a fejét. Levertsége sem ok nélküli: szívbeteg, emiatt hasvízkórja is van, amire gyógyszereket kap. Állatorvosunk nem volt derűlátó a jövőre nézve, de természetesen megteszünk mindent, amit lehet.
Csütörtök
Két önkéntesünk, Tomi és Alexa volt ma a segítségünkre. Alexa az állatgondozásból vette ki a részét, Tomi pedig újra fantasztikus képeket készített.
A szokásos állatorvosi vizit alkalmával 9 veszettség elleni védőoltás, 2 veszettségi-kombinált, 10 kombinált, 1 parvó elleni vakcina és 2 mikrochip lett kiosztva. Totónak és Zarának szívféregtesztet készítettünk. Totó negatív lett, viszont sajnos Zara pozitív.
Péntek
Újra dr. Sebő Ottó rendelőjébe volt jelenésünk, ezúttal Tücsök, Bazsi, Cipó és Harmadik Bobi esett át az ivartalanításon és a szívféregszűrésen. Az ivartalanítást mindenki jól viselte, a tesztek pedig negatívak lettek, kivéve Cipóét, de őt már korábban teszteltük. Talán az olvasók egy kicsit meglepődtek az újabb érdekes, Harmadik Bobi néven, ő igazából csak Bobi, de ez a név igen közkedvelt a gazdis kutyák körében, így a menhelyen most egyszerre három Bobink van, Harmadik Bobi harmadiknak érkezett. Megnyugtatok mindenkit, első és második Bobi csak simán Bobi névre hallgat, Harmadik Bobit viszont módszeresen így hívjuk, erre is hallgat... Egészen királyi csengést kapott egy harmadik számmal.
Szombat és Vasárnap
Csilla, Tünde és Annamari önkéntesünk a hétvégét a kutyasétáltatásra, fésülésre, szeretgetésre szánta. Ivett önkéntesünk eddig leginkább a cicaházban csillogtatta tudását, de mindenkinek feltűnt mérhetetlen precizitása, így ma a betegszobát is megkapta a nyakába. Ivett valósággal újjá varázsolta a betegszobát, csak ámultunk és bámultunk!
Sajnos azonban nem csak vidám és szép dolgok történtek a hétvégén. Lali a reggeli ellenőrzés alkalmával elénk sietett, majd a lábunknál eldőlt. Akkor már tudtuk, hogy itt Lali földi élete befejeződött. Remegő szívvel, remegő kézzel tárcsáztam állatorvosunkat, dr. Farkas Attilát, hogy enyhítsen a szenvedésén. Lali hát elment. Könnyen, nagyon könnyen, miután elbúcsúzott. Én is búcsúzom tőled, Lali, a mi emlékeinkben erős, vidám kutyaként maradsz meg!
Köszönjük a 154 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.
Linda
Hozzászólások