Most először indult menhelyi gyermektábor nálunk, így nagy izgalmakkal vágtunk neki a hétnek. A gyerekek az ismerkedést a menhellyel egy körsétával kezdték, ahol képet kaphattak a működéssel, az itt élő kutyákkal kapcsolatban. Mindenki nagyon érdeklődő volt, és sok-sok kérdéssel érkeztek. Voltak, akiknek már nem volt idegen az állatvédelem, míg mások csak most ismerkedtek vele.
Nagyon tanulságos volt ez az egy hét, és nagyon sokat tanultunk belőle mi is, és reméljük a gyerekek is. Jó volt látni, hogy mindenki jól érezte magát, érdekelték őket a programok, az állatvédelem, beleláttak a menhelyi kutyák életébe, mégis biztonságos távolságról, úgy hogy a menhely, a kutyák életét a tábor nem befolyásolta.
A menhelyi kutyasztár egyértelműen Dodó és Kuvi volt.
Dodó azért, mert a tábor ideje alatt végig aktívan részt vett a programokban, még ha csak kerítésen belülről is. Várta a gyerekeket, és minden nap kitartóan hallgatta, figyelte őket. Szinte óramű pontossággal indult a gyerekek elé, mielőtt megérkeztek minden áldott napon. Ez a hatalmas fekete maci egy csapásra a gyerekek kedvencévé vált, és mindenki nagyon sajnálta, hogy nincs gazdija. Dodó a medencés, fürdőzős bemutatójával valóban nagyon szórakoztató, színes egyénisége a menhelynek, így nem csoda, hogy hatalmas volt a népszerűsége.
Kuvi pedig az ártatlan, kicsit félszeg lényével varázsolta el a gyerekeket. Ő rendszeres vendége volt a gyermektábornak, mégpedig testközelből, hiszen a gyerekek kérték minden nap, hogy egy picit dédelgethessék a kölyköt. Kuvi kicsit nehezen oldódott a kezdetekben, de hamar ő is belelendült.
Én magam nem vagyok egy jó kommunikációs készséggel megáldott személyiség, aki mindenki kedvence lesz egy csapásra, mégis voltak olyan gyerekek, akik kimondottan keresték a társaságomat, pedig nem voltam olyan aktív résztvevője a programoknak. Én is sok élménnyel gazdagodtam, és nagyon sok kiemelkedő képességű fiatallal találkoztam, akik a jövőjét is jelenthetik az állatvédelemnek. A tábor pénteken ugyan lezárult, így Dodó szombaton már hiába várta új barátait, már nem érkeztek, de remélem, hogy maradandó, szép élményekkel gazdagodva tért mindenki haza. Nagyon sokat beszélgetünk állatvédelemről, az ivartalanítás fontosságáról, amit csak boldog, oltásokkal rendelkező, viháncoló, játékos kölykökkel tudtunk bemutatni.
Az élet a legnagyobb rendező, azt szokták mondani. A tábor végeztével, szombaton a menhelyre egy különös taxis látogató érkezett, egy fekete kölyökkutyával a kezében.
Mivel kölyköket, és betegeket egyaránt erőn felül mentünk, így azonnal biztosítottuk számára a helyet. A "becsületes megtalálók" egyébként nem várt látogatók voltak. Mialatt készítettük a helyet, a kiskutya cókmókja is hamar előkerült: nagy zacskós táp, játékok, fekhely, komplett berendezés, így már erősen furcsa lett az Olajbányász téri, tűző napon "talált" kutya története. A "megtaláló" nyelve is megeredt, ugyanis mint kiderült a kutyust nem most találták, hanem napokkal korábban, és meg is tartották volna, de a kölyök rombolt a lakásban, nem volt szobatiszta, így útilaput kötöttek a talpára. Így persze mindjárt más a történet, hiszen más is akar saját kutyát leadni a menhelyre, csakhogy ennek a hölgynek esze ágában nem volt várólistára, vagy bármire is várni. Kijelentette, hogy ha tetszik, ha nem, nekünk az a "dolgunk", hogy megoldjuk a baját, itt a kutya, mert ő haza nem viszi, inkább kirakja itt az erdőben, a tűző napon majd lesz vele valami. El is inalt szépen, munkatársunk meg ott állt döbbenten a kicsivel a karjában.
Sajnálom, hogy ez a történet nem pár nappal, a gyerekek szeme láttára zajlott le, hiszen Bajnok példája remekül mutatja az emberi felelőtlenséget, és tudatlanságot. Igen, talán megrázó lett volna a számukra látni az érem másik oldalát, viszont sajnos ma ez az általános vélekedés a házi kedvencekkel kapcsolatosan. Megunom, eldobom. A táborozó gyerekek közül néhányan nem értették kezdetben meg az ivartalanítás fontosságát, hiszen azt gondolják, vagy tanították nekik, hogy kegyetlenség egy kutyát megfosztani az anyai örömöktől, illetve a kölyköknek ha nem is lesz gazdija, akkor a menhelyen majd önfeledten múlatja az időt a társaival. De talán, ha látták volna, hogy miként indul el egy pár hetes kiskutya élete, aki már másodjára veszíti el az otthonát, akkor tanultak volna nagyon sokat. Akkor talán ha hazaérnek azt mondják el először a szüleinek, hogy a legfontosabb dolog, amit megtanultak, hogy az ivartalanítással megelőzhető a kölyök szenvedése.
Hétfő
Az első menhelyi gyermektábor vette kezdetét a mai nappal, aminek fő helyszíne az átadó konténerünk volt. Itt zajlanak a kutya örökbefogadások, és a leadás is, így a nagyudarban élő kutyák ráláthattak a tábor eseményeire. A kutyák nyugalmát, életét a tábor maga nem befolyásolta, kivéve Dodóét, aki nemes egyszerűséggel felköltözött a konténer mellé a fa árnyékába és figyelemmel kísérte a programokat.
Kedd
Idős Saidunknak eljött az idő, hogy a telepőrző részlegről a nagyudvarba költözhessen, ez azonban meghiúsult, hiszen a múltja miatt nagyon sokan tartanak tőle, főleg most, a gyerektábor idege alatt. Emiatt Said az előkészítőben kapott helyet, ahol pillanatok alatt otthon érzete magát. Beköltözött a legnagyobb kosárba, és nyugodtan szemlélte az eseményeket.
Munkatársunk, Máté, aki csapatunk oszlopos tagja, állást kapott saját szakmájában, így hamarosan búcsút int a menhelyünknek, nekünk pedig valahogy pótolni kell a hiányát. Elkezdődtek hát a próbanapok is, ami plusz figyelmet igényel tőlünk.
Szerda
Kuvit, a kiskölyköt el kellett szeparálni testvéreitől, ugyanis a megannyi szeretetéhes kiskutya konfliktusba keveredett egymással, a gyerekek pedig nagyon megijedtek. Kuvit szintén csak az előkészítőben tudtuk elhelyezni, ahol egyszerűen rácsimpaszkodott Saidra, és üldözi a szeretetével. Mindenben utánozza őt.
Délután egy kutyaházért indult a gondozónk, amit egy hölgy ajánlott fel a kutyáink számára. Nagyon hálásak vagyunk a felajánlásért, a kutyaházaknak mindig nagy hasznát vesszük.
Csütörtök
Dodó a tábor kezdete óta hihetetlen lelkesedéssel várja a gyerekeket és a táboros programokat, még mindig a kapu mellett, a fa alatt. Természetes, hogy a gyerekek is mindannyian oda vannak a nagy fekete maciért, aki ráadásul imád fürödni is. Ma a nap nagyon erősen tűzött, szinte égetett, így használatba helyeztük a párakapukat. Egyet a gyerekeknek szerelt fel a karbantartónk, akik azonnal be is álltak alá, a másik párakapu pedig az egyik udvart hűti.
Péntek
A tábor számomra egyik legizgalmasabb előadása a mai napon volt. Emese két magyar fajtájú kutyát, a pulit és a komondort mutatta be testközelből. Nagyon sok újat tanulhattak a gyerekek is, de bevallom én is nagy izgalommal hallgattam az előadást, és csodáltam a jól nevelt kutyákat.
Persze eközben a menhelyen sem állt meg az élet, dr. Sebő Ottó rendelőjébe indultunk Totóval és Bellával ivartalanításra. A műtétet mindketten nagyon jól viselték.
Szombat és Vasárnap
Ez a hétvége sem telt el eseménytelenül. a szombat reggeli nyitás Said magánakciójával indult, aki kifigyelte, hogy hogyan lehet kinyitni az előkészítő ajtaját. Amíg mi a kutyákat kiengedtük a menhelyen, Said is ezt tette az előkészítőben élő kutyákkal. Alit például egyik gondozónk a csatornapartról rendelte vissza, míg Dzsudi és Kuvi a nagyház udvaránál tettek felfedezőutat. Természetesen mindenkit gyorsan kézrekerítettünk, hiszen a környéken szimatoltak csak, biztonságos távolságra, hiszen mindannyian idős kutyák, akik nagyon ragaszkodnak hozzánk, és a menhelyhez.
Önkénteseink, Csilla és Tünde a héten is kilátogattak hozzánk, hogy kutyát sétáltassanak, így Said is kiharcolt magának még egy kört. Kuvi kis híján idegösszeroppanást kapott, hogy választott apukája nélküle megy valahová, így Csilla gyorsan intézkedett, Kuvi is ment Saiddal, mielőtt szétkapja a kerítést.
Két kölyökkutyánk Katica és Kimi Hollandiába gazdisodott, de hamar arcunkra fagyott a mosoly, amikor munkatársam kérdezte, hogy mitévők legyünk egy Szegeden talált kölyökkutya ügyében. Mint percekkel később kiderült, ha tetszik, ha nem, a kölyök bizony marad, a felelőtlen gazdája pedig angolosan távozott. Mától tehát Bajnok is a menhelyünk lakója.
Köszönjük a 146 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak. Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.
Linda
Hozzászólások