Két cica érkezésére készítettük elő a duplakennelünket. Gazdijuk sajnos elhunyt, ők pedig az üres lakásban éltek egy ideje magányosan, de természetesen ellátták őket. A két ivartalanított, hét év körüli kandúr megszeppenve érkezett a menhelyre. A nevük sem volt biztos, így mi új nevekkel ruháztuk fel őket: a vörös kandúr Benő lett, míg társa Bende nevet kapta. Benő egy hajszállal közvetlenebb, ám Bende az, aki egész testével óvta őt, mögé rejtőzött el biztonságba Benőke. Az érintést elviselték, de behunyták szemeiket, nem is akartak minket látni közben. Semmi mozgást nem tapasztaltunk tőlük, csak a sarokban kuporogtak minden alkalommal, mikor arra jártunk. Idő kell nekik, ezzel tisztában voltunk. Nem kaptak semmi "emléket" a korábbi életükből, csak egymásra számíthattak, minden teljesen új volt nekik. Bízunk benne, hogy ezen a hatalmas törésen hamar túllépnek, és rájönnek, hogy mi csak segíteni szeretnénk őket, és bízhatnak bennünk.
Kollégánk épp úton volt, mikor kaptuk a telefont, hogy egy pici cicát találtak az egyik cég udvarában, aki katatón állapotban, élet-halál között fekszik. Az sem volt biztos, hogy életben marad, mire kollégánk odaér hozzá, addig is egy dobozba rakták a kis testét. Kollégánk sem volt biztos abban, hogy mire visszaér vele a menhelyre, még lesz kiért harcolni... Megérkeztek, és a pici cica még élt. Ritkán vette a levegőt, azt is némi nyögdécselés kíséretében. Szája tátva, szemei a csipától beragadva, vézna kis törékeny testét a bolhák uralták. Azt sem tudtuk mihez nyúljunk, minden másodpercben vizslattuk, hogy egyáltalán szuszog-e még. A mosókonyhában lefürdettük, ennyi bolhától máskülönben soha sem szabadítottuk volna meg. A zuhanytálca peremén egy fekete csíkok képeztek, ahogy lefolyt a víz. Döbbenetes volt. Aztán hajszárítóval próbáltuk felmelegíteni, de szinte semmire sem reagált. Mintha egy zoknit fogtunk volna a kezünkben, enerváltan hajlott mindenfelé. Kapott infúziót, és mindenféle roborálót, erősítőt, antibiotikumot és vérképzőt. A bal szemecskéjének hűlt helye már, de ez a legkevesebb. Kis kuckót kapott, és melegítettük, emellett bíztunk a csodákban. A kis virágszál a Szirom nevet kapta.
Másnap reggel első utunk hozzá vezetett, de féltünk. Aztán a mini harcos amazonunk szemlátomást jobban volt. Még hideg volt a kis teste és erőtlen, de a meleg sokat segített neki. Helyre állt a légzése, és már enni is hajlandó volt. Igaz, most ismerkedett az evéssel, de az erősítő pempő meleg vízzel lazítva, némi segítséggel ízletesnek tűnt. Csak nyalogatta, de utána fecskendőből nyelte is. Nem is hittünk a szemünknek, de végtelenül boldogok voltunk, hogy Szirom is partner ebben, akarja ezt az életet. Maga mögött tudja az elmúlt kb. öt hetét, és akkor megköttetett örök barátsága a melegítőpárnával.
Eljött az idő, hogy megejtsük Péntek endoszkópos fül vizsgálatát. Dr. Sebő Ottó rendelőjébe utazott Makóra, ahol kiderült az, amitől tartottunk. Füldaganata van, és mielőbb meg kell műteni, de nem kecsegtetnek semmi jóval, vagy-vagy... Sajnos tudtuk, hogy az ő állapotában ez kockázatos lesz, úgyhogy mindent megteszünk azért, hogy minél jobban felerősítsük őt a műtét előtt. Szerencsére Péntek most jó étvágynak örvend, nem befolyásolja a közérzetét továbbra sem a tény, hogy daganata van, nyilván ő ezt eddig is érzékelte. Csak nekünk nehéz megbírkózni a vagy-vagy ténnyel, megspékelve azzal, hogy FeLVes cicáról van szó. Addig a kis kivakart nyakát kezelgetjük, kenegetjük és gyógyítgatjuk, pátyolgatjuk.
Dr. Tímár Endre rendelőjébe robogott Soma ivartalanításra és gyorstesztre, mert csak ez választja el a gazdisodástól. Szerencsére a teszt eredménye a várt negatívat produkálta. Vele tartott Fondor is a fél éves kontroll ultrahangra, hogy a struvit kövei hogy állnak. Még két hónapig kell a gyógytápját kapnia, csak és kizárólag azt és kisebb mennyiségben, mert kissé dagi. Pedig ő sokat mozog azért macskához képest, és jól is áll neki egy formásabb alkat, de jobban kontrolláljuk ezután az étkezését, úgyhogy a szobájukban lévő szobakennelben táplálkozik külön a többiektől továbbra is, ahova nagy boldogsággal robog be minden alkalommal.
Állatorvosunk is megérkezett , hogy kiosszon Gyapjúnak és Gyömbérnek egy-egy éves ismétlő veszettség elleni oltást, valamint Ízisz kölykei kombinált oltásban részesültek. Megnézte Szirom cicát is, egyelőre folytatnunk kell mindent ugyanúgy, mint eddig.
Majd elérkezett a hétvége. Egy cég dolgozói érkeztek ki nagyobb létszámban önkénteskedni a menhelyen. Adományt is gyűjtöttek a bentlakó árváknak, amit nagyon szépen köszönünk nekik! Ám a cicás konténerben némi bonyodalmat kreáltak, mert összeengedték a két szobát, ami nyilván Poppy-n csapódott. Vannak akik nem bírják elviselni őt, meg ő sem bizonyos cicákat, nyilván ezért alakult így a szobafelosztás, és ezért is nem engedjük már össze a szobákat. Összerugta a port valakivel/kkel, aminek eredménye, hogy visszakaptuk a régi Poppyt, aki meg akar ölni mindenkit, fúj, morog, támad... Idővel csitulni fog, de megint romokban a bizalma, kezdhetjük újra felépíteni. Szerencsére kitapasztaltuk, ha zaklatott, akkor egyedüllétre van szüksége, meg némi stresszoldó pasztára, vagy maláta pasztára, ezek a nagy kedvencei, és ezek hatására nyugszanak a kedélyek, lenyalogatja az ujjunkról, egyre jön előrébb, hogy kérjen még, és így szép lassan a tekintete is finomodik. Pár nap után pedig teljesen megnyugszik.
Poppy királylány
Somának viszont nem kell tovább a menhelyen töltenie az idejét, hisz várja otthon leendő pajtása, Dorka, valamint gazdijai is izgatottan várták a pillanatot, hogy Somát haza tudják vinni szegedi otthonukba, mert érzik, hogy vele együtt lesz teljesen a család. Minden bizonnyal bearanyozza majd a mindennapjaikat, hisz a kis lator úgy tud hízelkedni és szeretni, hogy azt tanítani kéne!
Tigris testén nemrégiben szőrhiányos foltokat találtunk, vagy kopásokat, nem is tudtuk beazonosítani. A hasán és mindkét mellső láb könyök részén. Hogy kifeküdte és kikoptatta a műfüvön, vagy valami egészségügyi problémája van? Erre szerettünk volna választ kapni. Volt korábban egy kis csomó az álla alatt, úgyhogy pajzsmirigy vizsgálatra, nagy laborra küldtük Dr. Tímár Endre rendelőjébe. Hamarosan megérkezett az eredmény, minimális eltérés van egy-két helyen, de alapjáraton teljesen rendben vannak az értékei. Ha nem változnak a foltjai, nőnek vagy terjednek, az jó, ha visszaszőrösödik majd, az még jobb. Ellenben ha így marad, akkor allergia lehet a háttérben, az újabb vizsgálatot igényel, egyelőre figyeljük.
Dr. Farkas Attila a szokásos heti vizit alkalmából kombinált oltást osztott ki Nikkának és Petrának. A kicsi Szirom állapota jónak mondható, egyre többet mocorog, dorombol világnak, és az evés is ügyesen megy neki egyedül. Szép lassan kap egy külön lakosztályt, egyelőre még egy nagy hordozóban lakik, mert azt könnyebb melegen tartani.
Bende és Benő annyi fejlődést mutatott, hogy már dorombolnak, ha simogatjuk őket. Ám gyanúsan kevés eledel fogy náluk, pedig mindig "terülj-terülj asztalkám" volt előttük. Mindenféle élelemmel próbálkoztunk a kedvükben járni, hogy hátha valamit jobban szeretnek, valamit jóízűen fogyasztanak. Felemelve őket, Bende szédelegve járt. Eddig ez nem tűnt fel, mert takarításkor, simogatáskor is mindig csak arrébb kúsztak, vagy úgy kellett vissza gyömöszölni alájuk a plédet. Nem akartuk őket bolygatni jobban, bár volt, hogy Benő már felkelt kicsit szétnézni is. Nem gondoltuk, hogy Bendével gond van, hisz látványra ugyanolyan gyönyörű volt, mint mikor bekerült. Ám Bende imbolyogva járt. Nem is dorombolt olyan elánnal, mint korábban szokott. Igazából itt lett gyanús a dolog... Azonnal kapott ő is infúziót és erősítőket, de másnap holtan találtuk. Értetlenül álltunk a dolgok előtt, volt hányás is, nagy valószínűséggel belőle jöhetett. Bende gazdija után ment... Végtelenül szomorúak voltunk, vigasztalhatatlanul. Főleg ahogy láttuk Benőt teljesen magába fordulva... Sajnos nem először tapasztaljuk meg, hogy idősebb cicák nem tudnak alkalmazkodni, ha kikerülnek a megszokott, biztonságos közegből, de ők ott voltak egymásnak, és mégsem sikerült. Annyira, de annyira sajnáljuk Bende....
És végül egy cuki fotó, mert ezek a pillanatok segítenek átlendíteni minket a nehéz időkon. Pantera és Pandóra testvérek, és még mindig töretlek a kapocs kettejük között. A sok lehetőség ellenére egy pici fekvőbe préselik magukat, mert a legnagyobb biztonságban, meghittségben egymás mellett érzik magukat.
50 cicával zárom soraimat, köszönjük figyelmüket!
Reni
Hozzászólások