Macskalandok 2023. júl. 17-30.

Cicás blog | 2023. szeptember 19.

A reggeli órákban egy nő érkezett a menhely kapujába, hogy az előző nap, mások által talált cicát leadja. A cicát a dorozsmai víztározónál találták, viszont megtartani nem tudják, így annak ellenére, hogy nincs helyünk, egy fikarcnyi sem, nem rendítette meg a dolog, úgy volt vele, hogy akkor lerakja hordozóstól, mert ő biztos nem viszi magával vissza. A cica jól táplált, és végtelenül kezes, az a ránéz az ember és már dobja is el magát figura. Kicsit szutykos, de ezt leszámítva biztos valaki ellátta. Ha már más megoldást nem találtak, akkor kolléganő rábólintott arra, hogy bekerül a cica, ekkor már kellett a hordozó is, mert mégiscsak... Zománcnak neveztük el a négy hónap körüli gyönyörű kandúrkát, aki beköltözött egy hordozóba, a másik hordozóban lakó Nikka szomszédságába. Amikor mondjuk, hogy nincs helyünk és csak hordozóban tudjuk tartani, igazából mindenkinek mindegy, csak ne legyen szem előtt, probléma letudva. A lelkiismereti kérdés már a mi ügyünk...

Zománc


A szerdai napon kombinált oltás kapott a doktor úrtól Tilinkó, és éves ismétlőjét Lekvár. Veszettség elleni oltást pedig Márvány, Boldizsár és Matyó. Matyónak a múlt heti oltása tolódott, mivel kissé szörcsögős volt a fiú, így nem kockáztattuk meg, hogy még nagyobb bajt generáljunk. Azon a laza kis orrfolyáson gyorsan túltette magát, visszatért a jó kedve és nem utolsósorban az étvágya, náthának nyoma sincs. Most nyugodt szívvel adattuk be neki a szurit, meg sem kottyant a nagyfiúnak. 
Péntek ismételten kapott egy injekciót a doktor úrtól, az ő fülproblémája továbbra is adott, kezelni kell, Már nincsenek nagy fájdalmai, a nyaka kivakarása is abbamaradt, szinte teljesen begyógyult. Érzékeny fülecskéje viszont naaaagyon-nagyon lassan gyógyul, de már alakul...

Matyó


Az örökbefogadó konténer nagyszobájába felköltözött Márvány, Kuszkó és Boldizsár. Szükségünk volt a helyeikre is, hogy Nikka és Zománc kitudjanak kerülni a hordozókból. A nagyok jól fogadták az aprónépet, igaz, ekkor még nagyon meg voltak szeppenve, és hírül sem úgy ismerkedtek, mint ami alapjáraton jellemzi őket, a kis dúvadokat! A fiúk, Boldi és Kuszkó laza eleganciával libbentek ki a hordozóból, és indultak felfedezni a vidéket, míg Márvány az egy szemével meredten figyelte a hordózba beszimatoló, majd önmagát betuszakoló, befekvő Gulivert. Nem sok időnek kellett eltelnie, hogy az eddig nyugalomban éldegélő nagyszobalakók rájöjjenek, hogy itt fele sem tréfa, a kicsik tele vannak energiával, és számukra minden móka s kacagás. Többen ki is kérték maguknak a hangzavart és a nyüzsgést, de pár elhangzó morgolódást leszámítva szemethunytak az ifjúság tombolásán. Rambónak kifejezetten tetszett a társaság, eleinte csak figyelte őket, de rövidesen ő is ráhangolódott a közös játékra.

A kicsik elindultak felfedezni a szobát
Boldizsár kellően elfáradt


Reggelre Szépia már csak elköszönni maradt itt... Előző nap kicsit bágyadtabb volt, de korábban is volt ilyen, mindig is gyengébb volt testvérétől. Gondoltuk bármitől lehet, amúgy sem az a nagyon kapkodó cicuska, erre reggel már csak elköszönt és kilehelte lelkét... Döbbenten álltuk a történtek előtt, mert tényleg, a legkevésbé sem fordult meg a fejünkben még hasonló kimenetel sem. A döbbenettől csak a szomorúságunk volt nagyobb...

Szépia


Pingvin elkülönített lakrészét elő akartuk készíteni a FIV+ cicacsalád részére, ezért menesztettük a fiút az immunhiányos konténerbe, sorsársaihoz. Nagyon aggódtunk, hogy fog reagálni a cicákra, mert velünk csak ő kedves, ő dörgölőzhet, mi nem simogathatjuk. Korábbi helyén megfért a cicákkal, ám néha voltak összezörrenések. Bíztunk benne, hogy ivartalanítás után a hormonok is kevésbe befolyásolják a viselkedését, és eltelt annyi idő a műtét óta, hogy akár el is felejtsük ezt a kandúrosdit. Jól vette az akadályokat, kaja után begaloppolt a hordozóba, majd ahogy felértünk, keresett magának egy zugot a sarokban, ahonnan fel tudta mérni a terepet. Mindenki onnan kezdi, így nem aggódtunk, hogy elvonult. A többiek ismerkedését is jól fogadta, majd pár nap múlva már vegyült a többiek között, és utánuk a kifutóra is kibátorkodott. Mi továbbra sem simogathatjuk, de egyelőre az a lényeg, hogy társai nyugalmát ne zavarja, velük jól megférjen. Amúgy olyan cuki feje van, hogy vakarásznánk, folyton jön az inger, hogy odanyúljunk, de olyan gyorsan lecsap a kezünkre, hogy kétszer is megnézzük utána épp melyik buksit tervezzük megérinteni. De provokál minket, mert rohan oda, és dugja fejét a kezünk alá, nyilván az más, mint a mi érintésünk. Kicsit furi szerzet, még nem tudja milyen a tőlünk kapott simogatás, de látja a többieket is, hogy jönnek és élvezik a törődést. Ő is próbálkozik a maga módján, fokozatosan csiszolódunk. 

Pingvin barátkozik (Dórival és Tódorral)


Szerdán, mint mostanság állatorvosi vizit napján Kuszkó, Bogyi és Bigyó, valamint Mircike kapott veszettség elleni oltást. Saru is megkezdte az oltási programját, első kombinált szuriján túl szerencsére bizalma nem ingott meg bennünk. 
Dr. Tímár Endre rendelőjébe utazott Simi és Saru ivartalanításra. A műtétek zökkenőmentesek voltak, ám Simi nem volt a legegyüttműködőbb cica. Szerencsére a ketrecébe készített hordozóba beköltözött, így pikk-pakk rá tudtuk csukni a box ajtaját, és útnak tudtuk indítani. Ott a doktor úr és asszisztense némi trükközéssel, sajátos módszerükkel kivarázsolták, hogy elvégezzék a  műtétet. Simi egy 2 év körüli kandúr, aki FIV+. Ahogy visszatért, még kábán kapott külső-beső parazita elleni cseppet, eddig ezt nem tudtuk kivitelezni, valamint kiéltük magunkat, és a lehető legtöbb simogatással próbáltuk elmagyarázni számára, hogy mi nem akarjuk bántani, és legyen sokkal nyitottabb és befogadóbb, hogy megkönnyítse az együttműködésünket. Arról nem is beszélve, hogy próbáltuk vele elhitetni, hogy lehetünk barátok, itt már kezdett jobban ficánkolni, így békén hagytuk, hogy ezt a sok kapott információt nyugodtan feltudja dolgozni. Szerintem másnapra azt hitte, hogy ez csak egy rossz álom volt, mert mindent ugyanott folytattunk, mint az elbeszélgetés előtt...
Saru gyorsteszt eredményei negatívak lettek, aminek végtelenül nagyon örültünk.

Saru


Melinda önkéntesünk szorgoskodott a cicalakban, varázsolta makulátlanná az ablakokat, és emellett minden érdeklődő cica számára jutott egy-egy kedves szava, simogató szabad keze. Nagyon szépen köszönjük neki!
Nikka, akit úgy hoztak be, hogy az autóban haldoklik, már nagyon jó bőrben volt. Erre most visszaesett, és olyan ramaty állapotba keverte magát, hogy csak kapkodtuk a fejünket. Az egész feje újra összeragadt a csipától, és levegőt is alig kapott a beszáradt orra miatt. Testhője megemelkedett. Állatorvosunkkal konzultálva megkezdtük a gyógyszerezését újra, mindenféle roboráló és egyéb vitaminos, immunerősítős dolgok kíséretében. Az égedelem leányzó árnyéka önmagának, szörcsög, recseg-ropog, tüsszög, krákog, egyik napról a másikra...

Nikka

De ez még hagyján! Az előző nap fejünket leüvöltő Tilinkó, aki mint egy kis bogáncs, úgy csimpaszkodott rajtunk, és rohanását szemmel alig lehetett követni, reggelre szédelegve fogadta gondozóját. Testhője leesett, 34 fokos volt, így azonnal megkezdődött a melegítése. Az állatorvosi rendelő 9-kor nyitott, akkor már Lili ott volt a kapuban, viszont a kezelőasztalon ő is kis angyallá változott... 

Sajnáljuk pici maszatos Tilinkó..


Egyszerűen nem értjük, és a szívünk hasadt darabokra. Nem tudjuk mi történik, milyen lavina indult el a kölykök között, de útitársai voltak még a karantén többi kölyke, Nikka, Soma és Szénia is. Mindannyian meglassultak, étvágytalanok és hőemelkedésük van. Somának már konkrétan láza, 40 fok felett, amit alig tudtunk lehúzni. Dr. Farkas Attila mindannyiuknak adott injekciókat, Nikkának valami spéci szurit, amit hétfőn meg kell ismételtetni a kontroll alatt. Hogy mi ez??? Arra választ nem tudott ő sem adni, ez nem egy sima nátha, valami sokkal komolyabb és gyorsabb lecsengésű dolog, és itt nem a gyógyulást értjük ezalatt...Teljesen szétestünk Tilinkó elvesztése miatt...
Márványhoz hétvégén megérkezett leendő gazdija, aki minden szabadidejét, még el nem tudnak költözni leendő otthonukba, közös, együtt töltött, ismerkedős időnek szenteli. Márvi is egyre nyitottabb, minden találkozó alkalmával egyre szorosabb kapcsolatot építenek ki, úgyhogy biztos könnyebb lesz a beilleszkedése, valamint a közös életük kezdete.

50 bársonytalpú szépségünk és jómagam is köszönjük, hogy velünk tartottak!

Reni

Hozzászólások