Reggel már arra készülődtünk, hogy Drazsét elküldjük állatorvoshoz. Amint nyitott, Lili már robogott is vele Dr. Tímár Endre rendelőjébe. Hosszas vizsgálat következett, valamint vérvétel is történt, hátha abból okosabbak leszünk. A gyorstesztje negatív lett, ami jó hír. Az már kevésbé, hogy vérvételkor (és teljesen laikusként írom most ezt), de ami kicsapódott, és átlátszónak kellene lennie, az opálos volt. Itt már sejthető volt, hogy valami nagy gáz van. Tapogatásra semmi szervi rendellenességet nem érzékelt az állatorvos, viszont a kis szikár teste bizony megtévesztett minket, mert Drazsé nem nőstény cica, hanem ivartalanított kandúr. Annyira össze volt száradva, hogy még a férfiasságának maradéknyi nyoma sem látszott, úgyhogy gondolhatják milyen állapotban volt szegény. Mi továbbra is lánynak gondoltuk, hisz bármennyire is formásodott kicsit, az a rész nem töltődött fel. Most meg megint csak visszaesett, így alig látható nyoma van kandúrságának. De nem is ez a lényeg, állapotán sajnos nem változtat. Továbbra is infúzióra van szükség, kapott egy kanült a lábába, valamint mindenféle egyéb injekciót.
Teltek a napok és néha úgy tűnt, van némi remény és jobb a közérzete, de ez mindig ideig-óráig tartott, aztán ugyanúgy gubbasztott, meredt maga elé...
Szerdán állatorvosunk, Dr. Farkas Attila kombinált oltást adott Sarunak, Somának és Széniának.
Ezzel a lendülettel másnap Saru átkerült a felkészítőszobába, de egyelőre még nem közvetlen a többiek közé, hanem az ott lévő ketrecbe, megfigyelésre, hogy kiütközik-e rajta bármi, bágyadtság, étvágytalanság, akármi. Már rettegünk az elmúlt időszak tapasztalatai miatt... A kicsiket is árgus szemekkel figyeltük, hogy hogy reagálnak az oltásra, rettegve nyitottunk be minden reggel, hogy mivel találjuk szembe magunkat... Idegőrlő időszak.
Szerencsére az oltás után a cicák jól voltak, ellenben Drazséval. Sajnos most ő volt porondon. A hője lezuhant, elkezdtük a melegítését. Közben megérkeztek a laboreredményei is: minden rossz, minden vagy nagyon magas, vagy nagyon alacsony. Egyedül a veséi mutattak jó értékeket, azon kívül a vérképe, és a szervi eredmédményei is siralmasak. Nagy eséllyel daganat a ludas, de ezt már nem tudjuk meg sosem. Lili hazavitte Drazsét otthonába, hogy továbbra is tudja figyelni a melegítését, hőjét, de este rohamai voltak, kezdetben gyengébbek, majd egy erősebb roham után örökre lehunyta szemeit. Sajnáljuk nagyfiú, pedig annyira bizakodóak voltunk...
Hétvégén egy idősebb férfi hazafelé biciklizve Bordányból, a bicikliúton egy ücsörgő kiscicát talált. Sehol a közelben egy ház sem, csak egy erdős rész, ahol hiába nézelődött, nem látott házat, ahonnan a kicsi kijöhetett. Pólóját beletűrte nadrágjába, a kis doromboló apróságot belepottyantotta, és kikerekezett a menhelyre vele, nehogy baja essen a forgalmas autóúton. Fogadtuk a kiskandúrt, akit Ottónak neveztünk el. Viszont itt kerültünk nagy gondba, mert a karanténba nem mertük Ottót betenni az ott tomboló, pusztító akármi miatt. Így Saru, mivel teljesen jól volt, kikerült a felkészítőszobába, és a ketrecet egy alapos suvickolás után berendeztük Ottónak. Kikérte magának, hisz érdekelte mi történik kint, de szívesebben lett volna valakinek a karjaiban, mert igazán csak szeretgetésre vágyott. Úúúúúúgy tud dorombolni, hogy szinte csukott ajtón keresztül is lehet hallani, elolvadtunk tőle. Reméljük az oltott, tesztelt és egészséges cicák között biztonságban lesz...
Fiatal pár látogatott ki Kuszkó nézőbe. Minden nagyon jól sikerült, gondoltuk mi, Kuszkó hozta a formáját. Jeleztük, hogy enyhén hiperaktív a kölyök, de ez mindaddig nem is volt gond, míg Kuszi meg nem karcolta éles kis karmávall látogatóját. Másnap jelezték a sérülést, majd ezután le is mondtak róla. Pedig benne van a pakliban, hogy a játék hevében egy kölyök, de még egy felnőtt cica is megkarmolhat, néha mi is úgy nézünk ki, mint a harci sérültek, pedig csak játék van, de megesik, ezen nincs mit csodálkozni.
Erről nagyon sokat tudnának mesélni Márvány és Guli leendő gazdijai, hisz Márvány most fogzik és rág. Nem kicsit, nagyon. Most is megtapasztalhatták, hisz jöttek hozzájuk ismerkedni, játszani, és megtapasztalni Márvi fogváltását. Szerencsére őket nem tántorította el a kis "fenevad", elfogadták, hogy ez ilyen időszak, és mindig valami újabb trükkel, rágnivalóval rukkoltak elő, így a "kecske is jóllakott, és a káposzta is megmaradt". Azért ők sem úszták meg nyomok nélkül Márvink szenvedélyes rágcsálását, de ő cserébe sok-sok puszit is kioszt, így lehetetlen rá haragudni.
Guliver mindeközben csak élvezi a simogatás,t mindig valaki ölében, akit épp nem rág az aprónép.
Vincent elkezdte kivakarni a sérült szeme melletti részt. Nagyon csúnyán, véresre. A szeme helyét egy ideje nem csepegtettük, mert szép volt, de most újra bepirosodott, begyulladt. Hogy a kaparás miatt, vagy azért kezdte el kivakarni a környéket, nem tudjuk, mindenesetre kapott egy gallért, hogy ne érje el, és tudjuk kezelni neki. Ebből aztán volt dráma, utálta az egészet, nem akart "éjjeli lámpa" lenni. Morcossága mindaddig tartott, míg nem jött el az ebédidő. Ahogy rájött, hogyan tud hozzáférni a finomsághoz, minden haragja elszállt, és attól kezdve úgy közlekedett a gallérjában, mintha a legtrendibb kiegészítő lenne a világon.
A héten Dr. Bárkányi Pál helyettesítette állatorvosunkat. Vincent és Morci Ferkó (aki már rég nem morcos) kapott veszettség elleni oltást, míg Márványnak megcsináltattuk a FIV/FeLV gyorstesztjét, ami szerencsére negatív lett. Annyira ügyesen tartotta a kis kezecskéjét vérvételhez, hogy teljesen elvoltunk alélva. Ő egy szuper kiscsaj!
Reggelre Indi szeme könnyes lett, így nem kezdtük meg az oltási programjukat. Ahogy várható volt, szépen lassan mindegyikük átesett ezen a szemkönnyezésen, ezen kívül semmi tünetük nem volt a tesóknak. Csepegtettük szemecskéiket, és szinte ahogy jött, úgy ment is ez a bármi. A kicsik mindeközben annyira élénkek és aktívak, öröm őket nézni! Az az önfeledt játék, még anyjuk is gyakran becsatlakozik, hogy segítsen levezetni a kölykök energiáit. Ahogy fáradnak, úgy bújnak anyjukhoz egy kis komfort szopizásra. Mert hiába 9 hetesek, még bizony csüngnek az anyjukon, aki végtelenül jó anyacica, csodásan neveli porontyait.
Hétvégén egy külföldi nő látogatott ki, hogy keresi több hónapja ellopott cicáját, Rúzsáról. Meggyőződése, hogy Frigyes az, de hiába próbáltuk körbeírni, hogy még a cirmosságuk árnyalata sem stimmel fotó alapján, nem beszélve Frici bekerülési körülményeiről, hajthatatlan volt. Abba maradtunk, hogy amint Lili, a csapat perfekt angolosa visszatér, újra kijön, és át tudják beszélni a dolgokat, megnézni a cicákat.
Kíváncsian várjuk a fejleményeket, addig is 55 cicánkkal köszönjük, hogy velünk tartottak!
Reni
Hozzászólások