Kedves segítőnk macska ivartalanításra egyeztetett időpontot dr. Tímár Endréhez. Ez azt jelenti, hogy szabadnapját arra áldozza, hogy kijön a cicákért, elviszi, valamint a műtétek után visszahozza őket a menhelyre. Nem győzünk elég hálásak lenni mindezért, mert óriási segítség, hogy tarthatunk "cicás napot" úgy, hogy a maréknyi állatgondozót kímélve lebonyolítja a szállításukat. A vörös fiúk, Gyömbér, Gyapjú és Gyufa, valamint Szamóca és Szilva volt a delikvens. Mindannyiuknál elvégezték a FIV/FeLV gyorstesztet is, ami negatív lett, valamint igény szerint a füleiket is kitakarították.
Amíg ők oda voltak, addig Szeder és Szirup átköltözött a felkészítő szobába, mivel szükség volt lábadozó helyre. A fiúk befoglaltak egy ketrecet hárman, a dupla lakrészt pedig felszabadítottuk a műtétről visszatérő lányoknak. Ugye ők eddig is abban laktak, és kissé félős természetük miatt jobbnak láttuk, ha a megszokott helyükre kerülnek vissza. Szeder és Szirup azonnal feltalálta magát a felkészítő szobában. Otthon érezték magukat, és felszabadultan, önfeledten ismerkedtek a szobával és lakóival. Szirup talán még sosem játszott ennyi féle játékkal, mint amennyit minimális idő alatt kipróbált. Szaladt egyik csörgős játéktól a másikig, közben labdákat paskolt, az alagúton keresztül rohanva többször odaszaladt a lábunk elé és dobta el magát pocak simire. Nem is tudom jól átadni azt a végtelen boldogságot, ami átjárta icipici, törékeny kis testét.
Segítőnk egy általa istápolt cicát is behozott most a menhelyre. Elég kacifántos az előélete. Várólistán volt a cica, betegen találta még a hónapokkal korábban. Otthonában gyógyította, pátyolgatta, majd saját költségén ivartalanítatta és oltatta a kandúrt. Úgy tűnt, lesz egy szuper otthona, így a cica gazdisodott, lekerült a várólistáról. Majd eltelt egy kis idő, és újra felkerült várólistára a cica, mivel előző otthonában a férfi minden áron kiakarta őt tessékelni az udvarra, de erre a kandúr nem vágyott, volt eleget kint, hideg is volt, meg egyáltalán. Elkezdett stresszelni a körülötte lévő feszültség miatt, és kivakarta a nyakát szinte teljesen kopaszra. Jelezték segítőnknek a helyzetet, aki azonnali hatállyal visszavette a cicát. Sok szeretettel visszaépítette az emberekbe vetett bizalmát és most lehetőség nyílt arra, hogy bekerüljön a menhelyre. Mirci gyönyörű, kedves és hatalmas exkandúr, aki összes bűne az volt, hogy benti cica szeretett volna lenni....
Nagyon hálásak vagyunk segítőnknek mindenért!
Másnap a három vörös kandúr visszament a lakrészükbe, ahol reggeli fogadta őket, így gyorsan el is felejtették az előző napi atrocitást.
Balesetes cicánk, Boti olyan rohamtempóban gyógyul, nem is hiszünk a szemünknek. Már ott tart pár nap alatt, hogy a felülésből már bicegősen ugyan, de elkezdett járni. Nem győzünk ámuldozni és halomra csodálni őt! Már annyira ügyes, hogy a pelust is lecserélhettük lapos oldalú alomtálcára. Néha vannak még balesetek, de a szándék megvan, csak a koordináción kell még csiszolni. Annyira ügyes és erős, arról nem is beszélve, hogy imádja a pocakját, mindig addig magyaráz és követelőzik, amíg nem ő kerül sorra, aztán két másodperc alatt mindent beszippant, és folytatódik a követelőzés. A napok előrehaladtával pedig némi séta időt is engedélyezünk neki, amíg kitakarítjuk a helyét. Ez annyit foglal magába, hogy végig megy a ketrecek előtt és megnézi a többiek mit esznek, esetleg maradt-e valahol egy potya falat, ami kiesett. Ha ez a körmenet megvolt, akkor szinte szabályosan rohan oda egyelőre még merevecske hátsó lábaival, és nagy fejét dugja oda simogatásra, ezzel ösztökélve, hogy haladjon az a reggeli vagy épp ebéd osztás.
Csütörtökön állatorvosunk kombinált oltást osztott ki Gyufa, Gyömbér, Gyapjú, Copfi és Cimet között, valamint első oltásukban részesültek Szeder, Szamóca, Szilva és Szirup, végül Pierre is. Állatorvosunk hozzánk hasonló módon meg volt lepődve Botika rohamos javulásától, bár nem tartja kizártnak, hogy a járásán a későbbiekben is észlelhető lesz a baleset nyoma. De ez legyen a legkevesebb!
Pénteken egy pár látogatott ki hozzánk, plusz egy fő kísérővel. 20 hónapos gyermekükkel kompatibilis cicát szerettek volna. A kisgyermek már most imádja a cicákat, és a nagyszülők cicáit is nagyon óvatosan és szeretettel simogatja. Először kölyökben gondolkodtak mindaddig, míg nem találkoztak Spurival. Ott érezhető volt a kölcsönös szikra! Spuri pont ebbe a családba lett kitalálva, annyira passzoltak egymáshoz a leendő gazdikkal. A pár férfi tagja alapból fekete-fehér cicát szeretett volna, úgyhogy még ez a kívánsága is teljesült. Arról nem beszélve, hogy azonnal egy hullámon pendültek, Spuri is szétesett a boldogságtól, hogy ott vannak. Mintha a szemében az lett volna, végre ideértetek értem!
Hétvégén is nagy izgalmak elé néztünk. Először is átköltözött a felkészítő szobába társaik, családjuk után Szamóca és Szilva. Ők kevésbé örültek az új szobának. Szilva az első adandó lehetőségnél vett egy jobbost, és elrejtőzött a kuckó mélyére, míg Szamóca minden szembejövő cicára ráfújt. Saját anyját sem tudta beazonosítani hirtelen. Délutánra már nyugodni látszottak a kedélyek, anyja, Szeder megmosdatta alaposan, majd nagyot birkózott öccsével, Sziruppal. Szilvának eltartott pár napba, míg teljesen feloldódott, de azóta csak arra kell figyelnünk, hogy óvatosan lépjünk, mert mindig ott köröz a lábunk alatt, és ahogy nyúlunk felé, kis testét dobja el, hogy alaposan meg tudjuk gyömöszölni.
Szombat reggel már felköltözött Mirci a nagyszobába. Mivel minden oltása és negatív tesztje van, karantén ideje java részét letöltötte elszeparálva mindentől segítőnknél. A múlt héten kilátogató család nem tudott dönteni Tigris és Panka között. Most újra kijött ismerkedni a cicákkal. Ezért is kapott lehetőséget Mirci, hogy megmutassa magát, mert éreztem, hogy ő lesz az ideális cica a fiatal lány számára. Nem is tévedtem, azonnal működött a kémia. Pár óra együtt töltött idő pedig megerősítette leendő gazdiját is, hogy Mirci lesz a tökéletes első cica számára.
Vasárnap egy család látogatott ki, két gyermekkel. Először Pandórát szerették volna meglátogatni, de köztudott, hogy ő nem vágyik az ember társaságára. Ellenben Lebbencs azonnal lepaktált a kisfiúval, pedig nem jellemző rá a kezdeményezés. Közöttük azonnal megköttetett az örök barátság kötele, nem volt vitás, hogy Lebbencs lesz családjuk legifjabb tagja. Mindenki számára szimpatikus volt a cirmos fiú. Ő sznobsága, aki olyan megvetően tudott nézni, hogy az ember lánya késztetést érzett arra, hogy felnyalábolja és körbe puszilgassa. De most leendő családja felkészül a fogadására, addig igyekszünk minden pillanatot kiélvezni ezekből a pillanatokból.
Mulán után önkényesen átköltözött Humusz is a nagyszobába. Ezek olyan dolgok, amiket mi nem befolyásolhatunk, ha menni akar, hát menjen. Mondjuk ők nagyon jó barátságot ápolnak, most is szinte mindig közel vannak egymáshoz, legyen szó kergetőzésről vagy pihenésről. A kis szobában Spanika és Timike is teljesen beszoktak, már aktív részesei a kifutós időnek, Spanika éveket fiatalodott, levelekre, ágakra, bogarakra vadászik és futkos fel-alá. Timike nála sokkal óvatosabb, de már élvezi a napfürdőzést a szabad ég alatt, megtanulta a járást és ügyesen közlekedik ki-be.
Nem véletlen költöztek át Szilváék is a felkészítő szobába, hisz újabb lakókat vártunk. Egy idős néni Gyálaréten etetgetett egy cicát...ismerjük a sztori folytatását, lefialt. Majd telt múlt az idő, lettek is kölykök, meg nem is, sikerült is gazdihoz kerülniük, meg nem is... A szomszéd sokban közrejátszott a cicák fogyatkozásában sajnos. Mindenesetre jelentette őket, mert tudta, hogy veszélyben vannak hosszú távon, valamint kis nyugdíjából nem futja még a cicák élelmezésére, pedig inkább rájuk költött magától megvonva a dolgokat. Most beérkeztek a cicák, az anya cica Hanga, idősebb kölyke Honda és legifjabb Honor. Honda feje annyira fiúsnak tűnt, hogy az volt a terv ő és Honor kerülnek egy közös ketrecbe, mivel anyjukon a vemhesség tüneteit észleltük. Ám mikor kiemeltük a szállítóból Hondát, még nagyobb megdöbbenést okozott, kiderült nem is fiú ez a cica, hanem ő is vemhes lehet. Másnapra intéztünk állatorvost azonnal, hogy mihamarabb legyenek túl a műtéten, az a biztos.
Több telefonálgatás után dr. Bárkányi Pál be tudta vállalni az ivartalanításukat. Valóban mindketten kezdeti fázisban ugyan, de vemhesek voltak. Hangát valószínű korábban hasba rúghatták, vagy megüthették, mert a belső szervei teljesen át voltak rendeződve. Azt is rendbe kellett tenni előtte. Konkrétan egy életmentő műtét volt ez, mert a légzését is nehezítette ez a nagy káosz, ami a testében volt. Mindkettejük gyorstesztje negatív lett.
Csütörtökön kombinált oltást Piskóta és Szmoki kapott.
Megérkezett gazdija Spuriért. Érezhető volt az öröm mindkét fél részéről. Spuri Szegedre költözött és ahogy hallottuk, remekül érzi magát, bűbáj, és a kicsivel is egyre jobb a viszonya.
Fiatal lány látogatott ki a menhelyre Cimethez. Szerelem volt első látásra a fotói alapján, élőben meg nem is tudtak volna jobban cukiskodni egymásnak. Cimet igen aktív, energikus cica, ám ha babusgatásról van szó, azt is nagy elánnal műveli. Olyankor átvált királylányba és fürdőzik a szeretetben. Leendő otthonában gazdija testvérének már van egy cicája és kutyusa, akik nagyon jó barátok. Cimet közvetlen és simulékony jellem, biztos befogadják őt is a bandába. Mindenesetre lesz külön tere a gazdijával, ahol csak ő lehet a figyelem középpontjában.
Az egyik karantén ketrecet fent tartottuk két korábbi védencünk számára. A tesók majd egy éve gazdisodtak, ám időközben összecsaptak fejük felett a hullámok. Pár hete már egy közös ismerősnél landoltak, családi okok miatt. Egyelőre még próbálták megoldani a helyzetet családon belül, hogy a cicák visszakerüljenek, de nem sikerült sajnos... Így most megint köreinkben köszönthetjük Csinit és Csipit. Nincsenek elragadtatva, hogy visszakerültek, de ez érthető. Összebújva, egymást erősítve, támogatva kapargatták össze a megtört lelküket, de azért a simogatást elfogadták, az jól esett...
Majdnem elfelejtettem megemlíteni, hogy közben javában készült a kifutó belső szárnya. Cicáink minden pillanatát lemeózták, hogy minden annak rendje s módja szerint alakuljon. Így már lehet értem, miért költözött át Humusz is a nagyszobába...
Piskóta az oltását követően felköltözött a nagyszobába. Egyelőre még szokja, hogy vannak társai, 7 évig nem kellett osztoznia egy cicával sem. Még kicsit zsémbeskedő, kicsit puffogó, de azért mindent jó alaposan körbenézett, ha már egyszer ez lesz az otthona. Reméljük csak átmeneti és rövidesen újra beleszeret valaki és élvezheti egyeduralmát új családja körében.
Vasárnap Gyömbér cicánál jártak látogatók, édesanya és kamasz lánya. Gyömbi szégyenlőssége idővel alábbhagyott, és megmutatta irtó cuki, hangosan dorombolós énjét is. Bájos pofija azonnal elbűvöl minden női szívet, ez ebben az esetben sem történt másképp. Gyömbér babusgatása közben mindent átbeszéltünk, így már csak az utolsó oltása választja el attól, hogy elhagyja a menhelyet.
Egy férfi keresett fel minket telefonon, hogy reggel óta hangos macskasírást hall egy kocsi alól, lehet a cica megsérült. Időt és energiát nem sajnálva felkutatta, dobozba rakta és kihozta a menhelyre. Nagyon hálásak vagyunk, hogy nem ment el mellette és kihozta Rambót! Mert így neveztük el. Rambó minden porcikájában remegett és üvöltött a fájdalomtól, az ijedségtől. Az a hangos macskasírás nem az a szokványos cicanyávogás, hanem üvöltés, a hang, ami az ember agyáig hatol. Azonnal melegítettük és kapott fájdalomcsillapítót. A hátsó részét nem használja, azt már láttuk. Egyelőre "csak" úgy tűnik, láb törése van valahol, de vasárnap délután elég tehetetlenek vagyunk.... Csak bizakodni tudunk, hogy a fájdalomcsillapító mihamarabb hat és nyugodtan tud pihenni, átmelegedni és megnyugodni. Aztán hétfőn az első dolgunk lesz őt állatorvoshoz vinni. Sokan győzködnek minket, hogy a macskáknak kell a szabadság... Itt egy ékes példája, hogy a "kijárós macskák milyen boldogok"... Idén ő a harmadik, két héten belül a második "boldog" kijárós macska... És tele van a város balesetes cicákkal, van akiknek sikerül felépülnie, van akikhez későn ér oda a segítség, vagy azonnal szörnyet halnak. A macska ne legyen fogyócikk, ez már nem az a világ, ahol a városban szabadon kószálhat a cica, mert hatalmas a forgalom, rengeteg a rosszindulatú ember, és ők is érző lények, akik nem saját akaratukból élnek ott, ahol. Ösztönből mennek, és ha annyi fáradságot sem vesz az ember, hogy a magához vett állatot ivartalanítsa, hogy legalább a nagy menés- vágyat ezzel némileg visszafojtsa, akkor csak jelzem, hogy nem kötelező állatot tartani.... Nagyon szomorú, hogy még mindig itt tartunk az állattartásban... Rambó az Árvíz utca és a Damjanich utca sarkáról érkezett.
46 cicánk és jómagam nevében kívánok szép napokat!
Reni
Hozzászólások