Kicsit kaotikusra sikeredett a hét, nem várt események hada befolyásolta az eltervezett, betervezett, várt történéseket. Hétfőn fiatal pár érkezett ki elsősorban Pacához látogatóba. Mindenképp egy nőstény kölyök cicát szerettek volna már meglévő cicájuk mellé, aki nemrég veszítette el idős társát. Paca kisugárzása és beszédes tekintete nagyon megfogta őket. Érezték a kihívást benne, mert tényleg olyan, mint egy mini vad ló, akit be kell törni. Tele van energiával aprócska cicalány létére, de emellett kedves, egyre kedvesebb, egyre többet lehet babusgatni is, csak na, menne... Mindig van valami dolga. Viszont a nem várt szeretetcsomag is megérkezett nekik jobbról, Szimat ott csüngött a fiatal nőn, aki sokat kuncogott és dédelgette Szimikét. Ezzel teljesen áthúzta a számításaikat, és a döntés további megbeszélés tárgyát képezte. Sajnos végül nem jó hírekkel szolgáltak, hisz nem várt dolog miatt egyelőre el kell állniuk az örökbefogadási szándékuktól.
A nemrégiben beérkező Lujzával és Leilával jó ütemben zajlott a barátkozást. Ezt kénytelenek voltunk megtörni, képbe került a hasfogó paszta, ami látványra sem szép, gondolom ugyanannyira lehet jó íze is. Ezzel elvágtunk magunk alatt mindent, mély undorral néztek ránk, és ketten a szélrózsa minden irányába menekültek, mikor meglátták kezünkben a pasztaadagolót. De ha muszáj, hát muszáj, csak reménykedni tudunk, hogy pár nap múlva megbékélnek.
Úgy volt Tündér gazdisodik. De persze reggelre letaknyosodott. Orra beszáradt és erőlködve vette a levegőt. A semmiből, konkrétan a semmiből jött. Lili beszaladt vele Dr. Farkas Attila rendelőjébe, mert csak a csodaszuri elég gyors és hatásos, hogy szinte azonnal hasson. Neki amúgy is nagyon macerás gyógyszert beadni. Amilyen pici, olyan harcias! (Biztos valami hasonló forma ihlette a "kicsi a bors, de erős" közmondást.) Szerencsére másnapra már meghozta a várt eredményt, Tündér kicsit még szipogott, de ahogy jött, úgy távozott is ez a nyavaja. Gazdisodása még így is tolódott, leendő gazdijainak is közbejött valami. Addig legalább Tündérmanci is teljesen túl lesz ezen az szipogáson.
Hétfőn már láttam, hogy Pici furin jár. Pont ott voltak a látogatók, mikor ébredés után úgy közeledett, hogy bal hátsó lábára rogyasztott. Már akkor kerekedtek a szemeim, és ahogy kikísértem őket, már rohantam is vissza Picit szemrevételezni. Borzasztó volt a látvány, minden lépésénél összeugrott a gyomrom, hisz olyan volt, mintha abban a pillanatban akarna kettétörni. Azonnal beszerveztem a szerdai állatorvosi járatba, aminek most eljött az ideje, így Pici Dr. Sebő Ottó rendelőjébe utazott. A 'kinyeglik a bal hátsó térde' diagnózissal érkezvén már röntgen alá is fektették. Mindkét oldali dysplasia lett a szakorvosi diagnózis. Egyelőre gyógyszert szed, két naponta, 8 alkalommal, majd ezután izületvédőt, porcerősítőt is fog kapni. Pár nap után már látványos volt a javulás, egyre inkább terhelte a lábát, és egyenesedett vissza neki. Reméljük nagyon sokáig tünetmentes marad, főleg ha megtámogatjuk a kis vázát az erősítő tablettákkal. Sajnos örökletes, de nem hinnénk, hogy a kis tűzrőlpattant Pacán ilyesmi kifogna! Legalábbis bízunk a legjobbakban..
Az örökbefogadó konténer kisszobájának ajtaját mindig nyitva hagyjuk az irodára, Poppy miatt, hogy jusson oda is meleg. Meglepetésemre reggel Poppy bent, a szoba egyik cicabútorán szundikált. Napközben kiballagott, akkor egy kis nyugalomra vágyott, de másnap reggel is ugyanúgy bent találtam. Nagyon nagy boldogság ez, hogy egyre jobban vegyül, nagy nehezen csak elfogadja, hogy rajta kívül más cicák is léteznek. Azért továbbra sem szereti a közelségüket, de nem lehetünk telhetetlenek, kis lépésekért is nagyon büszkék vagyunk rá!
Csütörtökön állatorvosunk kombinált oltást osztott ki Vörinek és Vadócnak, ami nem volt egyszerű mutatvány. A tesók továbbra sem adják át magukat a simogatás örömeinek. Vadócot reggelinél meg lehet simítani, vagy ha jutalomfalatozáskor nagy a cicatumultus, akkor elvegyül köztük, és átadja magát a simogatásnak is, de random csak úgy megfogni... Na az azért már nem gyaloggalopp!
Veszettség elleni, ismétlő oltást pedig Rambó, Stefi és Fáncsi kapott. Stefi útközben átköltözött a kis szobába, helyet cserélt Rambóval. Stefi annak ellenére, hogy segített felnevelni a kölyköket, most annyira teher számára az ő jelenlétük. Totya és Tátráék úgy étkeznek, mint a raptorok, Stefi ennél sokkal megfontoltabb és komótosabb volt, úgyhogy inkább ki is fordult a tálkától, és akkor ült neki enni, mikor már a kicsik elhagyták a terepet. Rambó pedig állandóan benne volt Poppy arcába, amitől ingerlékenyebb lett. Hiába puffogta sajátos stílusában, hogy hagyja őt, mindig szaglászni akarta, meg kísérgette. Úgyhogy bízva abban, hogy Poppy lazábban tud vegyülni, Rambó szomszédol kicsit, Stefi pedig átkerül a helyére, hátha így mindenki nyer.
Mulán a karanténban kapott új rezidenciát. Muszáj volt kiemelni, mert nagyon elkezdett hangosan szuszogni, a nagyszobában pedig esélytelen őt naponta kétszer gyógyszerezni. Így jobban meg tudjuk figyelni, meg többet is tudjuk simogatni, amit amúgy szeret is, csak mértékkel.
Új lakóval is bővült díszes csapatunk, név szerint Irénnel. Őt egyik kutyás segítőnk találta munkába menet egy forgalmas helyen a belvárosban. Nem hagyta nyugton a látványa, ezért megkérte nővérét, addig vigye haza, míg munka után nem tud vele elrobogni állatorvoshoz. Irén nagyon rossz állapotban van, kapott szurikat, mindenféle finomságot. Az is napokba tellett, míg elkezdett egyáltalán eszegetni. Kicsit erősítette, és most hogy megérkezett, folytatjuk a kezelését. Állandóan vérzik az orra, tényleg ramaty állapotban van, viszont legalább már az étvágya jó. Erősítjük a kis immunrendszerét ennek a törékeny, 7-8 év körüli cicalánynak.
Korábbi védencünk, Azúr gazdijai jártak kint a menhelyen, mondhatni már a szokásos cicasimogatásra. Ilyenkor mindig nagy mennyiségű adománnyal érkeznek, amit gyűjtögetnek a hetek/hónapok alatt, amiért nagyon hálásak vagyunk! Totya tottyant a nő ölébe szeretgetésre, valamint Guliver adta át magát teljesen a kényeztetésnek. Imád karban lenni, onnan folyik szerteszéjjel, nézelődik, bájolog, az őt körbevevő emberek pedig olvadoznak... így történt ez most is.
Csütörtökön Dr. Tímár Endre rendelőjében járt Mulán és Irén. Mulánnak lejárt a gyógyszer kúrája, most másfajta antibiotikumot kapott, emellett mindenféle extra injekciókat. Úgy tűnik nincs semmi az orrában, a hangos szuszogás nem amiatt van, úgyhogy most reméljük ezzel a gyógyszerrel több javulást érünk el. Viszont Irén hozta a vártat sajnos. FIV+, iszonyatosan vérszegény, gyanúsan a veséi is épphogy csak működnek, és ha ez nem lenne elég, laphámrákos az orra. Azzal az üzenettel bocsátották útjára, hogy majd látom, ha szenved...Irén végtelenül hálás, és aprócska lábaival mindig ott tipeg a miénk alatt, mást nem is akar, csak simogatást. Visszatérve már Pierre és Günter lakótársaként fedezhette fel új lakrészét. Azonnal befogadták, beilleszkedett közéjük, mintha régi jó pajtások lennének. Próbálkozunk és reménykedünk, egyelőre csak ebben látjuk az esélyt. Továbbra is kapja az immunerősítőt. Pierre megosztja vele a vörösvérsejt növelő gyógyszerét, valamint a vesetámogatóját, mert hiába nem készült labor, rengeteget iszik, ugyanúgy mint Pierre korábban. Ártani nem ártunk vele, hátha kicsit segítünk. E mellé jár neki is a finom falatokból és a simikből, csontos kis teste, beesett arca mindig felderül tőle.
Állatorvosunk sem tétovázott a menhelyen, kombinált oltást kapott Lujza és Leila, valamint éves ismétlő kombinált oltását Pantera, Pandórát pedig nem lehetett megfogni egyelőre. Veszettség elleni szuriból is volt bőven: ilyet Szmilla, Szörény, Dani, Dóri, Misi, Monokli és Boti kapott.
Tündérkénk végre nagy napra ébredt, és maximális lelkesedéssel elindulhatott új otthonába, remek kis családba, ahol egy kutyussal oszthatja meg a rengeteg figyelmet és szeretet, amit kapni fog. Gazdija mindvégig kitartott mellette, kétszeres pozitív teszt eredménye sem tántorította el, úgyhogy biztosak vagyunk benne, hogy ők egymásnak lettek teremtve. Tündér Szegedre költözött.
Mama, fia és unokája érkeztek ki látogatóba. Kölyök cicát szerettek volna a gyermekek miatt. Totyával azonnal felvették egymás rezgéseit, és Totya áhítattal csodálta a kislányt. Pillanatok alatt megtalálták a közös hangot, és kialakult a kötelék kettejük között. Mindeközben, míg a kislány Totyázott, addig a felnőttek csodálattal nézték, hogy Tátra eljátszik magában egy pici fadarabbal. Majd gyorsan megszületett a döntés, hogy a tesókat együtt szeretnék örökbefogadni. Nem szeretnének törést bennük, elválasztani egymástól, és úgyis három kisgyermek van a családban, mindig lesz szabad kéz a játékhoz, simogatáshoz. Meg különben is állandóan együtt játszanak, így ha egyedül maradnak is le tudják vezetni az energiájukat egymással.
...de általában így telnek napjaik
Hétvégén az év utolsó menhelyi rendezvénye, körsétája és vására zajlott. Rengetegen kilátogattak, és rengeteg adományt kaptak védenceink, amiért nem győzünk hálásak lenni! Nagyon-nagyon szépen köszönjük! Külön kiemelném a cicatornyot, amivel egy kedves hölgy ajándékozta meg lakóinkat. Azonnal birtokba vették, szinte azóta is állandó jelleggel van rajta valaki. Tiszta szívből köszönjük!
Mindig mindenki azon csodálkozik, hogy hogy lehet az, hogy Guliver még a menhelyen van? Ezt mi sem értettük, de már a nagyfiú is lecserélte a státuszát gazdikeresőről - "van már gazdijelöltje" állapotra! Bizonyám! Egy család jött hozzá látogatóba, és ők már nem is adják meg az esélyt, hogy ez az óriásbébi más család kiskedvence legyen. Azonnal elvarázsolta őket, de ehhez kétség sem fért, hisz nagyon ért ahhoz, hogyan kell elcsavarni az emberek fejét.
Vasárnap egy másik család mindennapjai is megváltoztak, hisz két szeretetgombóc érkezett az életükbe. Szörény és Szmilla gazdisodására került sor. Nagyon izgatottan várták már a gyermekek, hogy magukhoz ölelhessék cicáikat. Szmilla azóta is gyakran viteti magát kisgazdijával, de szinte azonnal beragyogták új otthonukat, és ottlétük minden pillanatban szeretettel tölti el a gazdik szívét.
43 cicáinkkal együtt köszönjük, hogy velünk tartottak!
Reni
Hozzászólások