Miló állatorvosi utasításra antibiotikumot, vitaminokat és lázcsillapítót kap. A hangulata változó, van mikor megmozdulni sincs kedve, van mikor mosakszik, nyújtózik és sétálgat mindenfelé utánunk. Akkor épp jobb kedvű és alig észrevehető, hogy egészsége nem makulátlan. Mivel az étvágya hagy némi kívánnivalót maga után, ezért táplálékkiegészítő, vagy roboráló pasztát kap fecskendővel a szájába. Egyre kevésbé szeret minket érte, de azért csak lecsúszik minden adag.
Csini és Csipi testvérpároshoz megérkezett leendő családja. A pici lányukkal érkeztek, aki teljesen odáig volt a cicákért. Csipi azonnal szimpatizált látogatóikkal, nagyon kedvesen és finoman közeledett a család minden tagjához, pedig ő a visszahúzódóbb. Ellenben a sokkal érdeklődőbb és nyomulósabb Csini meghúzta magát a háttérben, az egyik polcról szemlélődött, majd a kislány kacajától meglepődve inkább kirobogott a kifutóra. Nyilván szokniuk kell a hangzavart és a család pörgősebb életvitelét, de ők ketten azok, akikben biztos vagyunk, hogy tökélesen sikerül beilleszkedniük.
Mivel munkatársam úton volt autóval, visszafelé megbeszéltük, hogy felvesz egy cicát, mivel a nagyon idős házaspár nem tudja megoldani a kijutását. Több információt is megtudtunk róla, gazdija otthonba került, őt pedig a szomszéd nénik etetgették. Elvileg ivartalan is és olyan 6-7 éves biztos van. A Cili, Cilike, Cirmi néven szólított trikolór cica látványa nagy megdöbbenést okozott nekem. Tömött bundája alatt szinte semmi tartalom nem volt, olyan pihe könnyű, súlyát sem lehet érezni. Oldalán több beforrt seb is kitapintható, foga egy sem, kora nem 6-7, esetleg 16-17... Jobb szeme hályogos, orra váladékozik folyamatosan,az orrnyerge is valószínű emiatt sebes, náthás is. Annak ellenére, hogy jól megetették, mielőtt bekerült, most sem tudott ellenállni az elé kínált ételnek, és azóta is csodálatos jó étvággyal alig tudja kivárni az étkezéseket. Immunerősítőt és gyógyszert kap Rozi, kis rozoga teste után ez volt az első név, ami eszünkbe jutott. A sokat megélt Rozikánk tüneményes figura, tipikus idős néni cicája, aki szeret mindenben részt venni és fontoskodni, intézkedni, emellett a simogatást sem veti meg.
Mozart cicánk mostanság "laposan" járt. Az azt jelenti, hogy hátsó egy lábát nem nyújtotta ki, hanem rogyasztott mindvégig, míg eljutott A-ból B-be. Mostanra kapott időpontot egy alaposabb kivizsgálásra Dr. Sebő Ottó rendelőjében, ahol fény derült az igazságra. Medialis patellaficama van, azaz a meglévő egy hátsó lábában a térdizület laza, folyamatosan kiugrik a helyéről. Újabb műtét vár rá, ami némi szervezést igényel majd, hisz hátsó része hetekig nem tud mozogni. De az örökmozgó fiú továbbra sem kíméli magát, van hogy nagy lendülettel érkezik. A szoba egy negyedében kis csonkján csúszva érkezik, vagy felmegy magasba és ugrál lefelé, mintha semmi problémája nem lenne... Hiába mondogatjuk neki azóta, hogy óvatosan csinálja amit csinál,de tele van energiával, nehéz megállnia, hogy ne rohanjon.
Várólistáról megékezett Kirill, ez a bűbájos, egyelőre még koszos, de a felszín alatt ragyogó fehér öltönyös kiskamasz. A hordozóból úgy robbant ki, mintha világra szóló barátok lennénk és a helyet is ismerné, ahová örömmel tért vissza. Kirill Baktóban bóklászot. Egy állatszerető nő felfigyelt rá és próbálta megoldani a helyzetét. Az a tipikus mindenki macskája, mindenhol megfordult, de senki sem vállalta a felelősséget, hogy gyógyíttassa, esetleg ivartalaníttassa. Szóval mindenkié és senki sem... Kirill náthás volt, akit védőangyala elvitt orvoshoz, ahol kapott szurikat és beérkezése előtt külső-belső parazita mentesítve is lett. A szemein van egy-egy vakfolt, ami a korábbi kezeletlen nátha maradványa. A folyamatosan pörgő, doromboló és életvidám fiúcskát folyamatosan figyeljük, de több idő elteltével sem tudjuk biztosan megmondani, hogy ő teljesen jól lát-e, vagy csak annyira izgatott az ember társaságában, hogy emiatt nem fókuszál az előtte lévő dolgokra.
Míg Blankánk odavolt Dr. Tímár Endre rendelőjében karomvágásra, mert a bal mellső lábán rejtélyes módon hatalmas és elszarusodott karmokat növesztett, addig a menhelyi állatorvosunk, Dr. Farkas Attila kombinált oltást osztott ki Pencának és Raffinak, valamint veszettség elleni szurit kapott Mulán. Milót is megvizsgálta, szája makulátlanul tiszta, másfajta antibiotikumot ajánlott.
Pénteken Dante nagy napjára virradt. Több hónap várakozás után végre rámosolygott a szerencse, meg ez a fiatal férfi, aki ezentúl megosztja vele az otthonát, életét. Dante nem értette, miért kellene jó kedvvel behuppanni a hordozóba, megpróbálta elkerülni ez a mozzanatot, de végül csak engedett a kísértésnek. Bízunk benne, hogy remekül fogja érezni magát, gazdija már minden földi jóval készült az érkezésére. Dante mától szegedi szobacica lett.
Két aprósággal bővült a csapatunk. Őket pár nappal korábban az idős férfi találta nem messze otthonuktól. Megsajnálta és haza vitte őket. Már több saját cicájuk van, bent is, kint is, kiket szintén odacsapódott, azóta már saját költségen ivartalanított cicák, kikről gyönyörűen gondoskodnak. Példamutató hozzáállás és állatszeretet az övé. Nyugdíjasok lévén már a két kicsit nem merték bevállalni, így Rakéta és Radar, a maréknyi energiabombák menhelyünk gondozásába kerültek. Körülbelül 6-7 hetesek, kandúrkák és ha épp nem a játékon jár az eszük, akkor összebújva, ölelkezve szundítanak nagyokat.
Olyanok, mint a sáskák, mindent megesznek, ami eléjük kerül, de kell is a táplálék bőven, hisz tényleg iszonyatosan aktívak a kölykök.
Utolsó oltása után felköltözött a kisszobába Dante helyére Mulán. Rengeteget nyitott felénk, és eljött az ideje, hogy más cicákkal és emberekkel is találkozzon. Meglepően jól fogadta az ismeretlent. Persze visszavonul a kuckójába, ha valami számára ijesztő, de más másnap kikukucskált etetéskor, harmadnap meg ott falatozott a többiek között. Szép lassan beilleszkedik közéjük, reméljük a cukiságokat is eltanulja mihamarabb.
A helyét is gyors fertőtlenítés után újfent berendeztük, újabb cica érkezését vártuk. Az ő gazdis élete egész jól kezdődött, bent lakott, szerették, babusgatták. Ám érkezett egy kiskutya a házba és a két állat soknak bizonyult, így Marci az udvaron landolt. Nemhogy figyelmet és szeretgetést, de az alap ellátást sem kapta meg minden esetben, kénytelen volt szomszédolni. Nagy szerencséjére a szomszéd hölgy felkarolta, etette és ivartalaníttatta, szeretgette, míg lett számára egy üres helyünk. Marcit mi Marcikónak hívjuk, a nemrégiben volt Marcink emléke miatt. Marcikót nem viselte meg a bekerülés, bár szívesebben jönne mindig velünk mindenfelé, meg véleménye is van a dolgokról. Igazi haspók, nem hogy nem válogat, meg se nézi mit eszik, csak tolja befelé a pocakjába. Nagy kandúr lévén bújós és kedves, nyugodtan felemelhető és amit tapasztaltunk takarítás alkalmával, míg ő kisétálhat kicsit a ketrecéből, a többi cica jelenléte egyáltalán nem foglalkoztatja, csak ott sertepertél körülöttünk.
Boginak sem kellett sokat várnia, már ő is új otthonában hajthatta álomra a fejét. Férfi gazdija nagy örömmel ölelte magához Bogit és indultak haza Makóra, hogy megkezdjék közös életüket. Sok boldogságot kívánunk gazdisodott cicáinknak és családjuknak!
Miló mellett Blanka is elkezdett alig enni. Ezért is jó, hogy külön van az irodában, mindig tudjuk figyelni az étkezését. Többféle szaftos étellel próbálkozunk, mindig eszik pár falatot, aztán odébb áll. Eddig reggelre azért csak elcsipegetett mindent, az utóbbi egy-két napban pedig találunk maradékot. Ez nem is lenne aggasztó, de ezzel egy időben szemlátomást elkezdett fogyni is.
Miló szaftot lefetyelget csak, emellett pár szem száraztápot is elfogyaszt. Még mindig teljesen hullámzó a hangulata, egyszerűen nem tudunk eligazodni rajta. Mindenesetre egyre kevésbé szereti a szájába érkező pasztákat. Nyilván fogyott is, nem olyan látványosan, szerencsére voltak tartalékai. Mindene tiszta, szeme, orra, szája... Kanálnyi svédasztalos menü áll rendelkezésére mindig, hátha valamit megkíván a szervezete. Próbáljuk roborálni ezerrel, és folyamatosan kattogunk, agyalunk azon, mivel tudnánk segíteni neki. A legújabb próbálkozás egyik állatorvos javaslatára a méz. Az ínyére kenve gyorsan felszívódik, ez némi cukrot visz a szervezetébe. E mellé étvágyfokozó tablettát is kap, ami úgy tűnik elkezdte kifejteni hatását, lelkesebben fog neki a falatozásnak.
Spurit nemrég fogadták örökbe. Valamilyen csoda folytán az oltási könyve itt maradt, de nemi is baj, mert az utolsó oltásáról lemaradt a doktor úr pecsétje. Beszéltünk telefonon, hogy múlt csütörtökön lepecsételtetjük és utána átadjuk nekik. Mindkét beszélgetés alkalmával rákérdeztem, mi van Spurival, hogy telnek a napok, azt a választ kaptam, rossz, nem tudnak tőle aludni sem. Nem árultunk zsákbamacskát, Spuri is bemutatkozott, így tudták mit vállalnak, kértem türelmüket, hogy összecsiszolódjanak. Átadásra került az oltási könyve, majd másnap reggel hétkor a kapuban vártak minket a cicával. Visszahozták, mert voltak állatorvosnál és Spuri giardiás és bőrbeteg. Kaptak receptet, de így nem kell, ők is biztos elkapták. A srác semmi egyebet sem tudott, a párja volt bent vele a rendelőben, így miután Spurit beküldtem a kisszobába és idegből megittam egy kávét, felhívtam a lányt, mert nekem nem volt kerek a történet. Mindig elmondjuk, hogy mehet a cicák hasa, új inger, stressz, más kaja, más víz, levegő. Kinti, utcacicák esetében a tévé, rádió, utca zaj, kukás autó, dobogó szomszéd felettünk is ijesztő tud lenni. Pár nap, 1-2 hét és minden rendben lesz. Szóval Spuri esetében annyi történt, hogy a doktor úr azt mondta a képlékeny székletre, has nyomkodás után, hogy kapja ezt a két féle gyógyszert, amit felírt, ha nem múlik, székletmintából giardia tesztet csinál két hét múlva. De hogy erre is költeni kellett volna, mert 10000 Ft. körül lett volna a teszt... (Majd elmeséltem, hogy volt hasonló eset, ahol mi költségünkre vállaltuk a cica tesztjét, ez sem kellene problémát jelentsen, csak kommunikáljanak felénk.) A bőrbetegség pedig bőrszárazságot jelent, hullik a szőre. Tehát se minta, se bőrkaparék nem volt, és úgy állítottak ide vele mint egy selejtes, beteg állattal másfél hét után.... Egyben szomorú, de sokkal jobb így, hogy visszakerült. Előtte nem tapasztaltuk, hogy baj lett volna a székletével vagy a bőrével, igaz most váltják is, ritkább lett a szőrük. Mindenesetre kap vitaminokat meg hasfogót, meg sok simit, hogy könnyebben túllendüljünk ezen a napon.
Semmivel sem könnyítik meg az életünket a már bentlakó cicáink, most épp a fekete páros, Penca és Rafi tudták rám hozni a frászt. Penca leverte az orrát, csak tudnánk miben tudják rendszeresen lehorzsolni. Friss, tátongó pirosság fogadott egyik reggel. Ahogy ezen ájuldoztam, megérkezett Rafi, kinek a szájából ömlött a nyála. De olyan mértékben, azonnal néztem, hogy valami megakadt a torkában, vagy mi van a szájában? A nyelve tövénél valami pirosság. Fogalmam sincs mit tudtak csinálni magukkal egyszerre... Penca még csak-csak eltudta nyammogni a nedves eledel falatkáit, de Rafi csak szaftot, valamint vízzel hígított, pépesre, szinte folyósra tört pempőt tudott lefetyelni két nyáltörlés közben. Mindketten kaptak fájdalomcsillapítót hirtelen, mert biztos piszok kellemetlen lehetett mindkét eset.
Spuri visszaköltözött a nagyszobába, mivel kellett a hely a két nyugis cirmos, Humusz és Hidra számára. A kis Humusz esetében reméljük, hogy játszó társra talál a fiatalok személyében, Hidrához pedig látogatókat vártunk. Humuszka azonnal beköltözött Mulán mellé és nagyon cukik voltak, ahogy a két hatalmas szempár csillogott kifelé a kis kuckóból. Jól vették az akadályokat, Hidra azonnal jött ment, érdeklődött és felfedezett, bízom benne, hogy kölyke is követni fogja őt.
Ha már szóba került a hasmenés, Blankára csúnyán rájár a rúd. Szerencsére iszik sokat, de egyre kevesebb eszik sajnos. Már nem annyira önmaga, nem jön a lábunk alá, de szívesen fogad minden simogatást, babusgatást. Igyekszünk kedvezni neki finomságokkal, de az ő esetében is ott tartunk, hogy őt is roboráló pasztával tápláljuk, immunerősítünk és kapja a hasfogót probiotikummal. Együttműködő, tudja hogy csak a jó szándék vezérel minket.
Csütörtökön állatorvosunk megnézte a két pórul járt cicát, Pencát és Rafit. Olyan, mintha Rafi szájában fekély fakadt volna ki, egyelőre antibiotikumos szurit kaptak. Darma éves ismétlő kombinált oltást kapott, Tami, Timi, Csini, Csipi, Humusz és Hidra pedig veszettség elleni oltást. Milónál felmerült a FIP gyanúja, egyelőre próbálunk nem is gondolni rá. Blanka esetében is megfordult állatorvosunk fejében, de az ő esetében túl agresszív a leépülés. Jövőhétre kaptak időpontot nagy kivizsgálásra, addig mindenféle csodadologgal próbáljuk menteni a menthetőt.
Karbantartónk és segítője által a felkészítő szobába lekerült a linóleum. A cicák az ablakból és fotel mögül asszisztálták végig a munkálatokat. Kivéve Rafi, na ő ott felügyelt, ellenőrzött és koordinált minden lépést. A szoba gyönyörű lett! A csúnya beton helyett egy puha, könnyen tisztítható réteg van, ami a talpacskák számára is kellemesebb érzetet nyújt.
Az idősebb páros, Micike és Bella esetében is nagy áttörést tapasztaltunk. Bella első pillanattól bűbáj, míg Micike gyűlölt minket. Ők délután nincsenek bezárva, szabadon járhatnak a karanténban. A döntés azért született meg, mert egyszerűen nem ettek, így végre van étvágyuk. Mici teljesen befordult, most viszont felköltözött a ketrecük tetejére, ott kialakítottunk számára egy kis teraszt, ággyal, kajával, budival és ettől kezdve sokkal érdeklődőbb lett. Már simogatni is lehet, alig zsémbeskedik, nagyon cuki lett. Ami a legfontosabb, hogy tényleg jó étvágyuk lett és úgy tűnik a bánat csillapodni látszik bennük.
Pénteken egy édesanyát és lányát fogadtuk, kik Tamihoz jöttek látogatóba. Tami nem az azonnal barátkozós cica, ám a páros nagyon szimpatikus volt neki és bedobta minden báját. A család első pillanattól, sőt már fotón is oda volt érte, élőben pedig teljesen levette őket a lábukról. Előkészítenek mindent a fogadására és izgatottan várják, hogy a család köreiben köszönthessék Tami cicát.
Szombaton Lili önkéntesünk segített a cicák háza táján, amit szívből köszönünk neki! Nem sokkal takarítás után megérkezett egy öt fős család, ahol a legidősebb lány szeretett volna bársonytalpú kiskedvencet választani. Apuka Muciba, anyuka Hidrába, lány Vincébe szeretett bele, de a közös döntés végül, hosszas átbeszélés után Mucika lett. Többszöri gazdisodás küszöbén állt már, de az igazi családja csak most érkezett el.
Vasárnap Kitti önkéntesünk látogatott ki és hozta ki a cicák számára gyűjtött plédeket és olajradiátort, amit egy kedves fiatal nő adományozott nekünk. Nagyon szépen köszönünk mindent!
A két kis betegünk. Blanka és Miló nagyon nincsenek jól. Értük folyamatosan aggódunk, és továbbra is folyamatosan agyalunk mit nem próbáltunk, esetleg mit rontottunk el... Nem könnyűek ezek a napok.
Mellettük bőven kijut a tennivalókból és ismerkedni kell az újoncokkal is. Szerencsére minden új lakónk iszonyat cuki, az aprócskák pedig külön szívderítők, hogy maroknyi lényük mennyi sok szeretettel van bélelve.
40 különböző méretű és korú bársonytalpunkkal köszönjük figyelmüket!
Reni
Hozzászólások