Macskalandok: 2017. márc. 20. - ápr. 2.

Cicás blog | 2017. április 3.
Luca cica és a labdája

Díszes társaság tette mozgalmassá a hét kezdetét. A riadt trió egy idős néni udvarában látta meg a napvilágot, ahol szépen fel is cseperedtek, ám kis nyugdíjból nem tudta a néni tovább finanszírozni az igen nagy fogyasztású cicák ellátását. Rájött, hogy sokan vannak és egyre aggasztóbb volt a helyzet, hogy a jó idő beálltával megajándékozzák őt újabb apróságokkal. A testvérek eddig udvarban laktak, szabad mozgásuk volt a környéken, így elég rosszul viselték a bezártságot. Annyi megjegyzést fűztek hozzájuk, hogy lehet már vemhesek, hisz a néni látta hogy pajkoskodnak a szomszéd cicákkal... A közel egy éves fiatalok személyazonosságot kaptak és Icuka eldöntötte, hogy ki melyik név birtokosa legyen. Mivel úgy volt, hogy mindhárman nőstények (a jelenlegi pánikhelyzet miatt leellenőrizni nem lehetett) már folyamatban is volt az ivartalanításuk megszervezése.

Másnap megérkezett az anyjuk is, ez a bájos cirmos-fehér cicó, akinek nagyon előkelő tartása és tekintete van. Ő a Léna nevet kapta. A kölykei csak színben térnek el tőle, arcukat tekintve le sem tudná tagadni őket.

A trió a vemhesség gyanúja miatt már keddre kapott időpontot dr. Sebő Ottó rendelőjébe. Ott viszont kiderült, hogy alaptalan volt a riadalom sőt, a fekete-fehér cica kandúr. Gyors névmódosítás után be is tudom mutatni őket. A teknőctarka nagyon félős Lora, a fekete-fehér szintén távolságtartó, immár ivartalanított kandúr új neve Leó lett, míg a némi érdeklődést mutató trikolór Luca cica. Ő az, aki rövid időn belül feloldódott és végtelenül emberközpontú jellemét villogtatja. Beleszeretett egy rózsaszínű labdában, takarítás ideje alatt azonnal lecsap rá és addig dobálja, gurítja maga alá sebesen száguldva, míg kajcsi nem pottyan a táljában. De előfordul, hogy úgy kell bekönyörögni labdástól, mert a játék szellemében elveszti a hallását...

Nicyka eljutott ahhoz a fázishoz, aminél már annyira hajtotta a kíváncsiság, hogy elindult óvatosan felfedezni a kifutót. Annyira bejött neki a sok látnivaló, hogy azóta rendszeresen szemmel tartja a madarakat és egyéb élővilágot az erdőben.

Csütörtökön állatorvosi vizit alkalmából Tenki kapott éves ismétlő veszettség elleni oltást. Nem szereti az ilyen macerákat, ilyenkor a nagy dumás tolakodó kandúr sunnyog a háttérben és sikongatva menekül ha felemeljük. De a szuri helye gyorsan begyógyul, csak az önérzete csorbul ilyenkor, amit sok gügyögéssel és cukiskodással helyre lehet billenteni.

Nimród passzívvá vált hétvégére, be is lázasodott, amire kapott gyógyszert. 40 fok feletti lázát nem sikerült azonnal lehúzni, külön is került az irodarészbe, ahol felügyelni lehet a víz és ételfogyasztását, valamint az ürítését is.

Ping szintén mostanra produkált náthás tüneteket, így ő is gyógykezelve lett, aminek egy cseppet sem örült.

Pár nap után, szerdára Nimike kedélyállapota kecsegtető volt. Az ajtóban üdvözölte Icut, jó étvággyal, dorombolással örvendeztette meg őt.

Ping is mutatott némi hajlandóságot a gyógyulásra, a szeme sem váladékozott, úgy tűnt jól reagált az antibiotikum kúrára, bár étvágya nem volt hirtelen sokat fogyott.

Közben Szegeden, az agyagos utcai szemetes konténerből egy hölgy segítségkérő kiáltásra lett figyelmes, majd kis idő után egy pár napos fekete csöppséget mentett ki onnan. A kicsin még ott volt a köldökzsinórja, max 3 napos lehet és ki tudja mióta próbált meg kijutni onnan... A fekete kislány a Zselé nevet kapta. Jóllakottan, biztonságban hamar álomra is hajtotta fejecskéjét az infralámpa melegében.

Ahogy megérkezett a jó idő, lakóink előszeretettel sütkéreznek, hempergőznek a homokban. Sokkal élénkebbek, vidámabbak ők is, már vágytak a nap simogató sugaraira.

Csütörtökön nagy oltás dömping volt cicáéknál. Kombinált oltást kapott Turbó, Kobold, Krampusz, Alfa és Alpok, aki nem vette jó néven, igazán utálta az egészet. Félix pedig megkapta a veszettség elleni oltását, és már teljes fényében a cicaház lakója lett a FIP részlegen.

A kis szoba hatalmas kandúrjai, Rigó és Lurkó között a kifutó famászókáján folyt a rivalizálás. Ebből egy kisebb összetűzésre került sor amiből gyorsan, ám mindketten puffogva hátráltak ki.

Nimród mindig Ping társaságát keresi, eddig is jó viszonyban voltak, ám gondolom most hogy mindketten gyengélkednek, a dorombolás gyógyító erejét vetik be egymáson. Továbbá Icu döbbenten tapasztalta, hogy Frédike hasa hirtelen megnőtt....

Hétvégén már visszatértem a cicák életébe. A kapott hírek miatt kicsit félszegen de annál nagyobb lelkesedéssel fogtam neki a munkának. Az fogadott amitől féltem, amire a felkészítés után sem voltam felkészülve... Frédiben mutálódott a koronavírus, tagadhatatlanul a FIP jeleit mutatja. Ennek ellenére jó kedélyű volt, jó alaposan körbe kellett vakargatni a nagy buci fejét. Nimród is érkezett, aki nem festett valami jól Pinggel egyetemben. Nimród túl melegnek tűnt, a javulás ellenére újra belázasodott, erre injekciót kapott, viszont étvágya van. Ping nem hajlandó enni, de a jól bevált főtt csirkehúsnak ő sem tudott ellenállni, pár falat csak lecsúszott. A másik szobában Perec annyira boldogan fogadott, hogy pehelysúlyával majd fellökött. Pedig ez nem jellemző rá hogy ennyire bújik, de szerencsére felvette a ritmust és egyre többször igényli a simogatást. Lurkó is túrta oda a nagy fejét, akkor láttam, hogy valami száraz nedv van ráragadva. Csilla önkénteskedett aznap, így az Ő segítségével letakarítottuk a buksiját és a felszíni szárazság alól gennyes váladék tört felszínre. Amennyire tudtuk, alaposan kitakarítottuk, amit vasárnap is meg kellett ismételni. A karantén lakókkal is meg kellett ismerkedni, de mindenki nagyon kedvesnek és közvetlennek bizonyult Lora kivételével, aki továbbra is a sarokba húzódik és érintésre összerezzen.

A hét zárását Ping tette nehezebbé, mert odajött, beszélt és hagyta magát megsimogatni. Fel tudtam emelni és folytatni a simogatást, amire a 2 év alatt egyszer sem volt példa... Akkor tudatosult bennem, hogy teljesen sárga a bőre, az ínye... Kihasználva a lehetőséget addig simogattam, míg neki is jól esett és összeszorult szívvel csuktam be az ajtót a 29 cicáink mögött.

Olvasóink figyelmét köszönve, maradok tisztelettel:

Reni

Hozzászólások