Bori

Elvesztettem a gazdimat. Ki tudja, hogy mi lett volna velem ha egy kedves fiatalember nem jön a segítségemre. De szerencsére jött! A meghalt gazdámnak ugyanis nem volt senkije aki tovább gondoskodott volna rólam, abban az újszentiváni kiskertben, ahol oly boldogan éldegéltünk. Így történt hát hogy a szomszéd fiú elvitt Szőregre a haverjához ahol közösen gondoskodtam rólam. Akkor nem tudták még hogy mibe vágtak bele...tudniillik már akkor hasas voltam, de nekik nem árultam el. És hát...december 6-án előbújtak a kölykeim. Volt nagylepi! Akkor már a Tappancshoz is be voltunk jelentve, de a kölykök érkezése miatt csúszott a bekerülésünk. Teltek-múltak a hetek és elérkezett a búcsú. Köszönet az eddigieknél, innentől a tappancsosok foglalkoznak velünk.

Kép(ek) a kutyáról

Fotó(k):