Tappancstanya

Remek! Eltelt egy hét, beléptünk a májusba is. Ismét jelentkezem a tanyabloggal. Amint elolvassátok, kitűnik belőle a nehéz igazság...hát akkor lássuk.

HÉTFŐ

Immáron a 17. hetet tudhatjuk magunk mögött. Zökkenőmentesen átkutyagoltunk ezen a héten, ami történt, arról beszámolok nektek. Olvassátok szeretettel.

HÉTFŐ

Nagy-nagy orvoslásokkal indítottuk a hetet. Kutyáink némelyike a makói állatorvosnál volt, illetve Farkas doktor úr a menhelyen dolgozott.

Bővebben:

Végre valahára! Csodaszép, balzsamos levegőjű, napsütéses hetünk volt. Erre az idillre némi árnyat csupán az vetett, hogy kevés kutyust adtunk örökbe. Pedig, mint mindig, folyamatosan kellenének a felszabaduló kutyahelyek.

Most viszont figyelem! Íme a legfrissebb Tappancs Tanya hírek.

HÉTFŐ

Hurrá! Itt a tavasz! Eljövetelével máris vidámabbak lettünk. Kutyáinkról már nem is beszélve. Kész öröm látnunk őket, ahogy önfeledten sütkéreznek a napon. A játékról, hancúrozásról már nem is beszélve.

És hogy mi minden történt ezen az első igazi tavaszi héten? Azonnal kiderül.

Helló, Emberek! A Tappancs menhelyének sikeres működése nagyban függ a jó időtől. Lassan olyanok leszünk, mint az angolok, akiknek kardinális témája az időjárás. De mitévők legyünk? Tény, hogy a rossz idő nagyban befolyásolja menhelyünk életét.

Erre a menhelyi hétre kapásból a következő jutott eszembe, Shakespeare után szabadon: sok (hű)hó semmiért. Nagyjából ez volt ránk a jellemző.

És hogy miért is mondom ezt? Az alábbiakban ki fog derülni.

HÉTFŐ

Ezzel a heti beszámolóval olyan gyors és rövid leszek, hogy csak na. Ennek oka, hogy menhelyünkön alig történt valami. Naná, hogy a rendkívüli időjárást hozom föl okként. De vajon kinek van/volt kedve pl. örökbe fogadni egy kutyust a szakadó esőben, sárban, vízben? Na ugye, erről beszélek.

És hogy mi az a kevés, ami történt a Tappancs menhelyén? Ezt mindjárt megtudhatjátok!

Március idusának a hetében módfelett érdekes és felemás napjaink voltak. Az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulóján ránk szakadt a hó, és ez merőben meghatározta menhelyünk napjait, életét is.

Ugye ilyen hóban nem csoda, ha menhelyünkön nemigen történt világmegváltó dolog?

HÉTFŐ

Szinte észre sem vettük (már sokadszorra), úgy eltelt ez a hetünk is. Ismételten rengeteget dolgoztunk, de sajnos nem sok látható eredménnyel. Ugyanis a mi sikerességünk fokmérője talán az, hogy mennyi kutyát tudunk örökbeadni, és újakat befogadni. Mi nagyon szeretnénk mindig újabb és újabb kutyákat befogadni, viszont alig-alig akadnak örökbefogadók.

Kedves érdeklődők! Éppen hogy csak elváltunk egymástól és íme, itt vannak a legfrissebb menhelyi fejlemények. Olvassátok szeretettel! Jó tájékozódást!

HÉTFŐ

Sok csodát nem hozott ez a nap. A legjobb dolog ami történhetett velünk, hogy Démász kutyánk egészsége erősen javult.