Véleményünk az állatok ivartalanításáról

Érkezett hozzánk a napokban egy megkeresés, hogy valaki örökbe szeretne fogadni kutyát. Amikor tájékoztattuk a feltételekről, a levélíró jelezte, hogy az ivartalanítási kötelezettség miatt eláll az örökbefogadástól. Mivel sok ilyen reakcióval találkozunk, szeretnénk megosztani, mi hogy látjuk a  problémát.

Kutyatenyésztésre nem ideális egy menhelyi kutya, hiszen nem fajtatiszta. A tenyésztés egyébként komoly szakma, nem javasoljuk belevágni. A kutyatenyésztés nem csak annyiból áll, hogy egy bármilyen anyakutya és bármilyen apakutya aranyos kölykei megszületnek, majd mindegyik szerető gazdihoz kerül. Valójában ha nincs megválogatva a szülőpár, a kiskutyák akár örökletes betegségekkel is születhetnek. Utána kb. 8 hétig legalább a gazdáknak kellene gondoskodni róluk, etetni őket amikor már nem kizárólag anyatejen élnek, beoltatni és mikrochippel ellátni őket (ez a törvényi előírás), és közben jó gazdát keresni. Ez utóbbi pedig nagyon nehéz. Nekünk jópár éves tapasztalatunk van gazdikeresésben, higgye el mindenki, nagyon nehéz valóban jó gazdákat találni nég a kölyökkutyáknak is.

Amennyiben csak sajnálná a leendő gazdi elvégeztetni a műtétet, akkor megoldás az, hogy mondjuk 7-8 hónapos szukát fogadjon örökbe (még azok is játékosak, kölykösek), azok már eleve ivartalanítva vannak.

Természetesen nem gond, ha nem fogadnak tőlünk örökbe. De kérjük, akik tényleg tenyésztésen gondolkodnak, gondolják meg jól, mert akár árthatnak is vele a kutyusoknak. Arról nem is beszélve, hogy az ivartalanításnak egészségügyi előnyei vannak. A nem ivartalanított szukák körében gyakori a gennyes méhgyulladás (ami sokszor a kutya halálát okozza), és az álvemhesség.