Menhelyi történések: jan. 9-15.

Ezen a héten már rutinosan vetettük bele a munkába magunkat. Éltük a szokásos mindennapjainkat, mindenki tette a maga dolgát. Hogy mi minden zajlott a menhelyen? Megtudhatjátok a következő beszámolómból.

HÉTFŐ

Máris gyarapodtunk egy kutyával. A szatymazi önkormányzat "ajándékozott" meg bennünket egy ottani kóbor ebbel. Szonda kb. 1 éves lehet. A fiatal kan kutya fura összetételű: tacsi, roti és németjuhász felmenőkkel rendelkezhet legalábbis a kinézete alapján. Még az is lehet, hogy csak elcsavargott az otthonából, vagy udvarolni készült és nem talált haza. Félő, hogy erre nem fogjuk megtudni a helyes választ.

KEDD

Azonkívül, hogy megannyi bejelentés miatt folyamatosan csörögtek telefonjaink, a menhelyi munka gördülékenyen folyt. Ezt az idilli menetet a menhely zárása előtt felzavarta egy hirtelenjében előtűnt kóbor kutya megjelenése. Sőt, kettőé. A riadt, éhes kutyák közül csak az egyiket sikerült megfogniuk a gondozóknak. A vele lévő másik még félősebbnek bizonyult, vele nem jártak sikerrel. A kutyák befogására tett kísérleteket a menhelyen élő társaik kellő hangú szurkolással követték végig. Zengett rendesen a környék.

A sikeresen befogott kutya egy fehér boxer fiú. Az 1 év körüli szépségnek vágott a farka, de a füle nem. Vajon ő miért nem kellett tovább a gazdinak? Mindenesetre, tőlünk a Blankó nevet kapta.

SZERDA

Ezúttal sem maradhatott ki a heti út a makói állatorvoshoz című "műsorszám". A tappancsos autó puttonyában volt: Pompom, Nati, Nara és Szeszély.

Nati, Nara és Szeszély ivartalanításon esett át, a lányok mindegyikénél rendben lezajlott a műtét.

Pompomra általános kivizsgálás várt, ami semmi jóval nem kecsegtetett. A mindössze három évesre saccolt uszkár szukának a testét már átszőtte a rák. Számára a kegyes halál megváltás volt. A tappancsos autó nélküle tért haza.

De a mai nap másik felében a keserű érzést fölváltotta a vidámság. Ilyen az élet... Örökbefogadások történtek.

Elsőként Encink hagyta el a menhelyet, hogy mától balástyai otthonában kápráztassa el a gazdáit.

A második örökbefogadás találó volt. Idős bácsi mellé=idős kutya való. A két öreg - ember és kutya -, remekül el lesznek egymással. Közösen, szép nyugiban eléldegélnek. Boldog éveket tölthetnek még együtt el.

CSÜTÖRTÖK

Ma sem lehetett tétlenkedni. Megint érkezett egy újabb lakónk, de örökbefogadások is voltak.

Az érkező kutyát december 22-e óta etetgeti egy szatymazi kiskert tulajdonosa. Mára tudott a kutya bizalmába férkőzni úgy, hogy meg tudta fogni és be tudta szállítani a menhelyünkre. A vizsla keverék 1 évesnyi kan kutya a Kopi nevet kapta. Mától nálunk megnyugodhat a régóta kóborló kutya. Aztán majd elválik, hogy lesz-e saját gazdija.

No, most essen szó az örökbefogadottakról. A mai mázlisták: Iron és Árnika. Előbbi Kömpöcig utazott, utóbbi Szegedig. Mindkettejüket útjukra bocsátottunk, reméljük hogy sikeres lesz a kutyaéletük.

A nap fénypontját az új villanybojler beszerelése adta. Két órát dolgozott vele a szerelő az egyik gondozónkkal, hogy minden a legnagyobb rendben legyen. Köszönjük nekik.

PÉNTEK

A napi teendők mellett gondozóinknak plusz feladatuk is akadt. Másnap, azaz szombaton lesz az idei év első örökbefogadással egybekötött eledelgyűjtése. Erre az alkalomra néhány kiszemelt kutyát ki kell csinosítani, mert jelenésük lesz a nagyvárosban. Izgalomban van mindegyikük.

SZOMBAT

Már reggel elkezdődött a mocorgás a menhelyen. Meg kellett pakolni a tappancsos autót a kutyusokkal, majd szerencse fel!

A szokásos két helyszínre, a Pláza elé illetve a Napfény parkban található Fressnapf áruház elé települtek ki a tappancsos önkéntesek. Na meg a főszereplők: a kutyák.

A Plázánál: Parázs, Pegi és Kormos múlatta az órákat. Mindhárman vártak, hátha akad majd gazdijuk.

A Fressnapfnál: Leila, Zsike, Plecsni és Pimasz ugrabugrált és várt, várt....

A nap végére csupán Pimasz "kelt" el. Ő, Szegeden is maradt a gazdinál.

A leírt eseményekkel párhuzamosan a menhelyen sem tétlenkedtek. Kutyakozmetikus önkéntesünk, Györgyi egy hosszú utazásra készítette föl Bobi kutyánkat. A fekete spániel hosszas előkészületek után Budapestet érintve egészen Svédországig fog repülni. Jó neki!

Akire igazán büszkék vagyunk, az Topi. Az amputált lábú kutyánkért Székesfehérvárról autózott idáig a boldog gazdi. Lám, lám, vannak még csodák és rendes emberek! Köszönjük nekik, hogy a három lábbal is teljes életet élő, vidám, játékos kutyánknak családi körülményt biztosítanak.

De akadt olyan kutya is, akinek nem sikerült az élet. Örökbefogadása utáni 5-ik évre visszakerült egy kutyánk. Dominó, egy ivartalanított szuka, akinek az idős gazdája Nagymágocsról, kertes házból beköltözik egy szegedi lakásba, ahol a kutyának már nem lenne helye.

Akadt mára még egy új lakónk. A szomszédos tanyánknál csellengett egy odatévedt, vagy kidobott tacsi-jack russel keverék kan kutya. A fiatal 1 év körüli tricolor kutyus a Pedro nevet kapta.

VASÁRNAP

És máris elérkeztünk a hét utolsó napjához. Tipikus vasárnapi hangulatban, nyugalomban telt el a nap. Csodák csodájára még a telefon sem csörgött. 

Az í-re a pontot Melba Üllésre történő örökbeadása tette föl. Remek befejezése volt a hétnek.

Ezen a héten nagyon sok tappancsos önkéntes segítette a közös munkánkat. Gondozóink ismételten bizonyították, hogy lehet rájuk számítani mert tennivaló az akad bőven. Valamennyiőtöknek köszönet érte.

Végezetül kutyajó jövő hetet kívánunk: Csamangó Éva, a Tappancs, a Menhely és a jelenlegi 270 kutyalakónk.