Menhelyi történések március 15-21-ig

Szuper! Végre joggal mondhatjuk, hogy itt a tavasz! A nehézségek ellenére máris derűsebben tudunk a világra nézni és a munka is jobban megy. Természetesen a tennivaló ezer, a kutyák sok feladatot adnak. Folyamatosan szabadítjuk meg őket a csúnya, téli bundától és a tanya is rengeteg, tavaszi munkát ad.
Most jöjjön a heti beszámoló.

HÉTFŐ

Nemzeti ünneppel indul a hét. A menhelyen ilyenkor sem lehet lazítani, az állatok nem ismerik az ünnep fogalmát. Rendesen zajlik az élet, vittek is és hoztak is kutyát a mai napon. Ópusztaszeri családhoz került Zsineg kutyánk, Elza kutyánkat viszont lesoványodva visszahozta az örökbefogadója mondván, hogy nem ugat. Hát ez van, nem tudjuk ellenőrizni az indok valódiságát.
Mórahalmi tanyáról szállítottak be egy puli keverék, szuka kutyát 2 kölykével. A családról egy néni gondoskodott, mivel a kóbor mama oda fialta le a kölykeit. Ennek már 2 hónapja volt. A néni adott a kutyáknak nevet: az anyuka Vitéz, a kölykök, Dundi és Kormos.

KEDD

Tegnap hopp, ma kopp. A tegnapi nyüzsgés után, ma síri csönd. A különböző bejelentések száma viszont ma nagyon sok volt. Vannak akik az elveszett kutyáikat keresték, mások pedig utcán kóborló kutyáknak kérnek segítséget. Ezek az esetek regisztrálva vannak, mindegyikről tudunk és mihelyt szabadulna föl helyünk a menhelyen azonnal tudnánk érdemben vele foglalkozni.

SZERDA

És a bejelentések jönnek és jönnek... hogy sikerélményünk is legyen 2 kutyánkat örökbefogadtak. Hali Szatymazra, Kántor pedig Ásotthalomra került.
De nehogy elégedettnek érezzük magunkat, mert máris 4, négyhónapos, puli, foxi keverék testvér kutyus érkezett. Őket a helyi vadász szedte össze egy zsombói kiskertből. A három kislány és az egy fiú a Pizsi, Pipacs, Piros és a Pampa nevet kapta.

Ma adta föl a küzdelmet szegény Dunya kutyánk. Egy hét különbséggel követte testvérkéjét a halálba. Nála is hiába voltak a kezelések és a gyógyszerek, nem lehetett rajta sem segíteni. Innentől fogva végleg elválaszthatatlanok lettek.

A szomorúság ellenpólusaként nagy örömben is volt részünk: meglett a gazdája annak a boxernek amit a töltésen találtunk és azóta Edit és Gábor gondoskodott róla saját lakásukban. Mondanom sem kell, hogy mennyire boldog volt ember, állat egyaránt. Ezt az élményt nem lehet leírni, ezt csak az érti meg aki átéli.

És még mindig nincs vége: a múlt héten jelentettek Szatymazról egy fején sérült, sovány dobermann, kan kutyát. Gabi elment lefotózni a segítségre szoruló kutyát és mivel nálunk tényleg nincs egy mancsnyi hely sem felvette a kapcsolatot a fajtamentőkkel. Ma szállította föl Szentendrére, egyenest az ottani állatklinikára ahol már másnap műteni fogják. Pedrónak lett elnevezve a bátor eb. Sebét ki is tisztították, és ha már be volt altatva, átesett az ivartalanítási műtéten is. Ő innentől fogva már érdektelen a szaporítók számára.

A fárasztó nap végére sokan hajtották elégedetten alvásra a fejüket.

CSÜTÖRTÖK

A mai napot 1:1-re sikerült kihoznunk. Cecil kutyánkat Szegedre fogadták örökbe és egy labrador keverék, sovány, kan kutyával, Frankóval gyarapodtunk. Őt a megtalálója a bordányi út melletti erdős részben, egy fához kötve találta. Ki tudja, hogy milyen sors várt volna erre a fiatal, barátságos kutyára ha véletlenül nem bukkant volna rá ez az illető. Még belegondolni is rossz...Mostantól biztonságban érezheti magát a Tappancsnál egész addig amíg érte nem jön a nagy Ő.

PÉNTEK

A menhelyi zsúfoltság miatt elhatároztuk, hogy a serdülő kan kutyákat is ivartalaníttatjuk. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy az egóikon "faragjunk" egy kicsit, tehát ne legénykedjenek olyan vehemensen. Talán ezzel egy kicsit kívánatosabbak is lesznek az örökbefogadók számára. A mai makói transzport: Nudli, Sámuel, Bátor, Matyi, Szkubi, Dzseremi, Zsáró. Köldöksérvvel Csipit kellett műteni.

Amíg a srácokat műtötték, addig a menhelyen örökbefogadások történtek. Mákos és Egér két különböző családhoz került, de mindketten Deszkre.

Etóból kétlaki kutyát próbál nevelni egy egyetemista lány. A szegedi albérlet és a kecskeméti otthonuk között fognak ingázni.

Délután 2 epilepsziás kutyánkat elkapta a roham, Csáki és Dzsoki idegrendszere reagált az időjárásra.

SZOMBAT

Ez a nap is mindenféle esetekkel bővelkedett: Júliát Szegedre fogadták örökbe. Visszahozták Szakszi kutyánkat, aki állítólag vadászott a csirkékre. Életvidám kutyaként vitték el a menhelyről, és soványan, letörten került vissza. Rögtön megismerte a régi helyét, első volt aki bement a közös alvóhelyükre.

A forgalmas bajai út mellől került be egy foxi keverék, kan kutyus. A sovány eb még kullanccsal is tele volt. A menhelyen a Borisz nevet kapta. Ottiék rögtön kezelésbe vették, megszabadították a rengeteg kórokozótól, azok már nem szívják a vérét tovább.

Bekerült egy aranyos, jámbor, németjuhász keverék, 8 hónaposnyi, szuka kutya is. Őt még tavaly, kölyökként mentette meg egy dorozsmai család az utca veszélyeitől. Mára a társasház lakói kimacerálták őket, így a kutyának mennie kellett. A befogadó család Kajlának nevezte el a közben szép nagyra megnőtt kutyát.

A mai napon megkezdtem Maci kutyánk szőrének a nyírását... Minden évben föladja a nagyságos úr a leckét nekünk, mert őrá különösen érvényes az, hogy csak akkor dolgozhatunk rajta, amikor ő úgy akarja.

VASÁRNAP

A gyönyörű napsütésben öröm volt bármit is csinálni. Még nagyobb volt az öröm amikor újabb kettő kutyánk talált gazdira.
Cimetet szegedi lakásba vitték el, Csitriből pedig pusztamérgesi házörző lehet.

Ezen a héten mindannyian sokat dolgoztunk. Aki elolvasta a heti történéseket az láthatja, hogy zajlottak az események rendesen. De nem baj hiszen egész télen erre vártunk, hogy végre történjen már valami a házunk táján. Ez most, hogy itt a tavasz úgy látszik bekövetkezett. Bízunk benne, hogy ezután is a mostanihoz hasonló, dinamikus hetek várnak ránk.

Szokásomhoz híven ezúttal is megköszönjük minden önkéntesünk áldozatos munkáját. Szeretettel várunk továbbra is minden régi és leendő önkéntest aki szívesen tenne bármit is az állatok jobb élete megteremtése érdekében.

Kérünk mindenkit, hogy a saját környezetükben ajánlják a Tappancs menhelyének a lakóit hiszen még mindig sok a gazdára váró kutya és változatlanul sok a segítségre szoruló állat is akik csak ránk, emberekre számíthatnak.

Végezetül ne feledjék azt, hogy rendelkezhetnek adójuk 1%-áról a Tappancs Alapítvány javára hiszen az ebből befolyt összegből tudjuk ellátni a gazdátlan, kidobott, megunt kutyákat, cicákat. Nem mindegy, hogy ez az összeg mennyi lesz, mert rengeteg állat van bizonytalanságban.

Tavaszi üdvözlettel:

Csamangó Éva, a Tappancs, a Menhely és a kutyák.