Menhelyi történések: jún. 4-10.

Kutyaforgalom szempontjából ismét egy semmitmondó hét áll mögöttünk. Hamarosan belekezdünk a karantén bontásába és az új, korszerűbb karantén másik két oldalának a megépítésébe. Ezt már fél éve tervezzük és készítjük elő.Ahogy a közmondás is tartja: minden jóban van valami rossz! Azaz a modernizálás miatt kb. őszig alig-alig tud a Tappancs menhelye újabb kutyát befogadni. Hacsak nem történik örökbefogadás.

Azért az élet nem áll meg a menhelyen... alább napról-napra essen szó a héten történtekről.

HÉTFŐ

Új és régi gondozóink szokás szerint megkezdték az újabb hetet. Mindannyian tették a dolgukat, azaz takarítottak, futtatták a kutyákat, ebédet főztek, etettek, összeszedték a kutyák edényeit, mosogattak, udvarokat takarítottak.

A menhely adományképpen kapott egy használt, 400 l-es fagyasztóládát, amit a fiúk megfelelően elhelyeztek és beüzemeltek. A felajánlónak köszönjük a segítséget!

A leírtakon kívül semmi érdemleges nem történt. Tappancsos önkéntes sem tudott kilátogatni a menhelyre.

KEDD

A menhelyi délelőtt ismételten az állandó napi teendőkkel telt el, de ebéd után "vérlázító" dolog volt kibontakozóban.

Dr. Farkas Attila, menhelyünk állatorvosa dorozsmai rendelőjébe volt hivatalos néhány kan kutyánk.

Ivartalanítva lett Dinó, Digó, Ádi-Bundi, Vadász és Csutka.

Bónuszként Dinónak a farkaskörmei is le lettek műtve.

A menhelyi gondozóknak is akadt egy rendkívüli feladatuk... Rómeónak a székrekedését kellett helyrehozniuk. Ez beöntés formájában történt meg. "Kellemes élményt" jelentett, de megoldódott!

Mindezek után, fájdalomdíjként, lakodalomból kimaradt étellel vigasztalódtak kutyáink. Így már mindjárt jobb!

Tappancsos önkéntes ma sem segítette a gondozók munkáját.

SZERDA

Rosszul indult a nap. Az öreg, már régebben szélütött Dudut lábáról leesve találták reggel a munkába érkező gondozók. Dr. Farkas Attila amint tudott, jött is a menhelyre, hogy Dudunak adjon még egy utolsó esélyt. Számos különböző szurit adott be az öregecske kutyánknak. Tudtuk, éreztük mindnyájan, hogy végső próbálkozás az egész, de mégis...

A doktor úrnak még Zoricánk fülét is meg kellett vizsgálnia, ugyanis azon hólyagocskák képződtek. Az orvosi diagnózis: jóindulatú daganat, ami kezelésre szorul.

A nap végeztével, a gondozók hazaindulása előtt, 1/4 6-kor Dudu kimúlt. Semmit sem érzett, egyszerűen átaludta magát a kutyamennyországba. Ég veled, Dudu!

A tappancsos önkéntesek közül ma sem ért rá senki sem, hogy kimenjen a menhelyre.

CSÜTÖRTÖK

Ez a nap semmi érdemlegeset nem hozott a számunkra. A menhelyi gondozók ugyanúgy tették a dolgukat, mint minden nap. 

A kedden műtött kutyafiúk jól vannak, sebeik szépen gyógyulnak.

Bizonyos kutyáknál újra kellett féreghajtást csinálni, mert az szükséges volt.

És végre  önkéntesek is megjelentek a Tappancs menhelyén. Attila az Internet "tyúkbelét" építgette ki, míg Nóri a kutyák táljait mosogatta el.

PÉNTEK

Egyik állatorvos a másik után... Most Makóra, Dr. Sebő Ottó rendelőjébe lett néhány kutyalány, illetve Némo átszállítva.

Az ivartalanított lányok: Liza, Remény, Viki és Szmöre.

A folyamatos hasmenéssel küszködő Némót orvosi tanácsra el kellett altatni. Prosztata daganata volt szegénynek, ami nagy fájdalmat okozott a kutyának.

Önkénteseink közül Gábor és egyik Edit, kutyatálak és szállító ketrecek elmosásával tudtak hozzájárulni a menhely  működéséhez.

SZOMBAT

Valami nagyon érdekes melegben, fülledt légkörben lett megtartva a szokásos, havonkénti örökbefogadással egybekötött eledelgyűjtés.

Bella és Noémi önkénteseink készítették elő a rendezvényeken szereplő tappancsos kutyákat: Nacsát, Szurkot, Galuskát, Negrót, Morzsát, Mézit és Buksit.

Előbbi négy a Napfény parkban található Fressnapf Állati áruház előtt teljesített szolgálatot, az utolsó három kutyus a Plázánál igyekezett gazdit fogni magának.

Tápadományt szép számmal adtak az érdeklődők, de sajnos kutyát egyikőjük sem fogadott örökbe. Ez van, ezt kell szeretni?

VASÁRNAP

A hét eseményeinek a történéseit végig olvasva kiderül, hogy nagy csoda nem történt velünk. 

Hacsak az nem, hogy önkénteseink közül F. Judit, Gábor, Györgyi és Miruna döntött úgy, hogy a vasárnapját a menhelyen tölti.

Gáborra a kutyatálak mosogatása maradt, a lányok pedig kutyaszőrzeteket nyírtak. Nyáriassá lett alakítva Lobó, Göndör, Buborék és Cigány.

A kelpie kutyák iránt érdeklődő fajtamentők is felkeresték menhelyünket.  Talán "megszabadítanak" bennünket Digó kutyától? De nekik sincs kutyaférőhelyük! Rémes, hogy mindenki ezzel küzd!

Gyógykezelni jelenleg csak a pénteken műtött kutyáinkat kellett. Az operáció utáni antibiotikumozás nem maradhatott ki a napi menetrendből. Mindegyik kutyalány megkapta a maga adagját.

A hét első! és egyetlen kutyáját ma adtuk örökbe! Pitykét lakásba szánta a boldog gazdi.

Summa summárum, igazán nem mondható fényesnek és sikeresnek a heti mérlegünk. Erre az "őrült nagy forgalomra" ugyan hová is tudnánk újabb kutyákat bevállalni? Ugye érthető, hogy sehová! Pedig nagyon sok bejelentés van még a tarsolyunkban.

Önkénteseink kevésbé voltak aktívak ezen a héten, de aki kivette a részét a Tappancs körüli munkákból, annak nagyon szépen köszönjük a segítségét.

Végezetül kutyajó jövő hetet kívánunk: Csamangó Éva, a Tappancs, a Menhely és a jelenlegi 235 menhelyi kutyus.